Gerő Gyula portréfotója. In Memoriam Dr. Gerő Gyula. In: Könyvtárvilág, 10. évf. 5. sz. (2022). – A Magyar Könyvtárosok Egyesületének honlapja

1925. február 13-án, 100 éve született dr. Gerő Gyula könyvtáros, könyvtárigazgató, szerkesztő, könyvtártörténész, a könyvtári kronológia elismert szaktekintélye, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete oszlopos tagja. Életműve elválaszthatatlan a magyar könyvtárügy fejlődésétől, számos könyvtár neki köszönheti létét és nagy ívű fejlődését. Életének 98. évében, 2022 tavaszán hunyt el, búcsúztatására május 24-én került sor a Farkasréti temetőben.

Dr. Gerő Gyula gyászjelentése – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Középiskolai tanulmányait Veszprémben, a piaristáknál kezdte, majd a kaposvári állami gimnáziumban érettségizett 1943-ban. Végzettsége szerint jogász, 1948-ban állam- és jogtudományi diplomát szerzett Pécsett az Erzsébet Tudományegyetemen. Emellett a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem történelem–művészettörténet szakán is folytatott tanulmányokat. 1949 őszétől Kaposváron volt könyvtáros, majd 1950-ben a Bajai Városi Könyvtár vezetője lett. Az 1950-es évek elején könyvtárosi végzettséget szerzett. 1952-től a Népkönyvtári Központnak, 1952 és 1954 között az Országos Széchényi Könyvtár Módszertani Osztályának munkatársaként dolgozott. Számos módszertani kiadvány elkészítésében szerzőként, társszerzőként működött közre. 1954-től a Könyvtáros folyóirat olvasószerkesztőjeként, majd 1976 és 1985 között főszerkesztőjeként tevékenykedett.

A Könyvtáros folyóirat címlapja, 28. évf. 12. szám (1978) – Elektronikus Periodika Archívum

A lap munkatársai a későbbiekben is nagyra értékelően nyilatkoztak róla, a pontosság tisztelete miatt őt tartják az egyik legnagyobb magyar könyvtári szerkesztőnek. 1986 áprilisától, már nyugdíjasként ismét a Könyvtártudományi és Módszertani Központ munkatársa lett, 1989-től 1996-ig megbízatást kapott a Könyvtári Levelező/lap szerkesztésére. Mindkét folyóiratnál érvényesítette szerkesztői szemléletét: a cikkeket meggyőző gondolatmenet jellemezze, a szerzők tartalmilag és nyelvileg is pontosan fogalmazzanak.
A múlt feltárása alapfeltételének a tárgyak, dokumentumok megőrzését, a segédanyagok, könyvtártörténetek, kronológiák, névtárak, életrajzi adattárak, bibliográfiák készítését tekintette – ebben maga is példát mutatott. A szerkesztői munka mellett kezdte el – kiterjedt levelezéssel, sok kutatással – a Ki kicsoda a hazai könyvtárosságban és az eredetileg három kötetből álló, majd ötkötetesre bővített Magyar könyvtártörténeti kronológia összeállítását. Ennek elkészítését azzal is indokolta, hogy a múlt, ezen belül a könyvtáros szakma, a könyvtári értékek hiteles ismeretét elengedhetetlenül fontosnak tartotta. Így vallott erről:

Nívós könyvtárosi munkásságáért több kitüntetésben, elismerésben részesült, köztük 1980-ban Szabó Ervin-emlékéremmel, 2005-ben Széchényi Ferenc-díjjal, 1989-ben MKE-emlékéremmel tüntették ki. 2020-ban, könyvtárosi munkásságának 70. évfordulóján elnyerte a Füzéki István-emlékérmet is.
Halála után, 2022 végén a Budapest II. kerületi, Szerb Antal utcai lakásában őrzött művészeti, kisgrafikai hagyatékából utódai megajándékozták az Országos Széchényi Könyvtár Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárát. Az összesített adatok alapján 1.000 feletti képi dokumentum került a könyvtár tulajdonába, zömében ex librisek és alkalmi grafikák, továbbá kisebb számban szabad grafikák, rajzok, vázlatok, illusztrációk és művészeti katalógusok, albumok. Az ajándékozás a könyvjegyeket tekintve több mint 70 – többségében magyar és néhány külföldi – grafikus mintegy 720 művével gyarapította a könyvtár ex libris állományát. Az alkotók közt a kisgrafika műfajának kiemelkedő 20–21. századi művelői szerepelnek, például Fery Antal, Stettner Béla, Gonda Zoltán, Kopasz Márta, Medgyesy Miklós, Menyhárt József, Józsa János, Nagy László Lázár, Sterbenz Károly, Várkonyi Károly és Szilágyi Imre. Gerő a kapott grafikákból többet szerepeltetett szerkesztőként a Könyvtáros folyóiratban, és ezen túl is ajándékoztak számára lapokat. Ezt a hagyatékban fellelhető, postai úton érkezett küldemények is tanúsítják.
Gerő Gyula családi szálon is kötődött a képzőművészethez. Egyik fivére, Gerő Kázmér festőművész volt; egyik lánya, a nagyon fiatalon, 2008-ban elhunyt Gerő Éva pedig grafikusként dolgozott, több könyvtári folyóirat (a Könyvtári Figyelő és a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros) címlapját, külső megjelenését is ő tervezte.
A könyvtáros Gerő Gyula számára kiváltképp eredeti szerepe, könyvhöz való kötődése miatt volt fontos az ex libris műfaja, mely funkciója szerint kezdetben a könyvbe ragasztva jelölte annak tulajdonosát. Kevéssé ismert, hogy Gerő – a műfajt ápolandó – több grafikussal készíttetett a saját nevére szólóan is könyvjegyet.
Bor István Iván autodidakta grafikus, festő népies madármotívumot, pávát ábrázoló ex librist alkotott Gerő számára 1974-ben.

Bor István grafikája (1974). Jelzet: Gerő/G/7 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az ismertebb grafikusok közt említhető a zentai Andruskó Károly nyomdász, akivel Gerő sokat levelezett, és akihez több szálon is kapcsolódott. Andruskó számos fametszetet küldött Gerőnek, melyekből ő szerkesztőként többet elhelyezett a Könyvtáros folyóiratban. A metszetek sokféle méretűek lehetnek, a tenyérnyi kisgrafikák mellett a minilibrisek nevüknek megfelelően nagyon kicsi – általában néhány centiméteres – méretben készülnek. (Az OSZK legkisebb könyve egy 1974-ből származó, a mininél is kisebb, 5x5 mm-es mikrokönyv, amely A kapa címet viseli, és Andruskó Károly linómetszeteit tartalmazza egy közönséges kapáról.) Könyv szerepel lúdtollal Andruskó Károly következő, Gerő Gyula nevére szóló minilibrisén, melynek elnevezése is a méretére utal, és arra a funkciójára, hogy minikönyvbe helyezhették. Gerő minikönyvgyűjtő is volt, de ez irányú gyűjteményét élete utolsó éveiben eladta.

Andruskó Károly grafikája. Jelzet: Exl.G/291– Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Urbán László szintén kis méretű könyvjegyet, betűgrafikát készített Gerő Gyula nevének kezdőbetűiből, a G. Gy. monogram egy sajátos variációjával.

Urbán László grafikája. Jelzet: Gerő/G/29 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Gyulán élő Meskó Anna és Póka György grafikus házaspár „Ex libris Gerő Gyula” feliratú, tiszta vonalvezetésű, dekoratív ex librisén a könyvjegyeiken gyakran előforduló könyvmotívum szerepel virággal.

Meskó Anna és Póka György linómetszete. Jelzet: Gerő/G/33 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Gerő Gyula ex libris gyűjteményében a nevére szóló grafikák mellett kultúr- és művészettörténeti szempontból sok más figyelemre méltó lapra, érdekességre is lelhetünk. A magánmegrendelők közt a kor jeles gyűjtői, főként a jogi, orvosi, könyvtárosi, pedagógusi, mérnöki szakma képviselői szerepelnek, például Arató Antal, Jelencsik Sándor és Ebergényi Tibor könyvtárigazgatók; Kelemen Béla orvos; Lenkey István és Szíj Rezső könyvtárosok; Gombos László, Illyés Sándor László, Semsey Andor és Réthy István jogászok; Lippóczy Norbert agrármérnök. A híres költők-írók részére készült könyvjegyek közül például a Jékely Zoltán nevére szóló említhető, melynek alkotója M. Makkai Piroska. Jékely több éven át az OSZK könyvtárosaként dolgozott, ex librisének központi motívuma – A fekete vitorlás vagyis Ördögh Artúr csodálatos regénye című 1957-ben megjelent művére utalóan – a fekete vitorlás.

