A gyöngyösi Szent Bertalan Templom Kincstárában őrzött muzeális nyomtatványok katalogizálása során a múlt hét csütörtökjén előkerült két olyan példánya Pázmány Péter esztergomi érsek 1695-ben kiadott posztillájának, melyek ismeretlenek voltak a szakma előtt.

Az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Tudományos Akadémia közös vállalkozásában még a hatvanas évek elején megindult a „Régi Magyarországi Nyomtatványok” (röviden RMNy) elnevezésű kiadvány összeállítása, amely minden hazai, továbbá a külföldön részben vagy egészben magyar nyelven készült kiadvány igényes feltárását tűzte célul maga elé. Ennek első kötete, amely az 1600. évvel záródó korszakot dolgozta fel, 1971-ben jelent meg. Azóta a 17. század első részében megjelent kiadványok feltárása folyik a második kötet számára. Ez az anyaggyűjtés aránylag megnyugtatóan teljesnek mondható, mert a mostanában újonnan előkerülő és ebbe a kategóriába tartozó példányok mintegy 98–99 százaléka bibliográfiailag már ismert művek közül való. 

Borsa Gedeon: Könyvtörténeti írások – Magyar Elektronikus Könyvtár

Az Országos Széchényi Könyvtár Könyv- és Művelődéstörténeti Kutatások Osztályának „Régi Magyarországi Nyomtatványok” példánynyilvántartásában nem volt nyoma ennek a két példánynak. Bár a kiadásból szerencsére Magyarországon több mint 40, a Kárpát-medencében további 25 példányt ismerünk, örülünk minden régi magyar könyv előbukkant példányának. Munkatársaink rögzítették ezt az örömteli tényt a nyilvántartásukban. 

Pázmány Péter: A Romai Anyaszentegyház szokásából minden vasárnapokra es egy-nehany innepekre rendelt evangeliomokrúl, predikácziók. Mellyeket élö nyelvnek tanitása-után irásban foglalt cardinal Pázmány Péter esztergami érsek. Nagy-Szombatban : az Academiai bötükkel Hörmann János, 1695.

A 18. századi bőrkötésben, két példányban meglévő régi magyar könyv (Szabó: RMK I. 1482) a különleges ritkaságok közé tartozik a gyöngyösi Szent Bertalan Kincstár gyűjteményében.

Az első példány lapjai között Zatykó József, tatai, később gyöngyösi plébánoshoz írt levél található 1844-ből, feltételezhetjük, hogy ő volt a könyv régi tulajdonosa.

A másik példány vége csonka, ezt kézirattal pótolta ki egykori olvasója: „Index Pazmani” címmel. Ha hihetünk a második példány címlapjára írt bejegyzésnek, akkor ennek a példánynak a tulajdonosa nem kisebb ember, Madarassy János (1743–1817) egri kanonok és csillagász volt. Egerben és Nagyszombatban tanult, 1764-ben szentelték pappá Egerben, majd 1766-ban lett a Lyceum tanára. A közte lévő évben, 1765-ben, tehát már felszentelt papként írta be a nevét a címlapra. Egy évtizeddel később a bécsi csillagdában volt gyakornok (Eszterházy Károly egri érsek kérésére), s komoly szerepe volt az egri csillagászati eszközök beszerzésében. 1774–1784 között az egri csillagda igazgatója volt. Élete utolsó évét mint az egri vár prépostja töltötte el. Csillagászati megfigyelései meg is jelentek a Hell Miksa által szerkesztett Ephemerides Astronomicae köteteiben. Fontos eredménye volt, hogy meghatározta Eger földrajzi helyzetét, s megfigyelte a Jupiter holdjait.

Pázmány Péter katolikus posztilláinak első kiadását 1636-ban nyomtatták Pozsonyban. Az egyházi év vasárnapjaira és fő ünnepeire írott beszédeket tartalmazó mű. Ez volt az esztergomi érsek életében megjelent utolsó könyv, ami roppant népszerűségnek örvendett és a szakirodalom Pázmány legnagyobb hatású művének írja le.

Farkas Gábor Farkas