Szeretettel várunk az Országos Széchényi Könyvtár következő Tudományos Ülésszakára. Kérjük, hogy a belépéshez a gyorslift folyosóról megközelíthető szolgálati bejáratot vedd igénybe.

Időpont: január 24. (hétfő)
Hol: VI. emeleti előadó

A rendezvény ingyenes.

Vendégelőadóként Marosi Ernő akadémikus professzor tart plenáris előadást!

1. SZEKCIÓ 9-13 óráig

A kódexek és a régi nyomtatványok mint művelődéstörténetünk kutatásának forrásai Elnök: Ekler Péter

• Marosi Ernő: Művészettörténeti megjegyzések a Pray-kódex húsvéti képsorához
• Kertész Balázs: Szent Kálmán ereklyéi a székesfehérvári királyi bazilikában
  

  A Bajor Állami Könyvtár Clm 17543 jelzetű 15. századi latin kódexében több magyar vonatkozású tartalmi egység is található. Az egyik Szent Kálmánnak (megh. 1012) a székesfehérvári királyi bazilikában őrzött ereklyéire vonatkozik. Az előadás ezt a kutatás előtt ismeretlen szöveget mutatja be.

• Boreczky Anna: A pozsonyi káptalan Ganoys Venceltől való középkori Bibliájának története (OSZK, Kézirattár, Cod. Lat. 78)
  

  Az OSzK Cod. Lat. 78-as jelzeten őrzött középkori Bibliája a gyűjtemény legkorábbi szerzeményei közé tartozik, 1813-ban a pozsonyi káptalan ajándékaként került a könyvtár tulajdonába. A kódexet már a középkorban is Pozsonyban használták; Ganoys Vencel, pozsonyi őrkanonok ajándékozta a káptalannak, feltehetően az 1400 körüli években. Az igényesen díszített kötet a középkori pozsonyi könyvkultúra jeles emlékeként régóta ismert a művészettörténeti szakirodalomban. Tudott az is, hogy iniciáléit és lapszéldíszeit több mester készítette: van közöttük olyan, akinek stílusa a 13. század végi / 14. század eleji francia könyvfestészetben gyökerezik és olyan is, aki a 14. század közepi Prága művészetét képviseli. A kérdés az, hogy a különböző korszakokat és művészetföldrajzi területeket reprezentáló alkotások mikor és hol kerültek a kódexbe. Másként: hogyan rekonstruálható a középkori Magyarországról nem túlzottan nagy számban fennmaradt teljes Bibliák egyikének története. Referátumomban – támaszkodva a nemrégiben elvégzett paleográfiai vizsgálat eredményeire is – erre keresek választ.

• Kertész Balázsné Bíró Csilla (Régi Nyomtatványok Tára): Petrarca De viris illustribus című műve és Andreas Pannonius
  

  Andreas Pannonius, a 15. századi magyar származású kartauzi szerzetes Itália több kartauzi rendházában is megfordult. A ferrarai San Cristoforo kolostorban töltött évei alatt keletkezett a Mátyás királynak címzett királytükre (1467), és a szerző ezekben az években került közelebbi kapcsolatba a Ferrarában uralkodó Este-családdal. 1471-ben, már a páviai Santa Maria delle Grazie rendházban született Andreas Pannonius második királytükre, melyet Ferrara hercegének, Ercole d’Estének ajánlott. A szakirodalom a későbbi királytükröt a Mátyáshoz írt mű utánzatának tartja, bár a hasonló elrendezés és szövegegyezések mellett lényeges különbségeket találunk a két műben. Előadásomban ezekből szeretnék egyet bemutatni: az Ercole d’Estének írt királytükörben lényegesen megszaporodnak azok a szövegrészletek, amelyek Scipio Africanust állítják példaképül a ferrarai uralkodó számára. Ennek okai: Andreas Pannonius humanista dicsőítő elemekkel bővíti második királytükrét, és felfedez egy új forrást, amely szemmel láthatólag hatással van rá, Petrarca De viris illustribus című életrajzgyűjteményét. A Petrarca-mű számos hivatkozás nélküli részlete bukkan fel Andreas Pannonius szövegében, különös tekintettel a Scipio Africanusról szóló életrajzra.

