Munkatársunk, Deák-Sárosi László A háromszólamú vers – Új magyar verstan (Budapest, Üveghegy Kiadó, 2023) című kötetének kísérőkiadványa, a hangzó Példatár hangfelvételei könyvtárunk támogatásával hangstúdiónkban, a versvideók pedig Interjútárunkban készültek. Az alábbiakban Deák-Sárosi László – a hangzó Példatár elkészítésében előadóként részt vett – Dóczy Péter színművésszel, rendezővel készített interjúját közöljük.
A kötet bemutatója 2023. május 18-án, csütörtökön 16:30 órai kezdettel volt könyvtárunk Ars Librorum terében.
Dóczy Péter színművész, rendező könyvtárunk hangstúdiójában. Fotó: Deák-Sárosi László
Dóczy Péter színművész, rendező 1957-ben született Budapesten. A színészmesterséget a Nemzeti Színház Stúdiójában kezdte tanulni 1975–1976-ban, és 1980-ban szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, színész szakon. Hosszú éveket töltött el a Veszprémi Petőfi Színházban, a miskolci, a budapesti és a Győri Nemzeti Színházban, később szabadúszóként dolgozott, illetve tevékenykedik mind a mai napig. Számos magyar film, tévéfilmsorozat és színházi előadás karakter-, illetve főszereplője. Versszínházi műsorait 1986 óta a Kárpát-medence, Nyugat-Európa és Észak-Amerika számos helyszínén mutatta és mutatja be. Már pályája kezdete óta jár magánemberként és előadóművészként Erdélybe és a Székelyföldre. Olyan költőket szólaltatott meg és idézett meg összeállításaiban, mint Arany János, Gyóni Géza, Hervay Gizella, József Attila, Nagy László, Pilinszky János, Sík Sándor, Szilágyi Domokos, Zrínyi Miklós és mások. Számos önálló vagy általa rendezett estje műsorából tíz hangoskönyvként is megjelent.
Mit jelent Önnek előadóművészként a vers, mikor és milyen hatásra kedvelte meg a verseket?
Tizennégy éves koromban, amikor bekerültem a Piarista Gimnáziumba, Jelenits István lett a magyar tanárom. Nagyon szerettem a matematikát is, de a kamasz életem inkább a versek felé fordított. A tanár úr megszerettette velem a költőket, és az a fajta kamasz érzékenység, ami akkor bennem volt, a költészetben otthonra lelt. Itt kezdődött a versekkel való igazi kapcsolatom. Volt még egy tanárom, ő a színművészetin tanított, Nádasdy Kálmánnak hívták, és ő hívta fel a figyelmemet a vers és a zene kapcsolatára. A versekkel való barátkozásom során mindig úgy éreztem, hogy a színház és a film mellett nekem a vers világa egy olyan égi tükörkert és földi paradicsom, ahol minden sejtem föloldódik.
Hogyan fogadta a felkérést, hogy recitáljon el verseket a Deák-Sárosi László által szerkesztett verstani hangzó Példatárban?
Örömmel tettem eleget a felkérésnek. Említettem az előbb Nádasdy Kálmánt, ő vezetett rá arra is, hogy a magyar vers, a magyar verselés egyfajta zenei élménnyé válik az emberben. Az én versszínházi műsoraimnak már az ötlet kipattanásától kezdve szerves része egy vagy két hangszer megszólaltatása is.
Lát-e valamilyen ellentmondást a dallamhangsúlyos nyomatékképzés és korábbi beszédtechnikai, versmegszólaltatási gyakorlata között, vagy ezeket könnyen össze tudta egyeztetni?
Nincs ellentmondás a kettő között, de rá kell érezni a technikára, és a magyar verstant ismerni kell hozzá. A dallamhangsúlyos recitálás több elemzést igényel, fontos hogy megtaláljuk a vers értelmi és zenei hangsúlyainak összefügéseit.
Ön szerint akadályozza-e a dallamhangsúly az egyéb művészi előadói eszközöket?
Nem, szerintem nem gátolja.
Miben látja ennek az új módszernek a hasznát, alkalmazhatóságát? Kiknek ajánlja?
Mondhatni, hogy ez is egy hungarikum, egy olyan fajta élmény, amilyet csak a magyar költészet és a magyar előadóművészet képes megfogalmazni, megragadni, interpretálni. Népszerűsíteni kell ezt a fajta dallamhangsúlyos recitálást, hogy megismerje a magyar ifjúság, de az idősebbek szintén, hogy minél többen újra felfedezzék a magyar költészet többrétegű hangsúlyozási lehetőségeit, valódi zeneiségét.
Milyen verses műsorban szerepelt legutóbb vagy mutatott be önálló verses estet, és mivel fog fellépni a közeljövőben?
Karácsony előtt készült el A lélektükör című könyv, amelyet én írtam, és amelyben néhány költő versét is felhasználtam Bolyki István grafikáihoz. A grafikák tükrözik a verseket, illetve az írásokat, és a versekben is újrafogalmazódnak a grafikák finom jelentésárnyalatai. Bolyki rajzaihoz Pilinszky János, Nagy László és Ratkó József versrészleteit válogattam. Ennek a könyvnek a bemutatója a Püski Könyvesházban volt április 11-én. Február 28-án Wass Albert A világ és a vége című színdarabot a Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínházzal mutattuk be Andrási Attila rendezésében.
Versvideó: Ady Endre Őrizem a szemed című verse Dóczy Péter előadásában.
Deák-Sárosi László interjúja Dóczy Péter színművésszel, rendezővel
A sorozat további részei: Első rész (Jónás Gabriella); Második rész (Havas Judit); Harmadik rész (Lázár Csaba); Negyedik rész (Szemerédi Bernadett); Ötödik rész (Lázár Balázs); Hatodik rész (Simon Péter), Hetedik rész (Széplaky Géza); Nyolcadik rész (Dóczy Péter); Kilencedik rész (Jantyik Csaba); Tizedik rész (Dánielfy Gergely); Tizenegyedik rész
