Hommage à Jókai. A nagy mesemondó emlékezete ex libriseken

2025. február 18. 06:00 - nemzetikonyvtar

Bakacsi Lajos linómetszete (2024) grafikája. Jelzet: Exl.V/488 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Idén 200 éve született Jókai Mór (1825–1904), száznál több regény írója, politikus, festő, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának tagja. Nemes Nagy Ágnes költő, esszéíró egy 1979-ben megjelent írásában – Jókai sokoldalú műveltségét elismerve – irodalmi-történelmi múzeumnak, kincshalomnak nevezte a 19. századi magyar irodalom jeles alakját.

„És ott van […] Jókaiban az az érték, amit felfedezni nem kell, mert mindenki ismeri, múltunk, magyar világunk hatalmas, elsüllyedt földrésze, amely ilyen szélesen, ilyen homogénül szinte csak benne található. Ha meggondolom, mi mindent ismerhetünk meg Jókaiból, hány helyzetet, embert, szokást, mesterséget, földrajzot és néprajzot; a komáromi céhek ezüstgombos dolmányától a nádirigó fészkéig, a Tordai-hasadék csókáitól a Pilvaxig, a debreceni diáknyelvig, akkor veszem csak észre, hogy milyen koldusszegények volnánk Jókai nélkül. S ezt az egész nemzeti legendáriumot áthatja az a gyermeki szívdobogás, amit akkor éreztünk, amikor először (és persze nem utoljára) ismerkedtünk a reformkorral, éjszakákat átizgulva szurkoltunk a szabadságharcnak. Természetesen Jókait falva.
Ezért gondolom, hogy Jókai nemcsak természetvédelmi terület, nemcsak irodalmi-történelmi múzeum, hanem kincshalom is. Kincshalom az örök romantika, a mételytelen, fullánktalan kaland számára, filmen, tévében, az eljövendő holomoziban, és kincshalom a kalandon átfénylő magyar tudat számára, népmeseien tiszta nemzetiszínben.”

Egymaga egy külön, önálló irodalom volt – Jókai Mórról. In: Litera, 2020. április 21.

Haranghy Jenő grafikája. A kép forrása: Palásthy Lajos ex libris gyűjteménye

Jókai alakját a kortársak és – a Jókai-kultusz, a nemzeti emlékezet részeként – az utókor is számos módon megörökítette, országszerte festmények, grafikák, szobrok, emléktáblák jelzik azokat a helyeket, ahol megfordult. Az őt ábrázoló grafikák egy kevéssé ismert típusát képviselik a kisgrafikák, az ex librisek, melyek hommage-lapokként ápolják a nagy író emlékezetét, és a jelen bemutatás fő tárgyát képezik.
Jókai maga is vonzódott az irodalom mellett a képzőművészethez: rajzolni, festeni 1837–1840 között a révkomáromi Királyi Rajz Oskolában tanult Orbán Gábor tanítványaként. Kecskeméti jurátus korában már ő tanította diáktársainak a rajzolást, festést. A családtagokon kívül a város jeles személyeiről is készített portrékat. Utazásain emlékeztető rajzokat alkotott, amelyeket azután írás közben is felhasznált. Bár megszerezte az ügyvédi oklevelet, Pestre költözve életét a művészetnek, főként az irodalomnak szentelte, több mint 100 regénye is ezt tanúsítja. Képzőművészeti tevékenységének termései (festményei, rajzai) jórészt sajnos elvesztek, néhányat őriz közülük a Petőfi Irodalmi Múzeum.
A kortársaktól származó, Jókait megjelenítő képzőművészeti alkotások közt az író portréja, illetve egész alakos ábrázolása is fellelhető. A reformkor neves magyar grafikusa, a nemzeti festészet kibontakozásának első számú képviselője volt Barabás Miklós (1810–1898), aki portréművészként változatos technikákkal örökítette meg a közélet legfontosabb szereplőit, irodalmárokat, művészeket, színészeket, politikusokat, köztük Petőfi Sándort és Jókai Mórt. Litográfiáit leggyakrabban Walzel Ágost Frigyes sokszorosította, aki éppen a jeles művésszel való együttműködésének köszönhetően az 1840–50-es években a korabeli Magyarország egyik legsikeresebb litográfiai műhelyét üzemeltette Pesten. Barabás alábbi kőnyomata 1854-ből a fiatal, 29 éves Jókait ábrázolja, a képen alul az íróé mellett a grafikus aláírása és a Walzel-nyomda neve is olvasható.

Barabás Miklós litográfiája (1854). A kép forrása: Wikipédia

Adolf Dauthage (1825–1883) osztrák litográfus portrékat készített a politikai és egyházi élet, illetve a művészvilág tagjairól. Jókait – ahogyan az ábra német nyelvű felirata („Reichstag-Abgeordneter”) is utal rá – mint országgyűlési képviselőt jelenítette meg. A kép az 1870-es években készült, az Osztrák–Magyar Monarchia politikai személyiségeit bemutató parlamenti portrésorozat részét képezi (Das Parlament. Die politischen Persönlichkeiten Oesterreich-Ungarns in Wort und Bild, Wien, 1879).

