Keresztury Dezső születésének 120. évfordulója alkalmából A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) és az Eötvös Collegium 2024. szeptember 5-én rendezte meg a Keresztury 120 konferenciát. Az évforduló alkalmából idén elkezdődött az OSZK Kézirattárában fellelhető Keresztury-hagyaték digitális feldolgozása és közreadása. Előadásomban a Keresztury-fond feldolgozásának és kutatásának digitális filológiai lehetőségeit mutattam be.

Varga Emese A digitális filológia lehetőségei a Keresztury-fond kutatásában című előadása a Keresztury 120 konferencián. Fotó: Visky Ákos

Tavaly ősszel kezdtem el a fond feltérképezését, amelyből elsőként a levelezéskorpusz feldolgozása került fókuszba. Keresztury Dezső hagyatéka az OSZK Kézirattárának a legterjedelmesebb levelezésanyagát képezi. A hagyaték 1976-ban került a nemzeti könyvtár gyűjteményébe, Keresztury egész életművét adományozta a könyvtárnak, és 1996-ban bekövetkezett haláláig a gyűjtemény folyamatosan gyarapodott. Ez mintegy háromszáz doboznyi örökséget jelent (kéziratok, levelek, okmányok), amelyből a teljes levelezés több mint 4400 leltári tételből áll. Egy-egy tételt jelző pallium esetenként több száz levelet foglal magába. A folyamatos gyarapodás miatt egyes levelezőpartnerek levelei több külön tételben vannak feltüntetve. Ezt a széttagoltságot a digitális tartalomszolgáltató eszközök képesek áthidalni, levelezőpartnerenként algyűjteményekbe fogva össze a leveleket.
A gyűjteményben a szakmai, személyes és családi levelezés is fellelhető. A feldolgozás és közreadás során mi elsősorban a szakmai levelezőkapcsolatokra fókuszálunk. A korpuszban fellelhetőek a 20. század jelentős íróinak, irodalomtörténészeinek, képzőművészeinek, tudósainak levelei. Egyes személyekkel folytatott levelezésből egész életpályák olvashatók ki, beleláthatunk alkotási folyamatokba, egy-egy levelezőpartnerrel való kapcsolat alakulásába.
Bár a kéziratok nagyobb részét a Kereszturynak címzett levelek alkotják, a sokszor baráti hangvételű levelekből kirajzolódik a címzett munkássága is. A hagyatékban lévő Keresztury-levelek főképp gépelt levélmásolatok, csak töredékük autográf levél.  A legkorábbi levelek a 20-as években íródtak, a gyűjtemény tehát az alkotó közel 70 évnyi munkásságát foglalja magába, az olvasó elé tárva a magyar kulturális, társadalmi és politikai élet ezen időszakát.

A levelezéskorpusz digitális közzététele 

A levelezésválogatást több különböző módon dolgozzuk fel. A folyamatosan közzétett leveleket a könyvtár két online platformján, a Copián és a dHUplán tesszük közzé, a levelezési adatokból pedig statisztikai alapú adatvizualizációkat készítünk.
A Copia a kézirattár digitalizált dokumentumait teszi online hozzáférhetővé egyetlen nagy virtuális gyűjteményben, ahol megtekinthetőek a digitalizált kéziratok képei és a hozzátartozó metaadatok. A Keresztury-gyűjteményből elsőként Egry József leveleit tettük közzé, ami már elérhető a felületen.

