Kiállítások itt-ott – Ezredéves álmok, 2. rész

2016. május 31. 08:25 - nemzetikonyvtar

1896-ban ünnepelte Magyarország a honfoglalás ezeréves évfordulóját. Az esemény megünneplése az egész történelmi Magyarország területére kiterjedt. Az ünnepségek csúcspontja a Városligetben megrendezett Millenniumi Ezredéves Országos Kiállítás volt. 

Ezt az eseményt kívánja megörökíteni a július 16-ig látható Ezredéves álmok című tárlatunk.

Nyolcrészes sorozatban mutatjuk be a kiállításunk legérdekesebb dokumentumait: 2. rész.

Magyarországnak – a többi országhoz hasonlóan – a 19. századi világkiállításokon való szereplése során kiemelten fontos volt a pozitív tükörkép állítása, a hazai gazdasági és kulturális élet önreprezentálása. A kiállítók célja a hazai kiállításokon is a minél eredményesebb szereplés volt, hiszen az esetleges oklevél vagy érem elnyerése nagyban fellendítette az adott kereskedők és iparosok későbbi üzleti lehetőségeit, megnövelte vevőkörét. Az első, kezdetleges kiállítások ipari jellegű tárlatok voltak. A legelső nagyobb szabàsú, az 1756-os londoni még csak országos szintű iparkiállítás volt, ahol elsősorban találmányokat tettek közszemlére. Az első nemzeti iparkiállítást, melynek célja már a piacszerzés volt, 1798-ban Párizsban tartották. A későbbiekben is e két város adott sokáig helyet a 19. század második felétől rendszeressé váló és mind összetettebb funkciókkal rendelkező, egyre összehangoltabb szervezőmunkát igénylő világkiállításoknak. Az első nemzetközi tárlatot 1851-ben Londonban rendezték 28 ország részvételével, a másodikat 1855-ben Párizsban szervezték meg.

ezredeves-almok_falra_02_nemzetikonyvtar.jpgAz 1862-es londoni világtárlat csarnoka. In. Vahot Imre: Az 1862-ki londoni világkiállítás emlékkönyve, Pest, 1862. Melléklet – Törzsgyűjtemény 

Nem volt ritka, hogy egy világkiállítást valamilyen – a rendező országhoz köthető – évfordulóhoz kötöttek. Így volt ez az 1893-ban Chicagóban tartott tárlat (Amerika felfedezésének 400. évfordulója), az 1876-os philadelphiai (az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat 100. évfordulója) vagy az 1878-as (a francia forradalom 100. évfordulója) és az 1900-as párizsi világkiállítás (századforduló ünnepe) esetében is. Az 1893-as rendezvény változtatásaként az addig érvényben lévő – inkább nevelő és oktató célzatú – koncepció helyett ekkor került előtérbe a látványosságokat felsorakoztató, szórakoztató jelleg.

ezredeves-almok_falra_01_nemzetikonyvtar.jpgAz 1878-as párizsi világkiállításra épült Eiffel-torony. In. Guide illustré de l'exposition universelle de 1889, Paris, 1889. – Törzsgyűjtemény 

Magyarország 1867-ig, korlátozott körülmények között, csak az Ausztriának fenntartott helyen mutathatta be tárgyait a nemzetközi megmérettetéseken, mégis ért el sikereket. Például Fischer Mórnak az 1851-ben bemutatott herendi porcelánnal sikerült kivívnia Viktória királynő tetszését, aki rendelt is a kínai hatású lepkés-virágos étkészletből. Az 1867-es világkiállítás nemcsak a fentebb felsorolt technikai újdonságok miatt volt jelentős, hanem azért is, mert Magyarország ekkor szerepelhetett először viszonylag önállóan, Ausztriától függetlenül. Ez a függetlenség az 1873-as világkiállításon még jobban meglátszott, hiszen a bécsi bemutatón Magyarország nem rendező társállamként, hanem meghívott önálló országként vett részt. Az 1880-as és 1890-es években Magyarország nem szerepelt a világkiállításokon, az 1900-as oktatási, reprezentációs és tömegszórakoztatási célú párizsin viszont európai színvonalon mutathatta be – felhasználva az 1896-os millenniumi kiállítás épületeinek motívumait is – fejlett gazdasági, ipari és kulturális életét.

Az 1873-as bécsi világkiállítás osztrák és magyar sajtóorgánumai: Wiener Weltausstellungs-Zeitung és a Vasárnapi Ujság melléklete, a Képes Kiállítási Lapok. Címlapok – Törzsgyűjtemény 02

Magyarországon először 1842-ben rendeztek nagyobb szabású ipari jellegű bemutatót Kossuth Lajos kezdeményezésére. A Vigadó épületében 213 kiállító termékeit mutatták be, s a közel 4 héten át nyitva tartó kiállítást több mint 14000 ember látogatta meg. Az Első Magyar Iparműkiállítás koncepciója követte az európai példákat: célja a magyar ipari termelés aktuális állapotának bemutatása volt. Az 1848/49-es események után 1872-ig nem nyílt lehetőség újabb jelentős iparkiállítások rendezésére. Ekkor tartottak Kecskeméten – előkészülve az 1873-as világkiállításra – egy országos tárlatot, majd 1879-ben Székesfehérváron az első modern országos kiállítást nyitották meg 2227 résztvevővel. Ez áttörést hozott a magyarországi kiállítások történetében, hiszen ekkor 3 ideiglenes épületet is emeltek a tárgyak számára.

ezredeves-almok_falra_11_nemzetikonyvtar.jpgSzékesfehérvári Kiállítási Lapok, 1879. június 14. – Törzsgyűjtemény 

A következő néhány év számos helyi és ipari szakkiállítása után 1885-ben rendezték meg az első igazán nagyszabású országos általános kiállítást a Városligetben. Az 1896-os millenniumi kiállítás főpróbájaként is gyakran emlegetett tárlat – bár minden tekintetben kisebb volt, mint a 11 évvel későbbi rendezvény – számos újítást hozott és követendő példát állított a későbbi kiállítások szervezettségét és tematikáját illetően.

ezredeves-almok_falra_07_nemzetikonyvtar.jpgBudapesti Országos Általános Kiállítás. Napi Műsor, 1885. augusztus 10. – Törzsgyűjtemény 

Az 1896-os ezredéves kiállítás ugyan nem világ-, hanem országos bemutató volt, ám a világkiállításokkal együtt mégis nagyban hozzájárult a korabeli eredmények bemutatásához, a rendező városokban fennmaradt épületek pedig még ma is tükrözik a „boldog békeidők” hangulatát.

Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása (2016. április 20. – július 16.) az 1896-os Millenniumi Ezredéves Országos Kiállítás 120. évfordulója alkalmából.

Helyszín: VII. emelet, Katalógustér

A kiállítás a könyvtár nyitvatartási idejében kedd–szombat 9 és 20 óra között látogatható. Olvasójeggyel nem rendelkező látogatóink az időszaki kiállításokat egységesen 400 Ft-os jegy ellenében látogathatják. A látogatás tervezésekor kérjük, vegyék figyelembe, hogy a pénztár 19 órakor bezár.

Simon Bernadett 

További irodalom:

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr148757744

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása