Szerémi György és kora címmel 2023. április 17-én a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott OTKA-projekt részeként könyvtárunk tudományos tanácskozást rendezett. A konferencia célja a 16. század történetírásának egyedülálló, de ellentmondásos megítélésű, egyben méltatlanul alulértékelt alkotásának, Szerémi György (1490 k.–?) Epistola de perdicione regni Hungarorum című munkájának vizsgálata, a mű filológiai kérdéseivel, történetírásban elfoglalt helyével, művelődéstörténeti vonatkozásaival kapcsolatos eszmecsere, a felmerülő új szempontok és teóriák megvitatása volt. Az egyetlen példányban fennmaradt kéziratot az OSZK Kézirattárában őrzik.
Rózsa Dávid főigazgató köszönti a Szerémi György és kora címmel 2023. április 17-én könyvtárunk Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoportja által rendezett tudományos tanácskozás résztvevőit és közönségét
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Mindenkinek van legalább egy története, amelyet elmesélhet. A történetmesélés abból a tényből vagy eseményből fakad, amely szembesít bennünket önmagunkkal vagy önmagunk kontextusaival. Tekintve, hogy minden történet csak elbeszélésekben él, a narráció alakzatai elvisznek minket önmagunk, valamint közösségeink, tágabb értelemben pedig társadalmi kérdések, történelmünk megértéséhez.
A történetek értelmezése előtt számba kell vennünk azt az arisztotelészi következtetést, miszerint „a lehetséges hihető is: a meg nem történt eseményekről nem hisszük el, hogy lehetségesek, de világos, hogy a megtörténtek lehetségesek, mert nem történtek volna meg, ha lehetetlenek lettek volna.” Bár a mai délelőtt előadásai nem arra vállalkoznak, hogy Arisztotelész Poétikájának vonzásában gondolkozzanak Szerémi György alakjáról, az absztraktokat olvasva látjuk, hogy az előadók Szerémi vizsgálatánál tekintettel vannak a fikcionálás és az emlékező szubjektumhoz tartozó viszonylagosság kapcsolatára. Bár az emlékező szubjektum kérdésével sokan sokféleképpen foglalkoztak, a mai konferencia azért is ígéretes, mert kifejezetten historiográfiai aspektusból vállalkozik a viszonylagosság értelmezésére Szeréminél.
A mai esemény szervezője az Országos Széchényi Könyvtárban működő Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport, amely hivatalosan 2022-ben alakult meg azzal a céllal, hogy kutassa, lefordítsa és feldolgozza a 15–17. századi latin és magyar nyelvű historiográfiai irodalmat. A kutatócsoport tagjai részt vesznek a hazai és nemzetközi tudományos életben is.
Az Országos Széchényi Könyvtár büszke arra, hogy több kutatócsoportnak lehet otthona. Immár negyvenkilenc éves az ELKH-OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport, és szintén tavaly alakult meg a Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport. A nemzeti könyvtárnak erős tudományos jelenléte van az online térben is. A Copia adatbázisban filológiai igényességgel elérhetővé tettük Petőfi Sándor, Kölcsey Ferenc és Babits Mihály primer szövegeit, létrehozva az ország legnagyobb digitális kézirattárát; a múlt héten pedig félúthoz érkezett virtuális Corvina-újraegyesítési programunk, amelynek keretében a világ különböző pontjairól összegyűjtöttük a fennmaradt Mátyás-kódexek több mint felét. Küszöbön áll régi hungarikatérképeink újabb csoportjának, Kölcsey Ferenc tanulmányainak, Petőfi Zoltán és Szendrey Júlia kéziratainak, Pulszky Ferenc leveleinek új- és legújabb kori ex libriseink digitális publikációja. Május 27-én mutatjuk be az 550 éves Budai krónikát, év végén jelentetjük meg a Pray-kódex kritikai kiadását. Komoly tudományos munka folyik a Digitális Bölcsészeti Központban is, ahol áthatja a mindennapokat a digitális szövegkiadásokon és a szövegfeldolgozáson alapuló kreatív tartalmak közzétételére való törekvés.
Ebbe a kutatási keretbe szervesülnek a kora újkori historiográfiai vizsgálódások, amelyek köré első ízben szervezünk konferenciát, jövőre pedig reményeink szerint nagykiállítást. A tanácskozáshoz jó előadásokat és eredményes eszmecserét kívánok!
Köszönöm a figyelmet; köszönöm, hogy meghallgattak.