• Zsupán Edina: A Beatrix-psalterium geneziséhez

  Az előadás az egyik legpompásabb corvinával, Beatrix királyné psalteriumával foglalkozik, amelyet jelenleg a wolfenbütteli Herzog August Bibliothekban őriznek. A kódexet különlegesen magas színvonalú miniatúradísze mellett perzsa előképeket követő, gazdag kötése teszi rendkívülivé a fennmaradt corvinakincsben. A kéziratot kézbe véve és átlapozva azonnal szembeötlenek olyan jellegzetességek, amelyekre a korábbi kutatás valamilyen okból nem figyelt fel, és amelyek alapján biztonsággal megfogalmazható a feltételezés, hogy a párját ritkító kódex részben vagy egészben a budai műhely munkája. A Psalterium ily módon az 1480 körüli királyi könyvprodukció sokrétűségéről és magas színvonaláról árulkodik.

• Madas Edit: Az Érsekújvári Kódex mint a menekülő apácák hordozható könyvtára
  

  Az 1529 és 1531 között másolt Érsekújvári Kódex terjedelmét (584 oldal) és tartalmát tekintve is az egyik legjelentősebb nyelvemlék kódexünk (MTAK Kézirattára, K. 45). Többek közt ebben olvasható a középkori magyar költészet páratlan teljesítménye, Alexandriai Szent Katalin 4074 soros verses legendája. A Nyulak szigeti domonkos apácák íróműhelyének egyik utolsó terméke monumentális vállalkozás volt: egyetlen kötetbe egy szerény könyvtárnyi fontos olvasnivalót másolt össze Sövényházy Márta soror és néhány nővér társa. Vajon mi a magyarázata annak, hogy a korábbi, igényesen homogén művek után hirtelen egy legalább tíz műfajt érintő, majdnem 70 tételt számláló egyveleg készült a szigeti kolostorban. Az előadás a török fenyegetés árnyékában összeállított kódex tartalmi összefüggéseit elemzi.

• Sarbak Gábor: A pálosok és a könyv
  

  A középkori Magyar Királyságban a 13. században létrejött pálos rend szerzeteseinek életét a rendi alkotmány határozta meg Szent Ágoston regulájának szellemében. A 16. század első felének meghatározó általános perjele Gyöngyösi Gergely volt, aki 1520-ban Rómában nyomtatásban megjelentette a pálos konstitúciókat, azaz a rendi alkotmányt, az egyes törvényszövegekhez fűzött magyarázataival együtt. Ezekben több rész is foglalkozik a szerzetesek könyvhasználatával. Néhány példa segítségével szeretnénk bemutatni, hogy milyen előírások határozták meg a pálosok és a könyv kapcsolatát. Hogyan is kellett a pálosoknak a könyvvel bánniuk, milyen helyet foglalt el a kézzel írott vagy a nyomtatás útján előállított könyv a szerzetesek mindennapjaiban.

• Bánfi Szilvia: Valójában ki volt a nyomtatója Bornemisza Péter magyar Electraianak?
  

  A magyar irodalomtörténet által réges-rég óta számontartott, korábban csupán csak bibliográfiák leírásában említett első, teljes egészében fennmaradt magyar nyelvű drámafordításunknak, Bornemisza Péter: Tragoedia magiar nyelvenn, az Sophocles Electrajának mai napig egyetlen fennmaradt példányát 1923-ban Herman Anders Krüger találta meg a gothai Tartományi Könyvtárban. A számára rejtélyes magyar nyelvű nyomtatványról sürgősen tájékoztatta a budapesti Egyetemi Könyvtár igazgatóját, Ferenczi Zoltánt, akinek gondozásában és utószavával, tekintettel a felfedezés jelentőségére már a következő esztendőben közadakozásból megjelent a Bornemisza magyarította Electra fotólitográfiai fakszimile kiadása. Az igen értékes felfedezés napjainkig felbecsülhetetlen hatással van irodalomtörténetünkre. A hasonmás kiadást követően viszonylag rövid időn belül szövege újból megjelent. Később a Régi Magyar Drámai Emlékek ugyancsak közzé tette a mű latin nyelvű utószavának magyar fordításával, valamint szövegkritikai jegyzetekkel és a korábbi szövegkiadások bibliográfiai vonatkozásaival együtt. Legutóbb pedig mivel napjainkra a fakszimile kiadás maga is megfogyatkozott újra napvilágot látott az Electra hasonmás kiadása Oláh Szabolcs kísérőtanulmányával. E dolgozat bevezetőjében olvasható az a széles körben elterjedt megállapítás – az addigi kutatások összefoglalásaként –, amely szerint a Sophocles drámája alapján Bornemisza Péter által nem csak magyar nyelvre átültetett, de „az keresztényeknek erkölcsöknek jobbításokra például szépen játéknak módja szerint rendeltetett” görög tragédia Raphael Hoffhalter bécsi nyomdájában készült. A császárvárosban tevékenykedő tipográfus nyomdai készletének ismeretében azonban ezt az uralkodó nézetet cáfolnunk kell. Előadásomban az irodalom- és nyomdászattörténeti szakirodalomban meghonosodott téves állítás forrásának feltárását követően a betűtípus-kutatás módszerét alkalmazva választ kívánok adni a címben feltett kérdésre. Vagyis, a magyar irodalomtörténet szempontjából oly jelentős irodalmi alkotást tulajdonképpen melyik bécsi tipográfiában nyomtatták ki?

