Az idén 25 esztendeje, hogy január 22-ét A magyar kultúra napjának nyilvánították, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Hymnus kéziratát Szatmárcsekén.

Kölcsey Ferenc: Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból. – autográf kézirat – Quart. Hung. 2832

Kölcsey verse hosszú utat járt be addig, amíg hivatalosan is nemzeti „imánkká” vált.

– 1823. január 22., Cseke – Kölcsey Ferenc befejezi Hymnus a’ Magyar nép’ zivataros századaiból című költeményét;
– 1829 [valójában 1828 decembere], Pest – először jelenik meg a Kisfaludy Károly által szerkesztett Aurora című almanachban Kölcsey Ferenc verse;
– 1828, Tudományos Gyűjtemény – Toldy Ferenc recenziója az Auróra-számról, melyben rövid említést tesz a Hymnusról;
– 1832, Pest – Toldy recenziója után évekkel később, de még az 1832-es Versek megjelenése előtt a Pesti Casino első felolvasó délutánján hangzott el először nyilvánosan Kölcsey Hymnusa a frissen alakult olvasótársaságban, Bártfay László előadásában; Lásd: Bártfay László levelét Kölcseynek (1832. február 15.)
– 1832, Pest – Kölcsey Ferenc munkáinak első kötetében megjelenik a Hymnus, a’ Magyar nép’ zivataros századaiból című költemény;
– 1832 – Pázmándi Horvát Endre megemlékezése a Hymnusról, az Akadémia megbízásából. A kritika soha nem jelent meg;
– 1836 – Gaál József Szirmay Ilona című regényében ironikusan idézi fel a Hymnus 39–40. sorát;
– 1838. augusztus 24., Szatmárcseke – meghal Kölcsey Ferenc;
– 1844. február 29., Pest – a Pesti Nemzeti Színház igazgatója pályázatot hirdet a Hymnus megzenésítésére.
A pályázat benyújtásának határideje 1844. május 1. […]

A történet tovább is olvasható Erkel-honlapunkon

 D. Székely Andor: A 100 éves magyar hymnus 1823–1923, grafikai plakát, 1923 – Plakát- és Kisnyomtatványtár

–s–