2025. április 12-én „Könyv – irodalom – ex libris. Válogatás Vasné dr. Tóth Kornélia művelődéstörténész könyvjegygyűjteményéből” címmel nyílt kiállítás a Törökbálinti Falumúzeumban munkatársunk gyűjteményéből. A megnyitón a vendégeket köszöntötte Papp Nikolett, a múzeum vezetője. Zenével, verssel közreműködtek Farkas Tünde és Erdélyi György előadóművészek. Az ünnepi eseményről a Buda Környéki Televízió is felvételt készített. A május 2-ig megtekinthető kiállításon mintegy 300 kisgrafika látható, kiemelt szerepet kapnak az irodalmi vonatkozású ex librisek. A következőkben Antalné Tari Zsuzsanna, a Kisgrafika Barátok Köre ügyvezetője kiállításmegnyitó szövegét olvashatják.

A tárlat részlete a Törökbálinti Falumúzeumban. Fotó: Vas Barnabás

Mai kiállításunk címe: Könyv – irodalom – ex libris. Válogatás Vasné dr. Tóth Kornélia művelődéstörténész könyvjegygyűjteményéből. Nem is lehetne aktuálisabb ez a tárlat, mely könyv – irodalom – ex libris kapcsolódási pontjaival foglalkozik, hiszen tegnap volt a költészet napja, melyet 1964 óta ünneplünk ezen a napon József Attila (1905–1937) születésének évfordulója alkalmából. Csupán érdekesség, hogy Márai Sándor (1900–1989) is e napon született, bár 5 évvel korábban. A magyar líra előtt tisztelgünk ezzel a kiállítással, mely gazdag képanyagot hozott jeles költőinkről is. A magyar líra és a képzőművészet, benne a kisgrafika, nemzeti identitásunk része, ezért fontos, hogy a hagyományokat ne csak ápoljuk, őrizzük, hanem használjuk, megéljük és továbbadjuk. Ez a feladata tulajdonképpen az 1959 óta működő Kisgrafika Barátok Körének is. A képzőművészetben egyetlen műfajnak sincs olyan széles körű internacionális élő kapcsolatrendszere, mint a kisgrafikának. A művészek és a gyűjtők egy nemzetközi tábort képeznek, soraikban a magyar kisgrafika és alkotói megbecsült helyet foglalnak el.

A megnyitó szereplői (balról jobbra: Farkas Tünde, Erdélyi György, Papp Nikolett, Antalné Tari Zsuzsanna és Vasné dr. Tóth Kornélia). Fotó: Vas Barnabás

Mielőtt részletesebben bemutatnám a tárlatot, definiáljuk, mi is a grafika/kisgrafika, ezen belül pedig az ex libris. A grafika a képzőművészet azon ága, amelyhez a sokszorosítási eljárással készült, de eredetinek tekinthető alkotások tartoznak. Ez azért fontos és érdekes, mert nem a kimetszett, megmunkált linódarab, fadarab vagy rézlap, ami az élvezhető mű, hanem az általuk nyomtatott papírkép az alkotás. Az ex libris (könyvjegy) – eredeti funkciójában – a könyv tulajdonosát megjelölő, legtöbbször művészi értékű, kis méretű grafikai alkotás, mely napjainkra már jórészt elszakadt a könyvtől. Témája a tulajdonos/megrendelő kérésére az évfordulóktól kezdve a foglalkozásokon keresztül a történelmi eseményekig bármi lehet. A fa- vagy linómetszetek karakteresebb vonalvezetésűek, ezért sokatmondóak például a nagy költőinket ábrázoló ex librisek. A rézmunkák sokkal finomabb ábrázolást tesznek lehetővé.
Most pedig szeretném bemutatni önöknek Vasné dr. Tóth Kornéliát, az ő kisgrafikai gyűjteményének egy töredékét csodálhatjuk meg itt a Falumúzeumunkban.

