„Az Országos Széchényi Könyvtár nekem igen nehéz időkben kedves munkahelyet, baráti légkört és megbecsülést biztosított.”
Keresztury Dezső levele az OSZK főigazgatójának, 1976. november 11-én kelt adományozó levelében
Blogbejegyzésünk első része itt olvasható.
Keresztury kapcsán egy másik híres „kollégát” is ki kell emelni, méghozzá a Nemzeti Színház hajdani, korszakalkotó igazgatóját. De hogyan is került Németh Antal a Színháztörténeti Tárba?
Németh Antalt már 1945-ben félreállítják. Átmeneti időszakok, olykor megalázó helyzetek, kaposvári, kecskeméti és pécsi rendezői munka után a Nemzeti Blaha Lujza téri épületének már ismert bontási tervekor gondol a színház értékeinek megmentésére. Így került Németh Antal Keresztury hívására a Könyvtárba, a Színháztörténeti Tárba, tulajdonképpen saját színházdirektori múltja dokumentumainak megőrzésére, feldolgozására. Innen is megy nyugdíjba 1966 nyarán.
Kereszturyval már 1930-ban is ismerték egymást, együtt álmodták meg a Haláltánc-játékot a Szegedi Városi Színházban, melynek szcenáriumát és koreográfiáját készítette és rendezte Németh Antal. Szövegét középkori nyelvemlékekből összeállította Dr. Keresztury Dezső. Zenéjét Bartók Béla és Kodály Zoltán dalaiból összeállította: Beck Miklós. Szegedi Városi Színház, Bemutató, 1930. október 31.
A Mózes, Csák végnapjai – tehát e két Madách színmű átdolgozása is Keresztury munkája. Színházi, mondhatni dramaturgiai tevékenységéről, Madách Mózeséről ekképp vallott:
„Az élményt nem viszi el a szél. Számomra pedig hozott ez a munka egy nagy eredményt, azt, hogy meg tudtam csinálni a Magyar Irodalom Képeskönyvét. Énnekem ez egyik legkedvesebb könyvem. Nahát ehhez csatlakozik voltaképpen a magyar drámák körül való… hogy is mondjam csak – ügyeskedésem, vagy ügybuzgalmam. Mert a magyar drámairodalom klasszikus repertoárja igen szegény klasszikus értékekben: jóformán marad a Csongor és Tünde, a Bánk bán és Az ember tragédiája. Evvel nem lehet egy nemzeti repertoárt fölépíteni. Ezért próbáltam meg, – akit különben is nagyon, különösképpen kedvelek – Madáchot ébreszteni, Madáchcsal egy kicsit jobban foglalkozni. Megvallom őszintén, barátaim löktek bele a színházi vállalkozásba, és csak azután kíséreltem meg komolyan; és én voltam legjobban meglepve, mikor a Mózesnek ilyen félelmetes sikere lett."
Beszélgetés Keresztury Dezsővel. Németh G. Béla televízió-interjúja. Televízió-interjú, portréfilm. In. Jelenkor, 18. évf., 1975. január, 1. sz., 16. – Törzsgyűjtemény
A sikerben igen nagy része van persze a színház embereinek, ebben az esetben főleg Sinkovits Imrének, aki színészi pályájának az ormára is lépett ezzel az alakításával.
Keresztury pályájának ezt követő eseményei mind valamiképp a hiányzó nemzeti dráma megteremtésének szolgálatában álltak.
![Madách Imre: Mózes. Színlap, Bemutató: Nemzeti Színház [Hevesi Sándor tér, a volt Magyar Színház átalakított épületében], 1967. november 2. – Színháztörténeti és Zeneműtár színlapgyűjtemény.](https://m.blog.hu/ne/nemzetikonyvtar/image/05_5_20210415_150255_opti.jpg)
Ezért nemcsak egy ember érdekel engem – én nagyon szeretem Arany Jánost, az életem olyan része, mint a mindennapjaim, de nemcsak őt szeretem – és ezért tudtam újraéleszteni Madáchot, mert a magyar reformkornak jóformán minden rezdületét ismerem. Élmény; „véremmé tanultam”, ahogy Arany mondta.”
