„Kossuth temetésén mindenki ott volt, aki egy körömfeketényit is számított”– írta Krúdy A Kossuth-fiúk c. tárcaregényében (A Kossuth fiúk, vagy egy nemzeti küzdelem. Esti Kurír, 1931. 26 folytatásban). A nagy temetés leírása olyan szemléletes az alább is idézett…

 Az Új magyar irodalmi lexikon szerint Rejtő „talán az egyetlen ponyvaíró, akit az irodalomtörténet is magasra értékel, nemcsak operettlibrettóiért, kabaréjeleneteiért, hanem légiós és más kalandregényeiért is. Mesélő fantáziája és komikus szemlélete, formakincse oly…

Torino városa talán II. Viktor Emanuel megkoronázása (1861) óta nem látott akkora sokaságot, mint 1894. március 28-án, amikor Kossuth Lajos hamvait ravatalozták fel a Corso Vittorio Emanuelen álló valdensi templomban. A gyászszertartást követő napon a torinói pályaudvarról indult…

Ugyanis megtaláltuk az archívumban a március 21-én Kalocsára visszakerült ősnyomtatványról lefejtett bőrmaradványokat és a 18. századi raktári jelzetet tartalmazó cédulát. Eddig tévesen azt gondoltuk, hogy elvesztek ezek a maradványok. Az előkerült tulajdoni jegyek egyértelművé teszik a kalocsai…

nemzetikonyvtar készítette ezt a képet.

nemzetikonyvtar készítette ezt a képet.

Százharminchárom éve, 1881. március 25-én született Bartók Béla, zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a 20. századi magyar és egyetemes zenetörténet egyik legnagyobb klasszikusa. Születése napja Gyümölcsoltó Boldogasszony napjára esett, amely – Kodály szép szavaival…

1894. március 23-án, pénteken, Fejérpataky László, a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtárának igazgató-őre hivatali szobájában kézhez vette Csáky Albin közoktatásügyi miniszter szűk szavú utasítását:   Fejérpataky vette a kalapját és „e magas…

nemzetikonyvtar készítette ezt a képet.

nemzetikonyvtar készítette ezt a képet.