A kiállító, Vasné dr. Tóth Kornélia, a nemzeti könyvtár tudományos munkatársa. Fotó: Vas Barnabás

Kornélia művelődéstörténész, tudományos kutató, könyvtáros, magyar–történelem szakos tanár. 2008 óta az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár könyvtárosa és tudományos kutatója, ahol fő feladatköre a több tízezres 20–21. századi ex libris anyag feltárása lett. Az ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskoláján az ex libris műfajt témául választva doktorált művelődéstörténet szakirányon.
Termékeny szakíró, 500 feletti cikke, tanulmánya és számos könyve látott napvilágot az ex libris vonatkozásában.
Sokfelé tartott előadásokat, rendezett és nyitott kiállításokat. A hazai találkozók mellett nemzetközi ex libris kongresszusokon képviselte hazánkat. Több alkalommal részt vett az osztrák és a német ex libris egyesület nemzetközi éves ülésén, utóbbin 2024-ben nagy nemzetközi kitüntetésben (Walter von Zur Westen-éremben) részesült az ex libris terén végzett sokrétű munkájáért és szakírói munkásságáért.
A Kisgrafika Barátok Körének (KBK) 2009 óta tagja, 2011-től vezetőségi tag. A negyedévente megjelenő Kisgrafika című egyesületi folyóiratot 12 éven át szerkesztette társadalmi munkában.
Ex libris irányú munkásságának talán legszebb műve az Ex libris és képkultúra. Modern magyar ex librisek (2016) című képes album. A kötet több mint 1000 ex librist vonultat fel.
2019-ben a Kisgrafika Barátok Köre kiadásában jelent meg – az egyesület 60. évfordulója tiszteletére – a Múltunk neves ex libris gyűjtői című lexikonszerű könyve, mely több mint 200 gyűjtőt mutat be. Ugyancsak az ex libris mint műgyűjtés témájának népszerűsítését valósítja meg az OSZK blogján havonta jelentkező cikksorozata Ex libris gyűjtők, gyűjtemények címmel.
A kisgrafikákkal foglalkozva maga is gyűjtővé vált, számos ex librist készíttetett a nevére szólóan, ezzel is támogatva a műfaj fennmaradását. Így mára jelentős kisgrafikai gyűjteménnyel rendelkezik. Ebből a kollekcióból 2024-ben Ajkán a Városi Múzeum és Fotógalériában, 2025-ben Budapesten a H13 Kultpontban rendezett nagyobb kiállítást. Most pedig itt, Törökbálinton láthatunk az előbb említett kiállítások anyagából egy reprezentatív válogatást.

A közönség tagjaiból. Fotó: Vas Barnabás

Kornélia gyűjteménye mára kb. 9000 darabos kollekciót jelent, mely megrendelésekből és cserékből jött létre, és folyamatosan növekszik. Kornélia 2009 óta gyűjt, amióta tagja a KBK-nak. Az itthoni gyűjtők mellett osztrák, német, dán, cseh, finn, svájci, belga és olasz cserepartnerekkel áll aktívabb kapcsolatban.
A jelen tárlat anyagát tekintve 26 tematikus tablót láthatunk mintegy 300 ex librisszel, emellett egy életrajzi összefoglalót a gyűjtőről a fotójával, és két tablót Kornélia szakirodalmi műveiből, könyveinek, katalógusainak a címlapjaival. A témához kötődően és költészet napi érdekességként olvasható Francesc Orenes Az ex libris magasztalására című verse.
Az ex libris tablókon a téma megjelölése mellett a művek készítőinek neve is szerepel a képek elrendezésének megfelelően, érdemes tanulmányozni a szereplő grafikusokat, őket most nincs idő részletesen felsorolni.
A kisgrafikák kapcsán egy idézetet mondanék József Attila [Ne légy szeles...] című verstöredékéből:

„…dolgozni csak pontosan, szépen,
ahogy a csillag megy az égen,
ugy érdemes.”

Szerintem az ex librisek, ezek a tenyérnyi alkotások, másként nem is készülhetnek.
Kifejezetten erre a költészet napi kiállításra készült egy ex libris, mely Bakacsi Lajos grafikus alkotása a 2025. április 11-én 120 éve született József Attila portréjával, ehhez a mintát a szegedi Varga Imre József Attila-szobra jelentette.