Beszélgetés Keresztury Dezsővel. Németh G. Béla televízió-interjúja. Televízió-interjú, portréfilm. In. Jelenkor, 18. évf., 1975. január, 1. sz., 16–17. – Törzsgyűjtemény
1953 júliusában a következő nagy feladat következett: a Rákóczi-emlékkiállítás 1703–1953:
„A másik nagy dolog pedig az volt, hogy azért én mégse hagytam magamat félre tolni, mert érzésem szerint igen fontos nemzetnevelő munkát végeztem – ezt idézőjelbe teszem –, mert csináltam legalább 10–12 olyan nagy országos kiállítást, amilyet azelőtt nem csináltak. Egyet külön kiemelek, amit Esze Tamással csináltunk együtt: a nagy Rákóczi kiállítást. Meggyőződésem, hogy a Horthy-korszakban, vagy akármilyen más korszakban ezt a kiállítást nem lehetett volna megcsinálni a Nemzeti Múzeumban; mert abban bent voltak a Rákóczi-kincsek is, de bent volt a Rákóczi imádságos könyve is. A teljes élet és mű, tiszta egységében.”
Beszélgetés Keresztury Dezsővel. Németh G. Béla televízió-interjúja. Televízió-interjú, portréfilm. In. Jelenkor, 18. évf., 1975. január, 1. sz., 16. – Törzsgyűjtemény
Ebben a kiállításban részt vett az OSZK tudományos főmunkatársa, az irodalomtörténész, bibliográfus, a Kézirattár későbbi vezetője, Vörös Károlyné Windisch Éva (1924–1993) is.
Az író, irodalmár, színházi szakember, volt kultuszminiszter Keresztury Dezsőnek és a korszakalkotó színigazgató Németh Antalnak egyaránt menedékül, igazi azilumként szolgált a Széchényi Könyvtár. S még hány ilyen volt Keresztury kollégái közt, ha csak a politikai okok miatt félreállított gazdaságtörténész Berlász Jenőre (1911–2005), a Széchényi Könyvtár korai időszakának történetét megíró tudósra gondolunk… S ne feledkezzünk meg a költőtárs tanítványról, Eötvös-kollégistáról, a Könyvtárhoz mindvégig hűséges Fodor Andrásról (1929–1997) se.
A kiváló irodalomtörténésszel, szintén egykori „széchényis” kollégájával, Tarnai Andorral (1925–1994) adja ki Batsányi János összes műveit. S még sok-sok Arany-kiadás fűződik nevéhez.
Végezetül szóljon maga a költő is. Az isteni gondviselésben hívő ember bölcsességével és megnyugvásával foglalta össze életének, hivatásának lényegét az alábbi sorokban:
„De engem nem prófétának jelölt ki
az Úr, s az angyal, aki rám vigyáz
nem rettenetes: átok, jajgatás
helyett dolgom csöndben tevékenykedni;
mint egy özönvizet túlélt Nóé,
az elsüllyedt világ tenyészetét
szeretném menteni: ez az egész;
szívem esendőn is a Legfőbb Jóé.”
Keresztury Dezső: Egy perlekedőnek. In. Kortárs, 28. évf., 1984. 11. szám, november, 1687. – Törzsgyűjtemény
Keresztury Dezső – Hivatali szobájában, a ma is meglévő íróasztalnál és könyvespolcok előtt, mely garnitúrát stílusosan magától Hóman Bálinttól „örökölte”. Fotó: Katkó István fotóriporter – Színháztörténeti és Zeneműtár, KA 8144/1
Irodalomjegyzék:
- Beszélgetés Keresztury Dezsővel. Németh G. Béla televízió-interjúja. Televízió-interjú, portréfilm. In. Jelenkor, 18. évf., 1975. január, 1. szám. 3–19. oldal.
- A Rákóczi-szabadságharc. Szerkesztette R. Várkonyi Ágnes – Kis Domokos Dániel. Nemzet és emlékezet, Osiris, 2004. 709.
- Rákóczi emlékkiállítás 1703–1953 vezetője. Írták: V. dr. Waldapfel Eszter, Keresztury Dezső, Esze Tamás, Windisch Éva, Budapest, Házi sokszorosítás, 1953.
- Batsányi János Összes művei, I–III, kiad. Keresztury Dezső, Tarnai Andor, Budapest, Akadémiai, 1953–1961; IV. Szerk. Keresztury Dezső, Tarnai Andor, Budapest, Akadémiai, 1967.
- Batsányi János, Versek, kiad. Keresztury Dezső, Tarnai Andor, Budapest, Akadémiai, 1953 (Batsányi János Összes Művei, 1)
- Batsányi János, Prózai művek, I–II, kiad. Keresztury Dezső, Tarnai Andor, Budapest, Akadémiai, 1960–1961 (Batsányi János Összes Művei, 2–3)
Kis Domokos Dániel (Színháztörténeti és Zeneműtár)
