A 19. század végén Munkácsy Mihály mellett Zichy Mihály volt a második legismertebb művész a magyar képzőművészetben, grafikai alkotásainak azonban csak egy kisebb hányada ismert Magyarországon. Szarka Anita és Szűts-Novák Rita a kurátorai annak a kiállításnak, melyen Zichy Mihály illusztrációikkal díszített albumok mellett láthatók lesznek a Kézirattárból származó fényképek, a Zichy-levelezés vonatkozó darabjai és a könyvtár zeneműtárának állományában lévő, Zichy nevével fémjelzett dokumentum, a Hubay Jenő 18 dalát tartalmazó kotta is.
A kiállítás 2016. június 15-én, 15 órakor nyílik, már zajlanak a munkátok Szűts-Novák Ritával a kiállítás helysznén az Ereklyetérben beszélgettünk:
Zichy már gyerekkorában is jól rajzolt, miért ment mégis jogi pályára?
Szűts-Novák Rita: Édesapja, Zichy Sándor elszegényedett földbirtokos volt, aki nagyon szeretett mulatni, kártyázni, vadászni, a birtokkal és családdal egyáltalán nem foglalkozott, és nagyon fiatalon, 1844-ben meg is halt. Az édesanya ragaszkodott, hogy a két fiúnak, Mihálynak és bátyjának, Antalnak tisztességes, kenyérkereső hivatása is legyen.
#oszk_most Épül a Zichy-kiállítás! ...
Akkoriban az, hogy valaki festő szeretne lenni, pláne Zichy családjában, mennyire volt különös?
Szűts-Novák Rita: A családban a művészet szeretetének voltak előzményei. Az apai nagyapának, Zichy Mihálynak komoly könyvtára volt, ahol a gyermek sok időt töltött .Szintén sok időt töltött a rokon Perczel családnál, ahol nyári látogatásaikor is művészileg inspirálódott.
Valóban csak egy rajztanári állás miatt hagyta el Zichy Magyarországot, és ment tovább a bécsi festőiskolából Szentpétervárra?
Szűts-Novák Rita: Az állásra eredetileg bécsi mesterét, Waldmüllert hívták meg, ő ajánlotta maga helyett Zichyt. A feladat a cár öccsének leánya, Katalin rajztanítása volt. Mielőtt Szentpétervárra értek, számos európai országban megfordultak (Gleichenberg, Berlin, Firenze, Nizza). A rossz nyelvek szerint Zichynek első ízben azért kellett elhagynia az udvart, mert túl szoros kapcsolatba került Katalinnal, de valószínűbb, hogy a magyar szabadságharccal és az orosz beavatkozással kapcsolatos politikai nézetei miatt küldték el.
Szűts-Novák Rita. Fotó: Dobóczi Zsolt.
Zichy többször a cári udvar szolgálatába szegődött, majd szakított vele. Gondolom, anyagi megfontolások miatt döntött a cár szolgálata mellett – felesége és 4 gyereke volt. Ez azonban nagy belső feszültséget eredményezhetett nála – főleg, hogy az első udvari korszak idejére esik a magyar szabadságharc leverése. Mit tudunk erről, az ezzel kapcsolatos drámájáról?
Szűts-Novák Rita: A legelején kapott fizetést, ha keveset is. Az igazi nyomor nem feltétlenül anyagi eredetű volt. A feladat minősége volt, amit lelkileg nagyon nehezen viselt. Nem tartotta tehetségéhez méltónak, hogy például olyan feladatokat kap, mint úri hölgyek házi kedvenceinek portré festése.
Az igazi áttörést az hozta meg számára, hogy 1856-ban megfestette II. Sándor cár koronázási ceremóniáját, az erről készült albumot láthatják kiállításunkon. Két évvel később az Orosz Művészeti Akadémia tagjává választották, és 1859-ben elnyerte az „Őfelségének, az Imperátornak udvari festője” címet. Valójában minden életszakaszából maradtak fenn jelentős munkái, de a jelenlegi kiállításon mi kizárólag az élete második felében készült illusztrációival foglalkozunk.
Nem érte több tragédia az életben, mint bárki mást akkoriban. A témaválasztásban sokkal inkább a művész szenzitív személyisége érhető tetten.
Ki volt Zichy felesége?
