Szeretettel és tisztelettel köszöntök mindenkit a magyar kultúra napja alkalmából rendezett kiállításon! Külön öröm a számomra, hogy a Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület és más művészeti egyesületek lelkes tagjai mellett munkahelyem, az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár számos munkatársa is megtisztel minket a jelenlétével.
1989 óta minden év január 22-én arra emlékezünk e jeles ünnepen, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ekkor tisztázta le Szatmárcsekén a „Himnusz” kéziratát. Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak, melyek célja tárgyi és szellemi értékeink bemutatása annak a klebelsbergi gondolatnak a jegyében, hogy a hazát „a kultúra tarthatja meg és teheti naggyá.” Ennek szolgálatában áll a jelen tárlat „Gyűjtés – hobbi – ex libris” főcímmel, melyen kultúrkincsünk részeként különleges képi dokumentumokat, ex libriseket láthatnak a falakon, kisgrafikai gyűjteményem egy reprezentatív egységét. Művelődéstörténészként hivatásomnak tekintem a kultúra ápolását, ebben az ex librisek, eredeti funkciójukban a könyv tulajdonosát jelölő könyvjegyek, mára már önálló gyűjtési tárggyá váló kisgrafikák fontos szerepet töltenek be.
Kölcseyre utalóan a kiállítás mottójául szolgáljon a költő fiához intézett következő intelme, a „Parainesis Kölcsey Kálmánhoz” egy gondolata: „Az, ki életében sokat érzett és gondolkozott; s érzeményit és gondolatait nyom nélkül elröppenni nem hagyta: oly kincset gyűjthetett magának, mely az élet minden szakában, a szerencse minden változásai közt gazdag táplálatot nyújt lelkének.” E tárlaton való részvétel is remélem gondolatindító lesz mindannyiunk számára, maradandó, a jövőre is táplálékot nyújtó kulturális élményekkel gazdagodhatunk.
Megköszönve a H13 Kulturális Központnak a lehetőséget a kiállítás megrendezéséhez, felkérem Ürmös Péter grafikusművészt, tanárt, a Kisgrafika Barátok Köre korábbi elnökét tárlatmegnyitó gondolatai elmondására.

A „Gyűjtés – hobbi – ex libris. Válogatás Vasné dr. Tóth Kornélia művelődéstörténész könyvjegygyűjteményéből” című tárlat rendezője maga a művelődéstörténész, aki számára a kultúra terjesztése élethivatás. Az ő kérése volt, hogy a H13 Kultpont éppen ma, a magyar kultúra napja alkalmából állítsa ki gyűjteménye válogatott darabjait. Bár a jelenlévők többsége már találkozott Kornélia munkásságával, fontosnak érzem, hogy a tárlat bemutatása előtt röviden betekintést adjak az általa eddig létrehozott életműbe.
Vasné dr. Tóth Kornélia könyvtáros, szakkönyvíró, tudományos kutató, az utóbbi évtizedek nemzetközi hírűvé vált ex libris kutatója, 2024-ben Walter von Zur Westen-díjat elnyert művelődéstörténész. A több mint 65 éve fennálló fennálló Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesületnek 2011 óta elnökségi tagjaként, több mint egy évtizeden át az egyesület újságja, a „Kisgrafika” szerkesztőjeként, és 2008-tól az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár tudományos kutatójaként vált a műfaj mára már hazánkban mondhatjuk, hogy első számú művelőjévé. Ez irányú elhivatottságát a magyar mellett külföldi szervezeti tagságai is jelzik, 2018-tól az Österreichische Exlibris-Gesellschaft (Osztrák Ex libris Egyesület) és a Deutsche Exlibris-Gesellschaft (Német Ex libris Egyesület) is tagjai sorában tudhatja.