Egry József Keresztury Dezsőhöz. Badacsonytomaj, 1932. január 21. Levelezőlap. Autográf. Jelzet: Fond 177/968/2 – Kézirattár. A kép forrása: Copia

A dHUpla a nemzeti könyvtár Digitális Bölcsészeti Központjának digitális filológiai platformja. Egyik fő célja a kéziratos források digitális feldolgozása és elérhetővé tétele. A platformon digitális szövegkiadásokat (digitális forráskiadás, kritikai kiadás, népszerűsítő kiadás) teszünk közzé, ahol már nemcsak a kéziratképek és a metaadatok, hanem az átírt, adatgazdagított szövegek is böngészhetőek. A kiadás alapját TEI XML formátumban kódolt szövegek képezik, amelynek előnye, hogy a kiadás egyben adatbázisként is funkciónál, vagyis a metaadatok és a szövegben címkézett adatok könnyen kereshetőek, szűrhetőek, kinyerhetőek, strukturált adathalmazzá konvertálhatóak, amin többféle művelet végezhető el. Ezek az adathalmazok képezik az adatvizualizációk alapját is.
Az Egry–Keresztury-levélkorpusz már elérhető a dHUplán digitális forráskiadásként, amelyet Tóth Károly művészettörténésszel együttműködésben készítettünk el.

Egry József Keresztury Dezsőhöz. Badacsonytomaj, 1931. szeptember 27. Levelezőlap. Autográf. Jelzet: Fond 177/968/1. – Kézirattár. A kép forrása: dHUpla

A digitális forráskiadás a lehetséges mértékig betűhív szövegközlésre törekszik, magyarázó jegyzetekkel van ellátva, és textológiai annotációkkal van jelölve: törlés, betoldás, rövidítés, feloldás stb. A digitális facsimile-t és a hozzá tartozó átiratot egyszerre vizsgálhatjuk a felületen, többféle módon. A szövegolvasást és kontextust közbeékelt, magyarázó jegyzetek segítik. Az Egry-levelekben jelöltük a szövegben az említett személy-, hely- és intézményneveket, amelyeket külső névterekkel kötöttünk össze. Az entitások fölött megjelenő buborékból ugróponttal a külső névtér oldalára jutunk. A levélírókat és címzetteket a dHUpla entitástárral is összekötöttük, ahol a személy adatlapja az alapadatok mellett gyűjteményspecifikus jegyzetekkel is kiegészíthető. Itt feltárhatóak például az Egry és Keresztury kapcsolatához fűződő kutatási adatok.

Vizualizációs lehetőségek

A szövegkiadás mellett a TEI XML fájlokból automatikusan kinyerhetőek a metaadatok egy strukturált adathalmazba, majd különböző eszközökkel ezek az adatok vizuálisan megjeleníthetőek, átláthatóvá tehetőek.
A Keresztury-korpuszon két vizualizációs módszert tervezünk alkalmazni: az egyik a gráf alapú kapcsolatháló, amely a személyek kapcsolati rendszerét tárja fel a számszerűsített adatok tükrében. A másik a térképes vizualizáció, amely lehetővé teszi, hogy egyszerre láthassuk egy levelezéskorpusz küldési és átvételi helyszíneit, és a közöttük lévő kapcsolatokat. A számszerűsített adatokon alapuló vizualizációk új kérdéseket, nézőpontokat vethetnek fel vagy fontos adatékként szolgálhatnak a művelődéstörténeti, irodalomelméleti kutatásokhoz.

Kapcsolati vizualizációk

A dHUpla Kreatív fülén több kapcsolati vizualizációra találunk példát, amelyek egy-egy személyt helyeznek fókuszba a levelezési adatok tükrében. Az, hogy mit mutat meg egy vizualizáció, függ a korpusztól és a feldolgozottság szintjétől, ezért minden vizualizáció egy kicsit különbözik egymástól. Kiss József levelezőkapcsolatainak vizualizációján a levelezőpartnert jelölő csomópontok színe és elrendezése mutatja a kapcsolat jellegét, pl. személyes, családi, szakmai. Ezek a kategóriák tovább oszlanak kisebb alcsoportokra a levélírók neme és típusa szerint. A kapcsolat gyakoriságát a csomópontok mérete jelzi – minél nagyobb egy csomópont, annál több levélváltás történt.