M. Makkai Piroska fametszete. Jelzet: Gerő/J/10 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Gerő mintegy négy évtizedes folyóiratszerkesztői pályafutása során, aktívan szolgálva a hazai könyvtárügyet, gazdag kapcsolati hálót épített ki. A szakmai kommunikáció organizátoraként ismeretségeket kötött a könyvtáros hivatás képviselőivel országos szinten, emellett más – köztük grafikai – folyóiratok szerkesztőivel is. Erre hozok példákat a következőkben, a Gerő-hagyatékban szereplő további vonatkozó grafikák bemutatásával.
Gerő jó kapcsolatban állt a Kisgrafika Barátok Köre (KBK) újságját, a Kisgrafika Értesítőt (később Kisgrafikát) 1962–1974-ig szerkesztő Galambos Ferenc jogtanácsossal, bibliográfussal, aki a KBK egyik alapító tagja, jeles ex libris gyűjtő volt. Gyakran bejárt az Országos Széchényi Könyvtárba, és többször juttatott grafikákat a Könyvtáros folyóirat részére. Emellett, bibliográfiai-művészettörténeti szakíróként a Könyvtáros két állandó rovatának – „Könyvtárosok és bibliográfusok”, „A Könyvtáros galériája” – egyik leggyakoribb munkatársa volt. Nagy Árpád Dániel „Ex-libris Galambos Ferenc, KBK, Kisgrafika Értesítő, Évkönyv” feliratú grafikája galambokkal a gyűjtő nevére utaló, ún. beszélő ex libris 1970-ből.

Nagy Árpád Dániel fametszete (1970). Jelzet: Gerő/G/19 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Gerő-hagyatékban 1977-ből fennmaradt Jelencsik Sándor – 1962-től 1986-ig a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár igazgatója – levele Gerőhöz, utóbbi akkor már a Könyvtáros folyóirat főszerkesztője volt. E levél utal arra, hogy Gerő a Könyvtárosba szánt grafikák csoportja mellett saját gyűjteménnyel is rendelkezett – Jelencsik bármelyik állományrészbe, szabad felhasználásra ajánlja a küldött alkotásokat.

Jelencsik Sándor levele Gerő Gyulához, Gerő-hagyaték – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az alábbi, a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár nevére szóló, Fery Antal által 1975-ben alkotott (1103-as opusszámú) több színnyomatú könyvjegy – melyen a könyvtárnak egykor helyet adó Esterházy-kastély épülete is fellelhető – a Jelencsik által postázott lapok közt szerepelt.

Fery Antal fametszete (1975). Jelzet: Gerő/J/5 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Gerő jó viszonyt ápolt dr. Arató Antal könyvtárossal, aki 1970-től egy évtizeden át a Jászberényi Városi Könyvtár igazgatója, majd az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központjának osztályvezetője volt, módszertani és grafikai vonatkozású írásai jelentek meg a Könyvtáros és a Kisgrafika folyóiratban (utóbbinak 1985-től 1994-ig egyedüli, majd 2017-ig társszerkesztője volt). Arató 1973-ban lépett be a Kisgrafika Barátok Körébe, kisgrafikagyűjtővé dr. Gombos László jogász révén vált, ő ismertette meg alaposabban az akkori jászberényi könyvtárigazgatót az ex libris műfajával és a KBK-val mint szervezettel. Ekkor nőtt meg Arató érdeklődése a közgyűjtemények kisgrafikai gyűjteményei irányában, foglalkozott ezek feldolgozásával, bemutatásával kiállítások szervezése, kiadványok szerkesztése révén. Számos tárlatról írt beszámolót, pályaképet rajzolt neves ex libris gyűjtőkről a Kisgrafika mellett a Könyvtáros folyóirat galériájában is. A Jászberényi Városi-Járási Könyvtár részére jó néhány ex libris készült, ezekből Gerő több grafikát megkapott Arató Antal igazgatótól. 1977-ben kis mappát is megjelentettek 10 ex librisszel a könyvtár nevére szóló kisgrafikákból. Arató számos könyvjegyet készíttetett Perei Zoltán fametszővel, akivel baráti kapcsolatot ápolt, műveit több tárlaton bemutatta. Perei alábbi, a jászberényi könyvtár részére alkotott ex librise múzsát ábrázol, líra hangszerrel a kezében.