A gazdag művelődéstörténeti és részben könyvészeti értékkel bíró képi dokumentumtípus, az ex libris műfaj kutatása terén – a témában írt nemzetközi kitekintésű doktori értekezésével, eddigi 500 körüli, ex libris vonatkozású szakcikkével (melyek közül több külföldön, idegen nyelven is megjelent), több kötetnyi könyvével (köztük található monográfia, lexikon, album), az általa összeállított grafikusi alkotásjegyzékekkel, kiállítási katalógusokkal, a „Kisgrafika” folyóirat több mint egy évtizeden át való szerkesztésével – egészen egyedülit alkotott, figyelemre méltó és magas szintű tudományos eredményeket mutatott fel. Több kötete közül kiemelkedik a 2016-ban megjelent, az OSZK és a Kossuth Kiadó által kiadott „Ex libris és képkultúra. Modern magyar ex librisek” című album, mely hiánypótló műnek számít, külföldön is nagy sikert aratott, a hazai bemutatók mellett számos országban recenzálták (többek között a dán, finn, cseh, osztrák és svájci ex libris egyesület lapjaiban), kiállításokon szerepelt. A könyv legszebb grafikáiból 2022 októberében a szerző kurátorságával nyílt kiállítás Finnországban a Liszt Intézet – Helsinki Magyar Kulturális Központban, 2023-ban pedig a Tampere Egyetemen.
A kortárs grafikusok mellett behatóan foglalkozik a kisgrafikagyűjtők társadalmi rétegének bemutatásával, kiemelkedő új kutatási eredményeket hozva. 2019-ben a Kisgrafika Barátok Köre kiadásában jelent meg – az egyesület 60. évfordulója alkalmából – a „Múltunk neves ex libris gyűjtői” című lexikonszerű könyve, mely sokéves kutatómunkájának eredményeképpen látott napvilágot. Kornélia az ex libris gyűjtők személyére, kapcsolati hálójára irányuló prozopográfiai kutatásai kiterjednek nemcsak a híres, ismertebb gyűjtőkre, hanem az ún. kisemberekre is, országos hatókörrel. Az ex libris mint műgyűjtés témájának tágabb körű népszerűsítését valósítja meg az OSZK blogján 2020 szeptembere óta havonta jelentkező, 100 részesre tervezett, a nemzeti könyvtár gyűjteményére alapuló cikksorozata is „Ex libris gyűjtők, gyűjtemények” címmel, mely már az 55. részénél tart. Ezek mellett nagyban a nevéhez köthető a könyvtár 2023-ban induló Könyvjegytár elnevezésű online tartalomszolgáltatása, 10 ezer feletti ex librisszel.
Ahogy egyik művében írja: „Az ex libris művelődéstörténeti, kultúrtörténeti jelentősége, ezer arca megóvja ezt a ritkán emlegetett műfajt a feledéstől.” Ennek a szolgálatában áll kiterjedt publikációs tevékenysége, és ezeken túl kiemelkedő társadalmi szerepvállalásként számos kiállítás rendezése, megnyitása, tudományos és népszerűsítő előadások tartása (könyvtárakban, múzeumokban, galériákban stb.), sajtóbeli és médiaszereplések fűződnek a nevéhez országos, sőt nemzetközi szinten.
A műfaj fennmaradását céljául kitűzve Kornélia maga is sokezres gyűjteményt hozott létre, több mint 140 ex librist készíttetett a nevére szólóan (melyeket már több kiállításon bemutatott), ezzel kiemelkedő mecénási szerepvállalásról tesz tanúbizonyságot a magyar és a nemzetközi ex libris életben, hiszen ezeket a művelődéstörténeti vonatkozású – témájukban főként a magyar irodalom és történelem nagyjainak, eseményeinek emléket állító – grafikákat a magyar mellett külföldi egyesületek, személyek részére is eljuttatja, így hirdetve a magyar kultúrát. Munkássága révén sokan „az ex librisek magyarországi nagykövetének” tartják.