Bakacsi Lajos linómetszete Vasné dr. Tóth Kornélia nevére (2025) 

De a tárlaton látunk régebbi József Attila-témájú ex librist is, ilyen például Palásti Erzsébet grafikája a költő A kozmosz éneke című verséhez a számítógépes grafikákat bemutató tablón, és Balajti Károly portréja József Attiláról az irodalmi évfordulós tablón. 
A kiállításon nagy értéket képviselnek a Kornélia saját nevére szóló ex libris tablók, több mint 140 különféle ex libris készült a nevére szólóan magyar és részben külföldi grafikusoktól. Ezekből mintegy 70-et láthatunk itt 10 tablón. Több tabló grafikái teljesen irodalmi témájúak, ezeken részint híres költők, írók portréit láthatjuk, köztük József Attila, Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Juhász Gyula, Radnóti Miklós, Pilinszky János arcképét – Bakacsi Lajos grafikái egy teljes tablót tesznek ki. 

Bakacsi Lajos linómetszete Vasné dr. Tóth Kornélia nevére (2017) 

Több ex libris egy-egy költő művét illusztrálja, például Ady Endre A föl-földobott kő, Petőfi Sándor Az Alföld, Kosztolányi Dezső Októberi táj című versét, Arany János Ágnes asszony című balladáját.

Lénárt Attila rézkarca Vasné dr. Tóth Kornélia nevére (2023)

Nagy László költészetére, Weöres Sándor gyermekverseire is reflektál egy-egy ex libris. A nagy magyarok mellett külföldi vonatkozású Franz Kafka A kastély című művére utaló ábrázolás.
Közeli jubileumok alkalmából készült az „Irodalmi évfordulók 2024, 2025” tabló. Az ezen szereplő grafikák a 90 éve, 2024-ben elhunyt Móra Ferenc mellett az idén 120 éve született József Attilára, születése centenáriumán Nagy Lászlóra, bicentenáriumán Jókai Mórra emlékeznek. A világirodalmi szerzők közül a 150 éve született Thomas Mannt is idézi egy grafika. E jubileumi művek alkotói közt a magyarok (Ürmös Péter, Kapolcsi Kovács Csaba, Bakacsi Lajos és Balajti Károly) mellett külföldi grafikus, a német Andreas Raub is szerepel, aki Thomas Mann A varázshegy című regényére utalóan készített ex librist. 

Andreas Raub rézkarca Vasné dr. Tóth Kornélia nevére (2024) 

A hagyományos technikákat nem felváltva, hanem azok mellett egyre több számítógépes grafika is készül, melyek közt irodalmi tematikájúra példaként már említettem József Attila A kozmosz éneke című versére reflektáló ex librist, de kiemelhetném még világirodalmi vonatkozásban az Isteni színjáték írójára, Dantéra utaló, gazdag színhatású lapot.
A történelmi témájú tablók közül az egyik a reformkor és az 1848­–49-es forradalom és szabadságharc előtt tiszteleg. Kossuth Lajos és Széchenyi István alakja látható több grafikán, de találkozhatunk itt Bem József arcképével is, melyet eredetiben Petőfi Sándor rajzolt. A művek alkotói közül kiemelhető Salamon Árpád, Jáger István és Horváth Hermina neve. 

Salamon Árpád linómetszete Vasné dr. Tóth Kornélia nevére (2016) 

A másik tablón a világtörténelemből Napóleon és a reformáció nagyjai: Kálvin János és Luther Márton láthatók. Érdekes témafeldolgozás Havasi Tamás két rézkarca, melyek a Napóleon kalapja, illetve Napóleon őrangyala címeket viselik. Négy lemezről készült Nagy Sándor Zoltán színes rézkarca a reformáció 500. évfordulójára Kálvin alakjával.
Kornélia névre szóló lapjai utalnak az ex librisek nemzetköziségére, hiszen részben ex libris találkozók, FISAE-kongresszusok kapcsán készültek.  A nemzetközi találkozók célja, hogy a művészek és a gyűjtők találkozhassanak, kapcsolatot építhessenek, ex libriseket cserélhessenek egymással, a világ minden tájáról. A grafikákon látható emlékállítás mellett a kongresszusok többségén, ahogy már említettem, Kornélia részt is vett (Törökországban, Finnországban, Spanyolországban és Csehországban). 

Molnár Iscsu István rézkarca Vasné dr. Tóth Kornélia nevére (2014) 

A névre szóló tablók sorát a vegyes tematikájúval zárom, melyen a könyvábrázolások mellett mitológiai jelenetet idéz fel a KBK mostani elnöke, Vén Zoltán alkotása, és a KBK 60. évfordulójára is készült több ex libris. 

Vén Zoltán rézmetszete Vasné dr. Tóth Kornélia nevére (2013)

Aki gyűjtővé válik, az nemcsak magának rendel ex libriseket kedvenc vagy aktuális témák megadásával, hanem ilyen tárgyú lapok megszerzése céljából gyakran cserél másokkal, hogy bővítse gyűjteményét. Kornélia kollekciója is részben így gyarapodott.
A gyűjteményében szereplő, nem saját nevére készült alkotásokból 16 tablón láthatunk válogatást a tárlaton. Ezek közt is találkozhatunk a kedvelt témákkal: a KBK-egyesület eseményei és jelesebb alakjai, ex libris kongresszusok és egyéb események, portrék, könyv, épület, irodalmi és történelmi vonatkozások.
Több tabló grafikái állítanak emléket a Kisgrafika Barátok Köre több mint 65 évének, és utalnak a budapesti mellett a vidéki csoportjaink (a napjainkban is tevékeny ajkai, szegedi, az egykor működő pécsi, debreceni, ceglédi kör) tevékenységére is. Ezek a lapok nagyszerű grafikusaink alkotásai, sokan már nincsenek közöttünk, például Fery Antal, Stettner Béla, Perei Zoltán, Nagy László Lázár, Várkonyi Károly. 

Stettner Béla grafikája (1981)

Feltehetjük a kérdést: ki mit gyűjt? Az ex libris mellett bélyeg, érem is lehet a gyűjtés tárgya, erről tanúskodnak a gyűjtőhobbi tabló sokrétű ex librisei, melyek nemegyszer a humoros ábrázolás példái. 

Balázsfy Rezső grafikája (1961)

Némely grafikák a gyűjtők foglalkozását állítják középpontba, a szakmák attribútumainak bemutatásával. Hálás és gazdag téma a fizikai munkát végzők ábrázolása egy tablón, a többin orvos, gyógyszerész, jogász, könyvtáros, iskolamester stb. látható, sokrétű motívumkinccsel.
Egyének mellett intézmények, például könyvtárak és múzeumok részére is készülnek ex librisek. Az egyik, könyvtárak ex libriseit tartalmazó tabló a legnagyobbak közé tartozó grafikusunk, Fery Antal alkotásaiból áll össze. De láthatunk a Margitszigeti Kisállatkert vagy a Debreceni Egyetem számára készült kisgrafikát is.

Fery Antal fametszete (1990)

A tárlat címében is szereplő könyv motívumát kiemelő tablókon – az ex libris eredetileg a könyvhöz kötődő szerepére is utalóan – többféle könyves ábrázolással találkozhatunk. A könyv társulhat az olvasás motívumával, állatábrázolással, külön tablókon láthatjuk a könyv és nyomdászat kapcsolódását, illetve a könyv és az egyes ex libris típusok összefüggését bemutató grafikákat. 

Gáborjáni Szabó Kálmán fametszete (1934) 

Megtalálható a könyv motívuma a nemzetközi ex libris élet egy kedvelt irodalmi hősét, Don Quijotét ábrázoló ex librisek némelyikén is – ahogy Nagy László Lázár irodalmi vonatkozású grafikái egy tablón ezt elénk tárják.
Láthatjuk tehát, hogy milyen gazdag mind témájában, mind technikájában az ex libris műfaja. Ezek a 20–21. századi grafikák igazán szemet gyönyörködtetőek. A témák megfogalmazása is sokszínű, lehet komoly, precíz, groteszk vagy éppen humoros. Ezért jó böngészgetni azokat. Végül pedig kívánom mindenkinek, hogy örömmel nézze a kiállított tablókat. El lehet gondolkodni azon, hogy bárki készíttethet személyre szóló kisgrafikát! Ezt is üzeni a kiállítás. Sőt, jó lenne, ha ez a „kézműves” hagyomány újraéledhetne napjaikban, ne csak kézműves csokoládét, süteményt, bort fogyasszunk, hanem kisgrafikát is!

Antalné Tari Zsuzsanna
(a Kisgrafika Barátok Köre ügyvezetője)