• V. Ecsedy Judit: Egy szép bécsi typographia
  

  1813-ban két hirdetés jelent meg a bécsi Magyar Kurír című folyóiratban, amelyekben "fiatal magyar betürakó legényeket" keresnek, azaz nyomdai szedõket egy szép bécsi tipográfiába. A hirdetést a bécsi Haykul-nyomda adta fel, akik egyébként a Magyar Kurírt is nyomtatták. Ennek a bécsi nyomdának azonban már korábban is volt magyar kapcsolata, mégpedig meglepõ módon a sárospataki nyomdával.

2. SZEKCIÓ 14-16.30-ig

Fotók, Ex librisek, restaurált kötetek, olvasásvizsgálatok Elnök: Hangodi Ágnes

• Péterfi Rita: A Harry Potter-nemzedék és a könyvek
  

  Legutóbb 2005 őszén volt lehetőségünk arra, hogy a 18 éven felüliek olvasási, könyv- és könyvtárhasználati szokásait vizsgáljuk. 2010 tavaszán azonban a felnőtt népességen belül a legintenzívebb olvasási aktivitást mutató, 20 és 30 év közötti korosztály kulturális szokásait vizsgálhattuk. A 36 kérdést tartalmazó kérdőívvel a könyv- és sajtóolvasáson kívül a könyvvásárlási szokásokat is igyekeztünk feltérképezni.
  A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének támogatásával megvalósult adatfelvétel nem tekinthető reprezentatívnak, hiszen a mintába valós számuknál nagyobb arányban kerültek be iskolázott, városlakó fiatalok, tehát a minta felfelé torzít. De mivel éppen ez az a korosztály, amely már a számítógépet, az internetet készség szinten használja, láthatóvá válik, hogy ez mily mértékben változtatja meg a kultúrafogyasztási szokásokat, s hogy milyen információs források kerülnek előtérbe.

• Vasné Tóth Kornélia: Ex libris és hungarikakutatás
  

  Az utóbbi években hazánkban is megélénkült a „vizuális kultúra” vagy „pictural turn” kifejezésekkel fémjelzett szellemtudományos érdeklődés, és az ezzel összefüggő kutatás. A kisgrafika, ezen belül az ex libris mint „grafikai epigramma” műfajának ikonográfiai és ikonológiai szempontú megközelítése, és ennek összekapcsolása a hungarikakutatással, újszerű vizsgálati metódust jelent. A magyar ex librisek nemzetközi szintű vizsgálatában, a hungarika ex libris kutatásban sok a feltáratlan terület. A moszkvai Rudomino Összorosz Állami Idegennyelvű Könyvtár Ritka Könyvek Osztálya több ezres könyvjegy állományában kutatásaim során közel 800 db hungarika vonatkozású ex librisre leltem. A feltárás során hungarika könyvjegynek tekintettem azt a kisgrafikát, mely: magyar grafikus alkotása, vagy/és magyar tulajdonos számára készített, vagy/és magyar nyelvű, vagy/és tartalmában Magyarországra utaló. Azaz területi, nyelvi, személyi, tartalmi hungarikumokat egyaránt kutattam. Az előadás a kutatómunka főbb fázisait és eredményeit mutatja be, részletes áttekintést nyújtva az anyag rendszeréről, a könyvjegyek típusairól, kiemelve a magyar megrendelők számára készített ex libriseket, gazdag példaanyaggal, számadatokkal, nemzetközi kitekintéssel.