Perei Zoltán fametszete. Jelzet: Gerő/J/18 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Gerő gyűjteményében összességében is figyelemre méltó az intézmények (főként könyvtárak) részére készült ex librisek nagy számaránya. Az eddig említetteken kívül többek között a tapolcai, kapuvári, nyíregyházi, szarvasi, szolnoki, jászárokszállási, hajdúszoboszlói, hajdúnánási városi könyvtár, a kápolnai községi könyvtár, az egri megyei és a Pest megyei könyvtár ex librise is fellelhető a hagyatékban. A tapolcai városi könyvtár alábbi, 1975-ben készült ex librise – Fery Antal alkotása – a település szülöttének, Batsányi Jánosnak (1763–1845) állít emléket a költő portréjával, halála 130. évfordulóján.

Fery Antal fametszete (1975). Jelzet: Gerő/V/7 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A gyermekkönyvtárak közül a füzesabonyi, hatvani, keszthelyi, hajdúnánási, hajdúszoboszlói gyermekkönyvtárak, valamint a hatvani iskolai könyvtár ex librisei szerepelnek a gyűjteményben.
Végezetül kiemelném Medgyesy Miklós könyvjegyét dr. Tóth Éva nevére, mely Petőfi Sándor Az apostol című elbeszélő költeményéből vett idézettel az egyes ember küldetéstudatát, a társadalomban való tevékeny szerepét fogalmazza meg: „Érzem, hogy én is egy sugár vagyok, / Amely segíti a földet megérni.” Ez a mások érdekeit folyamatosan figyelembe vevő hivatástudat, társadalmi-kulturális elkötelezettség – társulva a művészetek iránti fogékonysággal – jellemezte Gerő Gyula könyvtárosi munkásságát, erről tesz tanúbizonyságot sokrétű ex libris hagyatéka is.

Medgyesy Miklós linómetszete. Jelzet: Gerő/T/10 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Irodalom:

• 100 éve született Páldy Róbert. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 31. évf. 2. sz. (2023), 50–52. 
• Ásványi Ilona: 5 éves a Gerő Éva Alap. In: EKE Hírlevél, 18. évf. 1. sz. (2021), 4. 
• Elhunyt dr. Gerő Gyula. In: Librarius, 2022. május 11.
• Gerő Gyula: Évfordulók ürügyén a hétköznapi könyvtártörténet-írásról. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 14. évf. 12. sz. (2005), 17–28. 
• [Győri Erzsébet, Sz. Nagy Lajos, Vajda Kornél:] A szerkesztő. A 75 éves Gerő Gyula köszöntése. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 9. évf. 4. sz. (2000), 42–44.
• In Memoriam Dr. Gerő Gyula. In: Könyvtárvilág, 10. évf. 5. sz. (2022) 
• „... a működés az több mint a lét” – elhunyt Gerő Gyula kollégánk. In: OSZK-honlap, 2022. április 13.
• Pogány György: A szerkesztő halálára. Gerő Gyula 1925–2022. In: Könyvtári Figyelő, 32. (68.) évf. 2. sz. (2022), 257–263.
• Rácz Ágnes: A könyvtártörténeti kronológia készítésének műhelytitkai. Emlékezés Gerő Gyulára. In: OSZK-blog, 2022. május 12.
• RIP Dr. Gerő Gyula. In: Egyházi Könyvtárak Egyesülése honlapja
• [Vajda Kornél:] Gerő Gyula nyolcvan éves. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 14. évf. 3. sz. (2005), 52–53. 
• Vasné dr. Tóth Kornélia: A 80 éves dr. Arató Antal köszöntése. In: Kisgrafika, 64. évf. 2. sz. (2022), 6–7.

Vasné dr. Tóth Kornélia 
(Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)