Jókai Mór. Adolf Dauthage alkotása (1870-es évek). A kép forrása: Wikipédia

Az író emlékezetének ápolásában fontos szerepet töltenek be azok a települések, ahol megfordult, illetve hosszabb időn át tartózkodott. Ezek közül Komárom, Pápa és Balatonfüred lelhető fel leggyakrabban az emlékét őrző, következőkben bemutatandó 20–21. századi kisgrafikákon, ex libriseken.
A Jókai életére nagy befolyással bíró városok közül kiemelkedik szülőhelye, Komárom, ahol két év megszakítással élt 16 éves koráig, és ahova a későbbiekben is többször ellátogatott. A város fejlődését nagymértékben meghatározta, hogy fontos kereskedelmi központ és kikötő volt, kb. 18 ezer lakosával a reformkorban az ország egyik legpolgárosultabb, leggazdagabb településének számított. Komárom légköre nagy hatással volt Jókai habitusára, művészetére. Sajnálatos módon az írónak napjainkra sem a szülőháza nem maradt fenn, sem az a ház nem áll már, ahová másfél éves korában költöztek. Jókai emlékét őrzi viszont a róla elnevezett utca, emellett emléktábla és több szobor, 1881-ben a város díszpolgárává is avatták. Révkomáromi ülő szobrát, a Berecz Gyula szobrászművész tervei szerint készült bronzalkotást Prágában öntötték 1937-ben. A kőalapokon álló sematikus fotelban, ülő helyzetben ábrázolt, időskorú Jókai kezeit térdein nyugtatja, mintha most is mesét mondana. Ezt a szobrot – Komárom 19. századi látképével és Az arany ember című regény motívumaival – örökíti meg Ürmös Péter grafikusművész következő, Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából készített ex librise Vasné dr. Tóth Kornélia nevére.

4_kep-urmos_peter_vasne_dr_toth_kornelia_jokai_x3_2024_111_79_300dpi_masolata.jpg Ürmös Péter linómetszete (2024). Jelzet: Exl.V/500 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Jókai emlékét Komárom intézményei közül több iskola és a helyi könyvtár elnevezésében is őrzi. Utóbbi 1954. május 5-én – a nagy író halálának 50. évfordulóján – vette fel Jókai Mór nevét. Az intézmény számára több ex libris, kisgrafika készült, a könyvtár fennállásának 25. évfordulójára a kiváló szerencsi fametsző, Fery Antal alkotott emléklapot „25 éves a komáromi Jókai Mór Városi-Járási Könyvtár 1952–1977” felirattal, a névadó portréjával.

Fery Antal fametszete (1977). A kép forrása: Palásthy Lajos ex libris gyűjteménye

Jókai Mór csak egyetlen tanévet töltött Pápán, az 1841–1842-est, az itteni református kollégiumban tette le az érettségit. E helynek óriási szerepe volt írói fejlődésében, itt döntötte el végképp, hogy író lesz. Ehhez az ösztönzést az önképzőkörben elnyert pályadíj adta, amelyet a Tűz és víz című novellájáért kapott. Pápa nem csupán iskolaváros, de élénk polgárváros is volt Jókai idejében a maga 12 ezer lakosával, kaszinójával, vásári nyüzsgésével. Jókai itt ismerte meg Petőfi Sándort, szoros baráti kötelék alakult ki kettejük között, a két évvel idősebb Petőfi öccseként támogatta Jókait. 1846-ban majdan együtt hívták életre a Tízek Társaságát, amelynek tagjai később az 1848-as márciusi ifjakként váltak ismertté. A nagy barátságnak az vetett véget, hogy Jókai – Petőfi tiltakozása ellenére – feleségül vette a nála 8 évvel idősebb színésznőt, Laborfalvi Rózát.
Jókaira Pápán nagy hatással volt az első természettudományi tankönyv szerzője, Tarczy Lajos professzor, aki az önképzőkört is vezette, valamint a kitűnő szabadelvű történész, Bocsor István professzor. Az ő tanításuk a Jókai-művekben is tetten érhető, előbbié például A jövő század regényében, utóbbié a Mégis mozog a föld című alkotásban.
Pápa városa mindig is büszke volt Jókaira. 1880-ban itt avatták az első emléktáblát az országban, 1893-ban megalakult a Jókai Kör, és díszpolgárrá választották az írót, 1894-ben róla nevezték el a korábbi Hosszú utcát. A helyi Ismeretterjesztő Egylet, a könyvárusok könyvkölcsönzői, a Jókai Kör, a Népkönyvtár, a Városi Nyilvános Könyvtár tevékenysége egyaránt előzményei voltak a városi könyvtárnak, amely 1958-ban vette fel Jókai Mór nevét. A portrégrafikáival kiemelkedőt alkotó Fery Antal a könyvtár részére 1975-ben készített fametszetű ex librisén Jókai arcképe látható könyvvel, babérággal.