Mindezen szakmai érdemekért, mindenekelőtt az ex libris műfaj kutatása, szakirodalmi bemutatása terén végzett kiemelkedő tevékenységéért – hazánkból elsőként – vehette át tavaly Németországban a nemzetközi szinten e téren adható legrangosabb kitüntetést, a Walter von Zur Westen-érmet.

A jelen tárlatra áttérve, Kornélia gyűjteményének a darabszáma meghaladja a 9000-et, ennek egy töredékét, 33 tablón mintegy 360 művet mutat be a kiállítás. A tárlathoz készült, a grafikákból válogatást adó magyar és angol nyelvű katalógus – Kornélia széles körű külföldi kapcsolatai, levelezése révén – a magyar mellett számos ország ex libris gyűjtőihez eljut majd.
Általánosan elmondható, hogy a gyűjtemények struktúrájában a gyűjtés tárgya sok mindent meghatároz; így a feldolgozást, a rendszerezést, a bemutathatóságot és a kiállítási koncepciót. Az ex libris gyűjteményeknél a rendező elvek között szerepel az alkotó és annak nemzetisége, a possessor és nemzetisége, a tematika, a sokszorosítási technika és az időbeliség, akár archív, akár kortárs művekről legyen szó. Kornélia gyűjteményi kiállítása a fentebb felsoroltak majd mindegyikére ad választ vagy megoldási javaslatot. A most látható kiállítási anyag a következő két fő kategória szerint került összeállításra: saját névre szóló lapok, illetve más gyűjtők cserelapjai; mindegyik magyar és külföldi kultúrtörténeti vonatkozásban.
A tárlaton szereplő grafikáknak külön történetük van, a figyelmes szemlélő számára egyre több érdekességet, rejtett információt fednek fel. A főbb tematikai csoportok: az irodalmi és történelmi vonatkozásúak mellett a könyv fogalomköréhez kapcsolódó, a foglalkozásokhoz és hobbitevékenységekhez köthető ábrázolások, illetve az intézmények lapjai és a kisgrafikakört mint gyűjtőszervezetet bemutató grafikák. Gazdagítja a bemutatást az, amikor a felsoroltakból egy-egy művész vagy bizonyos technika alapján létrehozott grafikákból állnak össze a tablók. […]
A kiállított tablók megismertetik a nézőt a KBK hatvanöt éves történetének aranyoldalaival, a fővárosi mellett a vidéki szervezetek megalakulásával és eseményeivel, az országos és jubileumi találkozókkal. […] A könyvtárak és más intézmények könyvtárjegyeit több tablóra rendezte Kornélia, köztük van olyan, amelyen lévő fametszetek mindegyikét Fery Antal grafikusművész készítette, kiváló karakterérzékkel örökítve meg a könyvtár névadóinak portréit. Szintén ragyogó portrékat metszett fába vagy linóleumba Csiby Mihály (a KBK egykori titkára) is, jó példa erre a Somogyi-könyvtár alapítójának, Somogyi Károlynak az arcképe.
A Kisgrafika Barátok Köre történetét bemutató tablókon sok ismerős arc fedezhető fel. A kör kiváló művészegyénisége volt Varga Nándor Lajos, a Képzőművészeti Főiskola grafikai tanszékvezetője, aki a háború után a „Varga Akadémiának” nevezett műtermében a fametszést tanította a növendékeknek. A 80. születésnapjára 1975-ben készített fametszet alkotója Fery Antal. Az akkori művészeti vezető, Stettner Béla grafikusművész 1970-ben megörökítette a vezetőség tagjainak arcvonásait: Réthy István, Galambos Ferenc, dr. Semsey Andor és dr. Illyés László profilját azonos grafikai keretbe illesztette; ők koruk legnagyobb gyűjtői közé tartoztak. Hasonlóképpen óriási gyűjteménnyel rendelkezett dr. Soó Rezső, a botanika debreceni professzora, akinek a kollekcióját az Iparművészeti Múzeum gondozza.
