Márai Sándor születésének százhuszonötödik, József Attila születésének százhuszadik évfordulója alkalmából kettejük Babits Mihályhoz írt leveleit ajánljuk olvasásra két részben. Márai Sándor nyolc levele, József Attila hét levele található meg a Kézirattárunkban őrzött Babits-hagyatékban. Az első részben Márai Sándor Babits Mihályhoz írt első levelét és keletkezési körülményeit mutatjuk be. A második részben József Attila Babits Mihályhoz írt hat leveléből a negyedik levelet és keletkezési körülményeit járjuk körül.
Tihanyi Lajos: Babits Mihály. In: Nyugat, 1918. 21–22. sz. – Elektronikus Periodika Archívum; Tihanyi Lajos: Márai Sándor portréja. Litográfia, 1924. A kép forrása: Wikipédia
Márai Sándor első levelét, egy képeslapot, 1921. július 20-án Heidelbergből küldte Babits Mihálynak:
„Igen tisztelt Uram – engedje meg, hogy átutazóban itt a „drága heidelbergi dombok”-ról sok rokonszenvvel és tisztelettel üdvözölje híve
Márai Sándor”
Márai Sándor – Babitsnak, Heidelberg, 1920. július 21. Képeslap. Autográf – Kézirattár. Jelzet: Fond III/868/1. Jogvédett: Copia Digitalizált Kéziratok. Szövegkiadás: 2751. levél. In: Babits Mihály levelezése, 1919–1921, sajtó alá rend. Majoros Györgyi, Tompa Zsófia, (Babits Mihály műveinek kritikai kiadása. Levelezés), Budapest, Argumentum, 2012, 129. – Magyar Elektronikus Könyvtár
Heidelberg látképe. In: György Aladár: A Föld és népei. Népszerű földrajzi és népismei kézikönyv. 4. kötet: Európa földrajzi és népismei leírása, Budapest, Franklin-Társulat, [1903], 181. – Magyar Elektronikus Könyvtár. A kép forrása: Digitális Képarchívum
A Babits-levelezés idézett kritikai kiadása megadja a levélben szereplő Babits-idézet, a „drága heidelbergi dombok” forrását: Márai Sándor Babits Carmen Novum című, 1917-ben közölt verse egy részletét idézi, amely az 1920 karácsonya előtt megjelent a Nyugtalanság völgye című kötetben Egy filozófus halálára címmel szerepelt. Babits pacifista verse mottójában Emil Lask (1875–1915) neokantiánus filozófus, heidelbergi tanár emlékének ajánlja versét, aki a galíciai fronton esett el az I. világháború második évében:
„Ész! mikor esztelen csatákba teuton örvény elragadt,
vitted-é magaddal a drága heidelbergai dombokat?
és ha a régi szók gyürűit szellemed megpörgeté,
készen a hivásra multad óriásai jöttek-é
vállukon kivinni a zajból? Vagy, szegény, már rég előbb
a szavak varázs kövéről lesikárltad a bűverőt
és amely évezreken által szítt magába annyi színt
surló szellemed a szent kristályt színtelenre surolta mind?”
Babits Mihály: Egy filozófus halálára. Részlet In: Babits Mihály összes költeménye a Magyar Elektronikus Könyvtárban
A Babits-levelezés kritikai kiadásnak jegyzetapparátusa Márai levelének keletkezési körülményeit is megadja:
„A levél keltezése kétféleképpen is értelmezhető: (1) 1920. július 21., ha a magyar keltezési formát követi; (2) 1921. július 20., amennyiben a német keltezési formát követi. Mivel az autográf keltezés közvetlenül a magyar nyelvű levélszöveg felett szerepel, a magyar keltezési formát tekintjük irányadónak, vagyis 1920. júl. 21-re tesszük a levél keltét.
Márai az első emigrációja idején küldte a képeslapot Babits Mihálynak. Az 1919. októberben Magyarországot politikai okokból (a Tanácsköztársaság alatt a Vörös Lobogó tudósítója volt), valamint továbbtanulási céllal elhagyó Márai rövid lipcsei tartózkodás után, 1920 tavaszán pár hónapos németországi utazásba kezd. Essen, Dortmund, Stuttgart, Hamburg, Königsberg, München és Weimar után végül Frankfurtban telepszik le. A fennmaradt levelezése alapján 1920. június közepétől már itt tartózkodik, ahol a Frankfurter Zeitung munkatársa lesz, s itt kerül közvetlen kapcsolatba a Babits Mihályt és több más „nyugatost” fordító Stefan I. Kleinnal. A képeslapot minden bizonnyal a pár hónapos körútja közben írta (erre utal levelében az „átutazóban” kitétel). 1921 és 1923 között Berlinben élt és tanult. Ha a német keltezési formát fogadjuk el – vagyis, hogy 1921. július 20-án írta a lapot –, akkor a Frankfurtból Berlinbe tartó út során is küldhette a kártyát, s ekkor akár már az 1920 karácsonya előtt megjelent verseskötetből is idézhette az Egy filozófus halálára című Babits Mihály-vers sorát. Azért írhatta ezt az udvarias hangvételű képeslapot Babits Mihálynak, mert 1917 és 1919 között – miután Budapestre költözött az érettségi vizsgája után – kapcsolatba került a Nyugattal (elsősorban Osvát Ernővel és Kosztolányival), s néhány írása meg is jelent az ekkor már Babits Mihály által szerkesztett lapban. Emellett [az] 1919. tavaszi félévében a pesti bölcsészkar hallgatójaként részt vett Babits Mihály irodalomelméleti előadássorozatán, melyről röviden tudósított is.”
A 2751. levél. In: Babits Mihály levelezése, 1919–1921, sajtó alá rend. Majoros Györgyi, Tompa Zsófia, (Babits Mihály műveinek kritikai kiadása. Levelezés), [Budapest], Argumentum, 2012, 385–386. – Magyar Elektronikus Könyvtár
Márai Sándor Babits Mihályhoz írt további hét levelének eredetije megtekinthető a könyvtárunkban e céllal üzembe állított számítógépes terminálok képernyőjén a Copia Digitalizált Kéziratok szolgáltatásunkban:
Márai Sándor Babits Mihályhoz – Copia Digitalizált Kéziratok 1932. március 12.
Márai Sándor Babits Mihályhoz – Copia Digitalizált Kéziratok 1933. február 28.
Márai Sándor Babits Mihályhoz – Copia Digitalizált Kéziratok 1933. június 25.
Márai Sándor Babits Mihályhoz – Copia Digitalizált Kéziratok 1935. június 6.
Márai Sándor Babits Mihályhoz – Copia Digitalizált Kéziratok 1937. október 9.
Márai Sándor Babits Mihályhoz – Copia Digitalizált Kéziratok 1939. március 27.
Márai Sándor Babits Mihálynéhoz – Copia Digitalizált Kéziratok 1939. május 30.
Mann Jolán, szerk. (Főigazgatói Kabinet)
