Márai Sándor születésének százhuszonötödik, József Attila születésének százhuszadik évfordulója alkalmából kettejük Babits Mihályhoz írt leveleit ajánljuk olvasásra két részben. Márai Sándor nyolc levele, József Attila hét levele található meg a Kézirattárunkban őrzött Babits-hagyatékban. Az első…
Kádár Erzsébet – az írónő, akit „sem folytatni, sem elfelejteni nem lehet”
Kádár Erzsébet (1901–1946) neve ugyan időről időre felbukkan a szakirodalomban, személyéről mégis csupán kevesen tudnak, és kifejezetten kevéssé kutatott szerzőnek tekinthető. Pályafutása festőként indult, majd viszonylag későn kezdett írni: ennek ellenére kétszer is elnyerte a Baumgarten-jutalmat,…
„Fájnak a csókok, fájnak a vágyak”
Ady Endre és Léda levelezése
„Ez nem az a szerelem volt, amiről a régi költők énekeltek. Ez bonyolult, viharokkal és ellentmondásokkal teli lelkiállapot volt, örök nyugtalanság, tűz, amelynek a füstje sokszor több volt, mint a lángja. [...] A lélek olyan lett benne, mint a megfeszített íjj. Ebből támadt és táplálkozott az a…
A digitális filológia lehetőségei a Keresztury-fond kutatásában
Keresztury Dezső születésének 120. évfordulója alkalmából A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) és az Eötvös Collegium 2024. szeptember 5-én rendezte meg a Keresztury 120 konferenciát. Az évforduló alkalmából idén elkezdődött az OSZK Kézirattárában…
Újra kinyílt Kiss József levelesládája
Ismét mérföldkőhöz érkezett Kiss József (1843–1921) költő, szerkesztő levelezésének feldolgozása. A Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában őrzött korpusz digitális feldolgozása 2021-ben kezdődött a PIM gyűjteményei, illetve az ott megalakuló Digitális Bölcsészeti Központ szakmai együttműködésében. A…
Örökség lett a Svájcból ajándékba kapott Arany János-levél
A közelmúltban Arany János sógorának leszármazottjától, a Svájcban élő Fráter Györgytől egy rendkívül becses adomány, egy Arany János-levél érkezett a nemzeti könyvtárba. A levél a restaurálást követően bekerült a Kézirattár gyűjteményébe. Ebből az alkalomból kérdezzük a tár munkatársát, Rózsafalvi…
Tessék színt vallani
Kilencven éve hunyt el Osvát Ernő (1876‒1929)
1929. október 29-én arról számoltak be az újságok, hogy Osvát Ernő előző este, néhány perccel leánya halála után szíven lőtte magát és meghalt. A tragikus sorsú irodalomkritikust, írót a nagyközönség ma is elsősorban a XX. század meghatározó irodalmi folyóirata, a Nyugat szerkesztőjeként ismeri. E…
Eötvös Loránd az OSZK-ban
Halála 100. évfordulója alkalmából
A 100 éve, 1919. április 8-án elhunyt Eötvös Loránd nemcsak a „fizika egyik fejedelme” és a klasszikus fizika egyik utolsó nagy alakja volt, hanem igazi természetszerető, sokoldalú ember, ki mint korának jeles hegymászója és a magyar turizmus egyik szervezője is kivívta kortársai…