Munkatársunk, Deák-Sárosi László A háromszólamú vers – Új magyar verstan (Budapest, Üveghegy Kiadó, 2023) című kötetének kísérőkiadványa, a hangzó Példatár hangfelvételei könyvtárunk támogatásával hangstúdiónkban, a versvideók pedig Interjútárunkban készültek. Az alábbiakban Deák-Sárosi László a hangzó Példatár elkészítésében előadóként részt vett Havas Judit előadóművésszel, irodalomtörténésszel készített interjúját közöljük.
A kötet bemutatója 2023. május 18-án, csütörtökön 16:30 órai kezdettel volt könyvtárunk Ars Librorum terében.
Havas Judit előadóművész, irodalomtörténész könyvtárunk hangstúdiójában
Havas Judit előadóművész, irodalomtörténész felsőfokú tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán magyar–könyvtár szakon végezte. 1975 óta előadóművész, azóta folyamatosan szerkeszt és ad elő irodalmi műsorokat versekből, prózákból Magyarországon, a Kárpát-medencében, Európában, Izraelben, Kanadában, Észak- és Dél-Amerikában. Számos hanglemeze, hangoskönyve jelent már meg versekkel, mesékkel, prózákkal. 2003-ban PhD-fokozatot szerzett az ELTE Irodalomtörténeti Intézetében, de már korábban olyan mesterektől tanult beszédtechnikát, művészi beszédet és versmondást, mint Cserés Miklós dr., Latinovits Zoltán, Wacha Imre, Montágh Imre, Török Tamás, Jancsó Adrienne és Ardó Mária. A beszédtechnikát, a művészi beszédet és versmondást maga is tanította és tanítja. Évtizedekig az ELTE BTK-n oktatott, később és jelenleg is, a KRE Pedagógia Karán. Kapcsolódó szakkönyve: Csodaváró hangszer – A művészi beszéd oktatása a mindennapi élet színterein, Budapest, 2018. Verses és mesés lemezein generációk nőttek fel. Jelzésértékű, hogy számos jelentős művészeti és társadalmi elismerése mellett, mint például a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, tavaly, 2022-ben Artisjus-díjban részesült.
Mit jelent Önnek előadóművészként a vers, miért ad elő közreműködőként vagy önálló esteken verseket?
Havas Judit: Az irodalom, a vers mindent jelent számomra, nemcsak katedráról, hanem pódiumról is. Feladatomnak és küldetésemnek tekintem, hogy költők, írók gondolatait közvetítsem nemre és korosztályra való tekintet nélkül, hogy mindazt az értéket, amire rátaláltam, másokkal, a hallgatóságommal is megosszam, s így gazdagítsam az életüket. Szolgálatom fontos része, hogy a költészet erejével mindig kiálljak az üldözöttek, a kitaszítottak, a megalázottak mellett, és szót emeljek az érdekükben.
Hogyan fogadta a felkérést, hogy recitáljon el verseket a Deák-Sárosi László által szerkesztett verstani hangzó Példatárban?
H. J.: Minden olyan kihívásnak örülök, amely a magyar nyelv szépségét, árnyaltságát és zeneiségét mutatja be, ezért a felkérésre azonnal igent mondtam.
Lát-e valamilyen ellentmondást a dallamhangsúlyos nyomatékképzés és korábbi beszédtechnikai, versmegszólaltatási gyakorlata között, vagy ezeket könnyen össze tudta egyeztetni?
H. J.: Nagyon könnyen össze tudtam egyeztetni, mert ezek a hangsúlyjelölések, véleményem szerint, nagymértékben segítik a vers értelmezését és érzékeny előadását.
Ön szerint akadályozza-e a dallamhangsúly az egyéb művészi előadói eszközöket?
H. J.: A jelölések megismerésével és gyakorlásával a versek szövegértelmezése és dallamhangsúlyos recitálása még gazdagabbá és csiszoltabbá teszi a művész kifejező eszköztárát.
Miben látja ennek az új módszernek a hasznát, alkalmazhatóságát? Kiknek ajánlja?
H. J.: Elsősorban tanároknak ajánlanám, akik kisiskolás kortól kezdve foglalkoznak versmondástanítással, vers- és prózamondó versenyekre való felkészítéssel.
Milyen irodalmi műsorban vagy önálló verses esteken fog fellépni a közeljövőben?
H. J.: Legközelebb a Ki és mi vagy? című vers-zene-koncert esten, ahol Borbély László zongoraművésszel Liszt kései zongoraműveivel összefonódva a magyar költészet remekeivel – Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila, Weöres Sándor, Juhász Ferenc és Kányádi Sándor – verseivel, a külső és belső tájakat idézzük meg. Műsorunkra tűztük Jókai Mór–Liszt Ferenc: A holt költő szerelme című melodrámát is, amely Petőfi emlékét idézi. A másik fontos est Szabó Magda Az ajtó című regényéből készült monodráma, amelyet angol, francia, olasz és spanyol felirattal adok elő, hogy ezt a remekművet a szórványban élő, magyarul kevéssé tudó, de a magyar irodalmat megismerni kívánó közönség is élvezhesse. A nyelvápolást a művészet eszközeivel missziónak tekintem.
Deák-Sárosi László interjúja Havas Judit előadóművésszel, irodalomtörténésszel
Versvideó: Vörösmarty Mihály Szózat című verse Havas Judit recitálásában.
A sorozat további részei: Első rész (Jónás Gabriella); Harmadik rész (Lázár Csaba); Negyedik rész (Szemerédi Bernadett); Ötödik rész (Lázár Balázs); Hatodik rész (Simon Péter); Hetedik rész (Széplaky Géza); Nyolcadik rész (Dóczy Péter); Kilencedik rész (Jantyik Csaba); Tizedik rész (Dánielfy Gergely); Tizenegyedik rész