Ha már a botanikánál tartunk, a könyv- és ex libris típusok és az intézményi grafikák közt is fellehető ex herbario lapok ábráikkal növényhatározó albumokban is megjelenhetnének. Ezeket Pesti László és Tarjányi Ferenc – a Fővárosi Kertészeti Vállalat munkatársai – rendelték Fery Antal, König Róbert és Kerékgyártó László grafikusművészektől.
Előfordult, hogy egy személy többfajta kisgrafikát gyűjtött. A jogász végzettségű dr. Gombos László filatelistaként a bélyegek mellett gyűjtötte a könyvjegyeket is. A megrendelt ex librist úgy kellett lenyomtatni a művésznek, hogy a tüköroldal üresen maradjon, arra a gyűjtő bélyeget ragasztott. Ezeket azután a postahivatalokban első napi bélyegzővel láttatta el, és így küldte el a cserepartnereknek. Ezek a nyomtatványok igazi kuriózumoknak számítanak.
A kulturális örökségünk értékeire történő figyelemfelhívás és megbecsülés motiválja az emléklapok készítését. Legtöbbször személyekről szólnak, de szerepelhet rajtuk például Rákóczi pénzérméje, vagy hivatkozás egy különleges eseményre. A művelődéstörténet nagyjaira utaló lapok legtöbbször összekapcsolódnak portréábrázolásokkal, amelyek a tenyérnyi lapokon bravúros technikai megoldásokat követelnek a rézkarcoló vagy metsző művésztől. Ragyogó példa erre a Bakacsi Lajos szegedi grafikusművész metszeteiből összeállított tabló, amelyen Ady Endrétől Radnóti Miklósig irodalmunk legkiválóbbjai láthatók; ezek mindegyike Kornélia nevére készült ex libris.
Az in memoriam lapok és az „Hommage à…” feliratú grafikák a nagy elődök iránt érzett tisztelet jeleként születnek. Ezekből egy teljes tablónyi válogatás a könyvjegygrafika mestereit idézi fel, a teljesség igénye nélkül emlékezhetünk Menyhárt József, Stettner Béla, Drahos István, Varga Mátyás, dr. Bordás Ferenc, Kopasz Márta, Kass János, Dinnyés Ferenc és László Anna munkásságára. A felsoroltak legtöbbje Szeged városához kötődik. A további in memoriam lapok közül kiemelhetjük még Nagy László Lázár alkotását, amelyet a „Kisgrafika” újság egyik szerkesztője, Király Zoltán emlékének szentelt. A metszetet Király Zoltán verseskötetének címe, az „Angyal kürtje” motiválta. A kötet borítóját Vén Zoltán grafikusművész – a KBK mostani elnöke – tervezte, tőle is szerepel még egy könyvtípust bemutató és egy görög mitológiai témájú nyomat a válogatásban.
A KBK több évtizedes működése alatt rendszeressé vált olyan speciális alkalmi kisgrafikák megrendelése a művészektől, amelyek mindegyike nemesgrafikai sokszorosító eljárásokkal készült; így a tagsági jegy, évfordulós grafika, postai címváltozást hirdető lap, születésnapi grafika stb. A gyűjtői etikett szerint a csereküldeményként kapott grafikákra válaszul azonos számú, kvalitású és technikájú lapokkal kellett válaszolni. Az elmaradt válasz nagy hanyagságnak számított. Ilyen megfontolásból készíttette Palásthy Lajos egyesületi titkár ezt a magyar–német szövegezésű, elnézést kérő lapot: „Szégyenlem magam, mert küldeményére még nem válaszoltam.”

A hazai és külföldi grafikusok által Kornélia számára készíttetett mintegy 140 névre szóló ex librisből 11 tablónyi válogatás látható a tárlaton elsősorban magyar és világtörténelmi, illetve magyar és világirodalmi tematikában csoportosítva. Ezek jól megkülönböztethetőek a mások nevére szóló grafikáktól a sötétbarna paszpartu révén. A tavalyi év legjelentősebb rendezvénye Kornélia számára a német ex libris társaság országos találkozója (Jahrestagung der DEG, 2024) volt, amely elhozta számára azt a nemzetközi elismerést, a Walther von Zur Westen-érmet, amely idáig magyar ex libris szakértő számára nem adatott meg. Az erre a találkozóra készült lapok közül a kiállításon hármat is találunk; hazánkból Havasi Tamás és Bugyi István József, emellett a német Utz Benkel metszetét. Kornélia több FISAE-kongresszus résztvevője volt (Törökországban, Finnországban, Spanyolországban és Csehországban), ezekre az alkalmakra megrendelt könyvjegyek között igazi gyöngyszemekre lelhetünk – ilyen Safiya Piskun (BY), Molnár Iscsu István és Bálint Ferenc rézkarca.
Kornélia a névre szóló lapjaiból egy-egy tablót szánt külön a magas- és mélynyomású lapoknak, illetve a számítógépes grafikáknak. Utóbbiak közt szerepelnek József Attila ihlette kompozíciók Palásti Erzsébettől, és az erdélyi kultúr- és társadalomtörténet nagyjait bemutató Balajti Károly-grafikák. A saját névre szóló irodalmi és történelmi tablók jelentős része portréábrázolás. A különböző művészek által készített nyomatok nagyon jó összehasonlítási lehetőséget adnak, például Ady Endre vagy Petőfi Sándor esetén. A történelmi tablóknál ugyanez érvényes Kossuth Lajos, illetve Széchenyi István arcképváltozatainak megformálása tekintetében. Az irodalmi tablókra került munkák egy része illusztratív ábrázolás. Ady Endre „A föl-földobott kő” című versét Börcsök Attila vegyes technikájú grafikája idézi. A mezzotinto mestere, Baranyai Ferenc pedig Sütő András „Anyám könnyű álmot ígér” című könyvéhez készített grafikát – ez a minőségi lap könyvborítóként is szolgálhatna.
A magyar kultúra napjához kapcsolódóan készült az a tabló, amely a 2024–2025-ös irodalmi évfordulókra, köztük kiemelten az idei Jókai-bicentenáriumra emlékezik Kornélia nevére szóló ex librisekkel. Balajti Károly Kölcsey-lapja a jelen tárlat plakátjára is felkerült. Az évfordulós tablón két-két munkával szerepel Bakacsi Lajos és Kapolcsi Kovács Csaba (Jókai Mór és Móra Ferenc arcképével). Jókai révkomáromi ülő szobrát örökíti meg Ürmös Péter linómetszete. Egy rézkarccal emlékezik a német Andreas Raub a 150 éve született Thomas Mannra. József Attila születésének 120. évfordulója és Nagy László költő és grafikus születésének 100. évfordulója alkalmából Balajti Károly számítógépes grafikái kerültek a válogatásba.
A kiállító történelmi irányultságából és végzettségéből adódóan külön hangsúlyt kapnak a magyar történelmi témájú tablók, melyek képeskönyvként tárják elénk a szent királyainktól a Don-kanyarig (Kékesi László és Fery Antal grafikái), a szkíta aranyszarvastól a romániai falurombolásig megélt eseményeket (Kazinczy Gábor és Sós Zsigmond alkotásai). Kornélia megkülönböztetett figyelemmel fordul a magyar szabadságmozgalmak témavilága felé. A nevére készíttetett vonatkozó grafikákból több szerepelt a Rákóczi-szabadságharc bukásának 300. évfordulója alkalmából általa rendezett kiállításon is 2011-ben a nemzeti könyvtárban. Emellett több tablót állított össze a jelen tárlatra az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc hőseit bemutató, saját névre metszett és más cserelapokból, itt említhetjük meg Perei Zoltánnak a honvédtiszteket bemutató lapdúcmetszet-sorozatát is.