Szűts-Novák Rita: Feleségét Alexandra Erschoffnak hívták, négy évvel volt fiatalabb a férjénél, és egyszerű muzsik családból származott, anyja házvezetőnő, apja raktáros volt a kereskedelmi kikötőben. Akkor ismerkedtek meg, amikor Zichy először hagyta ott a cári udvart, és nagyon rossz körülmények között élt, végül megbetegedett. A lány a férfi szállásadójának rokona volt, megsajnálta és gondját viselte, anélkül hogy tudta volna, nem azonos rangúak a nemesi származású művésszel, akit magához hasonló kétkezi munkásnak tartott. A kezdetektől szolgálta a férfit, egyetlen feladata a háztartás vezetése és a négy gyerek nevelése volt. Nem akarta és nem is tudta megérteni férje művészetét, nem volt Zichy számára szellemi partner.
Hogyan viselte Zichy felesége a legutóbbi blogban is taglalt Zichy-tanítvánnyal, Mary Etlingerrel való "mester és tanítvány" kapcsolatot?
Szűts-Novák Rita: Egyrészt a 19. század közepén valamelyest elfogadott volt a férj hűtlensége, másrészt ők nagyon sokat éltek külön Zichy utazásai miatt, tehát a feleség a legtöbb ilyen afférról valószínűleg nem is tudott. Alexandra a gyerekekkel többet tartózkodott Magyarországon, mint a férje. Ennek a legfőbb oka nagyon érdekes. A házasságukOroszországban érvénytelennek számított, mivel Zichy nem volt ortodox vallású, így gyermekeik is törvénytelennek számítottak, ami miatt a feleséget Pétervárról Szibériába is toloncolhatták volna a kor előírásai szerint. Ettől tartva döntött Zichy úgy, hogy családját hazaküldi édesanyjához Magyarországra hosszabb időre, amivel felesége is teljesen egyetértett.
Szűts-Novák Rita. Fotó: Dobóczi Zsolt
Harmincéves oroszországi alkotói lét után hazajött Zichy. Majd visszament.
Szűts-Novák Rita: Többször hagyta el az udvart, de mindig visszatalált, ahogy egyre feljebb lépett a ranglétrán, és már nem csak anyagi, hanem szakmai megbecsülést is kapott. Zichy gyerekként egyszer hallotta Kossuthot felszólalni, és onnantól kezdve világ életében magyar érzelmű maradt, ha kellett, verbálisan konfrontálódott az oroszokkal a haza védelmében. Művészetében is óriási szerepet játszott a hazafiság, a kiállításunkon is számos példát találunk erre: Ilyen az Aradi-album is.
Miért nem készített Zichy Mihály az ezredévi kiállításra képeket, mint Munkácsy?
Szűts-Novák Rita: A millenniumra Zichy festészete Magyarországon elavultnak számított (addigra főként könyvillusztrálással foglalkozott már), a cári udvarban nem volt lehetősége követni a divatos képzőművészeti irányokat, büszkesége nem engedte, hogy például a nála 17 évvel fiatalabb Munkácsy mellett képpel nevezzen a kiállításra.
Külön kiemeli a szakirodalom, hogy Zichy nem festett soha giccses virágot. Igaz ez? Kerülnek még elő művei, nyomatai, illusztrációi?
Szűts-Novák Rita: A mai napig kerülhetnek elő munkái, hiszen Zichy az egyik legtermékenyebb magyar képzőművész volt. Mivel életének nagy részét Oroszországban, illetve európai utazásokkal töltötte, így természetesen sok, egyelőre azonosítatlan kincs bújhat meg világszerte múzeumokban, magánembereknél, pincékben, bolhapiacokon. Zichynek legfőbb morális célja elgondolkodtató művek alkotása volt, de művészetének korai időszakát Bécsben a biedermeier stílusban alkotó Ferdinand Georg Waldmüller mellett töltötte, ezért a stílust utánozva előfordulhatott, hogy festett virágot is. Nem szabad elfeledkezni a megrendelésre készített műveiről sem, hiszen ott általában nem a művész szabja meg az alkotása témáját.
Az irodalmi művek illusztrációihoz a kiadók vagy a szerzők keresték meg Zichyt? Hogy ment ez a gyakorlatban?