Fery Antal fametszete (1975). Jelzet: Exl.J/146 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A pápai Jókai Mór Városi Könyvtár egy ideig a pápai Esterházy-kastélyban működött, ennek állít emléket Meskó Anna és Póka György gyulai művészházaspár az épületet bemutató alkotása, mely a könyvtár részére készült.

Meskó Anna – Póka György linómetszete. Jelzet: Exl.J/147 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A pápai könyvtár akkori épülete előtt állították fel 1978-ban a Jókai-emlékkövet, Szervátiusz Jenő és fia, Szervátiusz Tibor alkotását. A fehér kőből készült emlékmű négy oldalán Jókai Mór életéből és regényeiből ábrázolt jelenetek elevenednek meg.
A pápai művelődési élet egyik fontos alakjaként, több mint húsz éven át a könyvtár élén állva Jelencsik Sándor (1926–1999) központi szerepet töltött be az intézmény szellemi arculatának kialakításában. Szoros kapcsolatot épített ki a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal és a Jókai Körrel, utóbbi jelentős irodalmi-művészeti tevékenységet fejtett ki. Jelencsik hivatalosan 1972-ben csatlakozott a Kisgrafika Barátok Köréhez. Kezdeményezésére számos író-olvasó találkozó mellett kiállításokat is rendeztek a könyvtárban, így népszerűsítve többek között az ex libris és a bélyeg műfaját. Az ex libris készíttetésben maga is példát mutatott, Andruskó Károly és Nagy László Lázár grafikusoktól nevére szóló könyvjegyeket rendelt. Nagy László Lázár alkotásán Jókai, a termékeny alkotó, az írófejedelem jelenik meg.

Nagy László Lázár fametszete (1976). A kép forrása: Palásthy Lajos ex libris gyűjteménye és Vasné dr. Tóth Kornélia: Nagy László Lázár kisgrafikai világa, Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, 2018, 41. – Törzsgyűjtemény

Szoboszlai Mata János fametszete szövegében („Jókai 100 könyve”) is hangsúlyozza Jókai gazdag írói világát – a grafika ábráján a Pegazuson ülő, csillagok közé röptető író szimbolikus alakja látható, aki maga is csillagot tart a feje fölött, alatta sárkány által bekerített város. A mesebeli elemek Jókai határtalan képzelőerejére utalnak.

Szoboszlai Mata János fametszete (1936). Jelzet: Exl.J/1 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Jókai először 32 éves korában jutott el a Balatonhoz. Lenyűgözte a tó és környékének varázsa, így írt róla:

„Ha gazda vagyok, a Tiszamellék rónájának adom az első rangot; ha politikus vagyok, Erdélybe leszek szerelmes; de mint költő, a Balaton-vidéknek nyújtom a szépség almáját. Csak az az egy fáj, hogy nem tudom azt olyan szépnek leírni, mint amilyennek láttam.”

Jókai Mór: Magyarhon szépségei, Budapest, Franklin-Társulat, 1910. – Magyar Elektronikus Könyvtár

A Jókai-család 1867-ben telket vásárolt Balatonfüred központjában, ezen villát építtettek, melyet 1870-ben vettek birtokba. A teraszról gyönyörű kilátás nyílt a Balatonra és Tihanyra. Jókai húsz éven át töltötte itt a nyarakat, ezen a helyen írta többek között Az arany ember és a Fekete gyémántok című regényeit, emellett a fővárosi lapok részére számos elbeszélést, regét és fürdőtémájú cikket küldött. A felújított villa ma Jókai-emlékházként működik. Az alábbi képen, a Keszthelyen, majd Veszprémben élő Poór Ferenc nevére szóló ex librisen – a Balaton kutatása, népszerűsítése kapcsán jelentőset alkotó Lóczy Lajos geológus és Eötvös Károly író, publicista, ügyvéd portréja mellett – a helyhez való kötődése miatt szerepel Jókai arcképe, nyitott könyvben a Balaton rajzával és lúdtollal. A színes grafika Kertes-Kollmann Jenő alkotása.

Kertes-Kollmann Jenő grafikája, Exl.P/443 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A bicentenárium, a Jókai-kultusz részeként – mint exlibrisológus – jelen cikk szerzője is több ex librist készíttetett az író emlékére. A kisgrafikák világában tett emlékutazás zárásaként ezek közül következzen Jókai A kőszívű ember fiai című regényére utaló, az 1848–1849-es forradalmat és szabadságharcot idéző illusztratív könyvjegy csatatéren párbajjelenettel, melynek alkotója Kapolcsi Kovács Csaba.

Kapolcsi Kovács Csaba rézkarca (2024). Jelzet: Exl.V/499 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A bemutatott kisgrafikák révén nyomon követhettük, hogy az ex librisek, hommage-lapok milyen fontos szerepet töltenek be a Jókai-jelenség, az általa termelt kincshalom megőrzésében, népszerűsítésében, újabb irányokból teljesítve ki az író szellemi arcképét.

Irodalom: