2015. augusztus 29-én szimpóziumot rendezünk a mohácsi csata évfordulóján. Vajon a korabeli források új nézőpontú elemzése és a modern tudományok (antropológia, sebészet, igazságügyi orvostan) alkalmazása választ adhat-e arra, hogy mi történhetett II. Lajossal és holttestével?
Az utóbbi évek kutatásai azt bizonyítják, hogy igen, mindig akad valami nóvum, amire rácsodálkozhatunk. Legutóbb felvetődött ismét az a legenda, hogy a magyar királyt megölték a vesztes csata után, és egészen másvalaki holttestét temették el pár héttel később Székesfehérvárott a későbbi magyar király, Szapolyai János jelenlétében.
Az előadók között megtalálható lesz sebész, patológus, antropológus, igazságügyi orvosszakértő, irodalomtörténész, klasszika filológus, történész és könyvtáros. A szimpóziumon való részvétel ingyenes, mindenkit szeretettel várunk!
Blogsorozatunkban bemutatjuk az előadókat és röviden ismertetjük az előadások tartalmát. A részletes programot itt találják.
2015. augusztus 29. OSZK, Díszterem
13.05–13.15 Dr. Pálffy Géza (MTA BTK Történettudományi Intézet, Lendület-kutatócsoport vezető) az MTA doktora, a szimpózium elnöke
Mohács – fordulópont Magyarország és Közép-Európa történetében
„Nekünk Mohács kell…” Adytól napjainkig, újra meg újra, mégis, mégis és mégis… Vajon mi magyarázza, hogy 20. századi sorsfordulóink és sokat vitatott őstörténetünk mellett mind a mai napig Mohács jelenti az egyik legnagyobb nemzeti tragédiát, amelyet sohasem tudtunk teljességgel feldolgozni? Valóban ekkora sorscsapás, ennyire kiemelkedő fordulópont volt a mohácsi csatamezőn 489 esztendeje lezajlott küzdelem? Mi és ki veszett ott, s mi változott meg Mohács mezején? A korszak ismert kutatója, Pálffy Géza ezekre a meghatározó kérdésekre keresi a választ, igyekezve történelmünk e kulcsfontosságú témakörét és néhány toposzát új megvilágításba helyezni.
Dr. Pálffy Géza (szül. Veszprém, 1971) tanulmányait – a veszprémi Lovassy László Gimnázium speciális matematikai szakát követően – a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem és levéltár szakjain végezte. 1994 óta dolgozik a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Történettudományi Intézetében, jelenleg tudományos tanácsadó és a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője. 2010-től a MTA doktora. Kutatási területe a Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia 16–17. századi története, elsősorban a törökellenes védelmi rendszer, a királyság katonai elitje és arisztokráciája, a magyar rendek és a bécsi udvar kapcsolatrendszere.
A politika-, had- és társadalomtörténet mellett kiemelten érdeklődik a Szent Korona históriája és a magyar uralkodókoronázások, a sírkőkutatás és térképtörténet, valamint a horvát–magyar és szlovák–magyar kapcsolatok iránt. E témakörökben angol, horvát, magyar, német és szlovák nyelven több mint 20 önálló kötete, illetve angol, cseh, francia, horvát, magyar, német, orosz, osztrák és szlovák folyóiratokban és tanulmánykötetekben közel 300 közleménye jelent meg. Idézettsége meghaladja a 3500 hivatkozást. Tagja számos magyar és közép-európai (cseh, horvát, morva és német) történeti folyóirat szerkesztőbizottságának, továbbá az Osztrák–Magyar Akció Alapítvány kuratóriumának. 1999 őszétől négy esztendőn át főtitkárhelyettese volt a Magyar Történelmi Társulatnak. Tudományos kutató- és oktatómunkája elismeréseként 2002-ben elnyerte a Talentum Díjat, 2011-ben pedig a Kárpát-medencei népek tudományos-kulturális együttműködésének fejlesztéséért a Magyar Kultúra Lovagja címet. 2012-ben a Szent Korona és a magyar uralkodókoronázások 1526 és 1916 közötti kutatására elnyerte a Lendület kutatói ösztöndíjat, amelynek segítségével e kiemelkedően fontos téma vizsgálatára önálló kutatócsoportot (MTA BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport) alapíthatott.
Szimpózium a mohácsi csata évfordulóján a Budai Várban 2015. augusztus 29. (szombat) 13.00–18.00 Országos Széchényi Könyvtár, Díszterem (VI. emelet)