Szűts-Novák Rita: Erre nem volt igazán koncepció, illetve a szokások eltérőek voltak. A könyvtárban olvasható levelek alapján azonban kimondható, hogy az egyes művek kiadásának részleteiről szinte mindig a szerzővel vagy szerkesztővel állapodott meg. Nagyon érdekesek a Jókaival és Zichy Gézával folytatott levelek, és Nagy Miklóssal a Vasárnapi újság szerkesztőjével is baráti viszonyról tanúskodnak a dokumentumok.
Jókai Mór A magyar nép című fejezethez két képre Wágner Sándort és Liezen-Mayer Sándort kérte fel először, akik nem válaszoltak rögtön, és ahogy Zichy fogalmazott, ő pedig nem is várta meg azt, ahogy illik, „jó pajtásilag”, hanem a „tilos vonzó ereje” miatt gyorsan elkészítette a két illusztrációt.
Szűts-Novák Rita. Fotó: Dobóczi Zsolt
Zichy első könyvillusztrációja mikor és mennyi idő alatt készült el?
Szűts-Novák Rita: Zichy Gézával Nizzából folytatott levelezést 1880 első felében ekkora datálható A leányvári boszorkányhoz készült illusztrációk elkészítése. A munkával körülbelül 3 hónap alatt elkészült Zichy. Az eredeti terve, a később a Balladáknál látott kompozíció volt, miszerint a képek a szövegbe ékelődtek volna, de a kiadás költségeinek visszaszorítása miatt felhagyott ezzel az ötlettel, és a műben külön oldalakon szerepelnek a rajzok.
Zichy Mihály levelezését is őrzi az Országos Széchényi Könyvtár. Ezekből a személyes írásokból is válogat a kiállítás. Lesz megdöbbentő, felfedezésszámba menő levél?
Szűts-Novák Rita: Az egyik kedvencem az 1871. október 21-én kelt Munkácsynak írt levél, amiben beszámol arról, hogy a londoni internacionálé kiállításon látta a magyar művészetet reprezentálni, és a meghívott magyar festőkkel kapcsolatos fenntartásait a következő módon fejezte ki: „Keleti. Than. Országh. Ezen művek az érdemök szerint a lépcsőkön és előszobában voltak felfüggesztve. Kár, hogy a művészeket is e művek mellé nem függesztették.”
Látható lesz Hubay 18 dala is a kiáílításon.
Szűts-Novák Rita: Miután a Petőfi-költemények díszkiadásában megjelent Zichy négy illusztrációja, felkereste őt Hubay Jenő, a fiatal hegedűművész, és felkérte, hogy Petőfi megzenésített verseinek kiadásához készítsen rajzokat. Az ezeket a kottákat tartalmazó dokumentum az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában található, és kiállításunkon is szerepet kap.
Készülünk a Zichy-tárlatra! #exhibition #kiállítás #zichy
Nem hagyhatjuk ki Zichy Mihály erotikus rajzait sem.
Szűts-Novák Rita: Erotikus tusrajzait utolsó pétervári éveiben készítette a cári udvar megrendelésére, úgymond belső használatra. 1896-ban jelent meg a Breviarium Eroticum 58 rézkarcból álló albuma, ami alapját képezte az 1911-es Lipcsében kiadott, és részleteiben kiállításunkon bemutatott Liebe-sorozatnak, ami a könyvtár ún. rezerv törzsanyagának részét képzi.
A Liebe szereplőit nagy valószínűséggel a cári udvar tagjai inspirálták, a legenda szerint Zichy különleges engedéllyel egy kulcslyukon tekinthetett be az ott élők intim életébe. Babits Mihály Erato című kötetében szintén viszontláthatjuk a képek egy részét.
Kiállításunkon Zichy Mihály illusztrációival díszített abumok mellett láthatóak lesznek a Kézirattárból származó fényképek, a Zichy-levelezés vonatkozó darabjai, és a könyvtár zeneműtárának állományában lévő, Zichy nevével fémjelzett dokumentum, a Hubay Jenő 18 dalát tartalmazó kotta is.
Megnyitó: 2016. június 15-én, 15 órakor az 5. emeleti Ereklyetérben.
Tóth Péter
A poszt címének forrása: Ady Endre: Zichy Mihály halálára, Budapesti Napló. 1906. március 2.