Kiss József kapcsolati hálója a levelezési adatok tükrében. A kép forrása: dHUpla

Széchényi Ferenc kapcsolatainak vizualizációján a csomópontok színe a címzettek típusát jelöli. Erre a kategóriára külön rá is szűrhetünk: a címzett lehet személy, intézmény, város, vármegye stb. A csomópontokat összekötő élek a levél nyelvét jelzik. Ha megfigyeljük a vizualizációt, rögtön látszik, hogy a zölddel jelzett, latin nyelvű levelek többségben vannak a sárgával jelzett magyar nyelvű levelekhez képest. Viszont az is megfigyelhető, hogy míg a városvezetéssel, illetve a személyek nagy részével latinul, addig a vármegyék vezetőivel már magyar nyelven folyt az írásos kommunikáció.
Móricz Zsigmond kapcsolatainak vizualizációján egy-egy levelezőpartnert jelölő pontra kattintva egy adatlap jelenik meg, ahol a levélváltások száma és a levelekre vezető link érhető el, valamint egy jegyzet olvasható a levelezőpartner és Móricz kapcsolatáról. Az író korai levelezésén alapuló vizualizáció megmutatja, hogy kik játszottak fontos szerepet Móricz pályakezdésének alakulásában, és hogy idővel hogyan változott, bővült a kapcsolatrendszere.
Keresztury intenzív szakmai működése és kiterjedt kapcsolathálója a levelezésében is megmutatkozik, ezért az ő kapcsolatainak feltárásával nemcsak az írót szeretnénk fókuszba állítani. Mivel ez a korpusz felsorakoztatja a huszadik századi értelmiség kiemelkedő alakjait, célunk egy összevont kapcsolati hálózat létrehozása, amit elsőként a Vas István-levelezés adataival kötnénk össze. Ez már komplexebb módon mutatná meg, hogy ki kivel állt kapcsolatban. Ha sikerül több levelezésgyűjtemény adatával bővíteni az adatbázist, akkor egy korszak kapcsolati hálózata tárulna fel, ami fontos adalék lehet a 20. századi értelmiség kapcsolatrendszerének kutatásához.

Írói levélváltások térben és időben. A kép forrása: dHUpla. Interaktív térképes vizualizáció (OSZK DBK – SZTAKI)

A dHUpla map a SZTAKI és az OSZK DBK közös fejlesztéseként jött létre. Jelenleg a Móricz Zsigmond-, Kiss József- és Petőfi Sándor-levelezések adatai vannak betöltve a felületre, de a korpusz folyamatosan bővül. Különböző szűrési funkciókkal kiválaszthatjuk a gyűjteményt és a helyszínt, amelyre keresni szeretnénk, valamint meghatározott időintervallum szerint szűkíthetjük a keresést. Ugyanakkor a térképről is elindíthatjuk a böngészést egy-egy helyszín kiválasztásával. Az így kilistázott levelek adatlapjain elérhetőek a kapcsolódó adatok (levélíró, címzett, feladási és átvételi helyszín, időpont), valamint ugróponttal átléphetünk a dHUpla oldalára, a levélszövegekre.
Tervünk, hogy a Keresztury-levelezés adatait betöltsük a térképes vizualizációba, így több különböző gyűjtemény adataival egyszerre és külön is vizsgálhatjuk a helyszínek közötti kommunikációs kapcsolatokat és azonosíthatjuk, hogy mely városok, régiók vagy országok adták meg egy adott kulturális kör vagy társadalmi szegmens írásos kommunikációjának jellemző színterét.

Varga Emese (Digitális Bölcsészeti Központ Digitális Filológiai Osztály)

Irodalom:

• Monostory Klára: Keresztury Dezső fondja az Országos Széchényi Könyvtárban. In: Magyar Könyvszemle, 109. évf. 1. sz. (1993), 73–87.
• Monostory Klára: Amiről a kéziratok beszélnek. Keresztury Dezső fondja az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában. In: Irodalomtörténet, 25/75. évf. 3. sz. (1994), 395–411.
• Varga Emese: Digitális szövegkiadások és kutatástámogatás a bölcsészettudományokban. A dHUpla platform bemutatása. In: CeLISR, 1. évf. 2. sz. (2024), 134–143.