Végül a könyvábrázolást tartalmazó témakörökhöz, köztük a nyomdászathoz, az olvasáshoz kötődő tematikus lapokról és a foglalkozásokat-hobbikat bemutató grafikákról néhány megjegyzés. Ezeken található a legtöbb jelkép, ami nemzetektől függetlenül azonos tartalmat közvetít, Minerva baglyától a kehelyre tekeredő kígyóig. A nyomdászati tablón találkozunk a ma már muzeálisnak számító Gutenberg-préssel, valamint az ólomszedésű nyomtatással. Nagy László Lázár Don Quijote-témájú grafikai sorozata dott. Gian Carlo Torre olasz gyűjtőtársunk jóvoltából vált ismertté külföldön. Legutóbb pedig Klaus Rödel jelentetett meg belőlük egy kiadványt Dániában 2015-ben, a művész 80. születésnapja alkalmából. Hasonlóképpen egy külön tabló emlékezik meg Gulyás Mihály nagykanizsai pedagógus és mérnök sakkszenvedélyéről.
Kornéliát nyelvészként különösen érdeklik az ún. beszélő nevek feldolgozásai. Szép példája ezeknek a patkoló kovácsot ábrázoló lap, amelyet Kovács Károly nevére metszett Józsa János. Hasonló megoldású a Varnyú György tipográfus számára készített grafika varjúval, Andruskó Károly zentai művész alkotása.
A tárlatról szólva összességében megállapíthatjuk, hogy nemcsak különleges kultúrtörténeti panorámát nyújt a látogatók számára, hanem rövid nosztalgiautazást is jelent a Kisgrafika Barátok Köre hatvanöt éves történetében. A következő idézet a „Magyar Gyüjtők Lapja” 1897. február 15-i számából iránymutató lehet mindannyiunknak: „Mint oly nemzet tagjai, melynek története a dicső tettek csarnoka, mely évezredes fennállása folyamán a mult dicsőségéből szivta életerejét és munkakedvét a jelen vivmányainak megalkotására, hazafiui kötelességünk megmenteni a végenyészettől mindazt, a mi a mult történetét s az itt-ott feltünő homályt bevilágítani képes. Hisz minden kő e nagy hazán belül szól az ezeréves küzdelemről, a honalapitásról és a nemzetalkotásról, minden irott szó, nyomtatott lap egy-egy adalék a nemzet ezeréves anyagi és szellemi életének történetéhez.” E célt tölti be ez a tárlat is.

A gyűjtés nem öncélú tevékenység, hanem felelősségteljes kultúrmunka – művelődéstörténészként ezért is határoztam el, hogy ex libris gyűjteményemet kiállításokon is bemutatom. Az anyag szerepelt már az Ajkai Városi Múzeumban, vándorkiállítás-szerűen Budapesten folytatja útját, és más helyekre is eljut majd, hirdetve a művészet és a kultúra szeretetét, példát nyújtva e sokak által kevéssé ismert grafikai műfaj, az ex libris művelésére, akár alkotóként, akár gyűjtőként.
A tárlat „Gyűjtés – hobbi – ex libris” címére reflektálva hadd idézzem Francesc Orenes katalán költő „Az ex libris magasztalására” című versét, mely megfogalmazza a műfaj művelődéstörténeti és interperszonális jelentőségét, kifejezve mindazt, ami az ex libris gyűjtők közös eszméje lehet. A költemény 1992-ben 14 nyelvre lefordítva, a Japánban rendezett 24. FISAE Nemzetközi Ex libris Kongresszusra jelent meg:

„Mint kinyitva a parfümös dobozt, hol a
sok összekevert
illat mind megőrzi eredeti tisztaságát:

Kis építmény,
Jelképek jelképe,
A kultúra hírnöke,
Áhított tárgy,
Kapcsolatteremtés eszköze,
Embereket összekötő kapocs,
Az ember e bolygón való
áthaladásának
érzékeny, megbízható
ábrázolása,
A legnagyobb eszmények
néma tanúja.

Hagyd, hogy gyönyörködjünk
benned!”

Francesc Orenes: Az ex libris magasztalására