• Csillag Katalin: Fotótörténeti ritkaságok az Országos Széchényi Könyvtárban
  

  Az Országos Széchényi Könyvtár gazdag állományában olyan “könyv”-ként nyilvántartott dokumentumok is találhatók, amelyek voltaképpen originális fényképalbumok. A kötetekben eredeti fotográfiák szerepelnek, tehát a képanyag nem nyomdai úton készült. A legutóbbi időszakban elkezdődött kutatás nyomán időről időre felbukkannak ilyen – ma már ritkaságnak számító – kötetek. Élettartamának fontos meghosszabbító tényezője, hogy mielőbb szakmailag kívánatos őrzési feltételek közé kerüljenek.
  A tudományos ülésszak keretében két ilyen album bemutatására kerül sor.
  Az első a több középeurópai országban is jegyzett fotográfus, a bécsi születésű Andreas Groll felvételeit tartalmazza. A páncélöltözetek és fegyverek fotográfiái a Bécsben, 1859-1862 között kiadott kétkötetes munkában jelentek meg.. A fényképek részben sópapírra, részben albumin papírra készültek. A fotográfus munkásságának értékét jelzi, hogy Ausztria fotótörténetének 1983-ban Bad Ischlben rendezett kiállításán is mutattak be képeiből, 2007-2008-ban bécsi Albertina rendezett Groll képeiből tárlatot.
  A másik albumból eddig egy példány volt ismert Magyarországon. Az 1886-ban lezárt Hazánk jelesei című ‚mintafüzet’ a Fővárosi Szabó Ervin Könytárban található. A Széchényi Könyvtár állományában lévő dokumentum teljesebb, mert ez utóbbi két kéziratot is tartalmaz a munka szerzőitől. A kabinetméretű fényképeket a magyar fotótörténet egyik klasszikusa, Klösz György készítette, az adományozásról szóló bejegyzést és az előszót id. dr. Toldy László írta, a második kéziratot és az albumot közösen jegyezték. Az előadás bemutatja az ilyen típusú portréalbumok kialakulását, s összehasonlító módszer alkalmazásával elemzi a Klösz által készített arcképeket, amelyek országgyűlési képviselőket, akadémikusokat, művészeket mutatnak be az 1880-as évek első feléből.

• Papp Judit: Egy nyomozás rövid története. Megtalált negatívok az OSZK Kézirattárának Babits-hagyatékában.
  

  Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött Babits-hagyaték a papír alapú dokumentumok mellett nagy számban tartalmaz fényképeket és negatívokat is. A mintegy 300 darab, jelzettel ellátott negatívon kívül két levelestári dobozba bezsúfolt, mintegy 800 darab "ismeretlen", jelzet nélküli negatívot is tartalmazott a Babits-hagyaték.A feladat ezeknek a negatívoknak az azonosítása, a filmnegatívok anyagának vizsgálata, egy átfogó restaurálási/konzerválási terv készítése és a negatívok restaurálása/konzerválása volt.

• Érdi Marianne: A 18-19. századi könyvek kötéstechnikai jellemzői Széchényi Ferenc alapító könyvtárának tükrében
  

  Az előadás átfogó képet kíván adni a 18-19. századi könyvkötések kötéstechnikai jellemzőiről. Ezek ismerete elengedhetetlenül fontos a restaurátorok számára, hiszen egy sérült könyvet etikusan nem lehet helyreállítani anélkül, hogy ne ismernénk a különféle könyvkötések részleteit is. Az előadás kitér a kor jellegzetes kötésfajtáira, kötéstechnikai részleteire, a felhasznált anyagok sokféleségére és azok készítéstechnikájára, valamint a díszítőelemekre.

• Farkas Csilla: A "Báthory Biblia" restaurálása
  

  Egy XVI. századi, kétnyelvű biblia helyreállításáról szól az előadás. A kötetben nem csak tulajdonosok nevei találhatóak, hanem magyarázatok is. A vasgallusz tintával íródott bejegyzések az idők folyamán romlásnak indultak. Az írások és a könyv teljes megmentése volt a cél, a legkisebb változtatás mellett.

Szeretettel hívunk és várunk!

ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK 2011/1