Farkas Gábor Farkas még februárban mutatta be a Budai Krónika egy eddig ismeretlen 18. századi kéziratát. Kommentben folytatta a cikket december közepén, amit most önálló bejegyzésbe is átemeltünk.
"Hasonlóan érdekes a szintén az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött kézirat Kaprinai István jezsuita történetíró gyűjtéséből, mivel – feltehetően tévedésből – 1483-at írt a másoló a nyomtatás idejére."
Sajnos, amikor egy évvel ezelőtt hegesztettem ezt a szöveget, nem jutott eszembe az alábbi régi történet.
Vértesy Miklós, az ELTE Egyetemi Könyvtára Kézirattárának egykori vezetője pontosan 50 évvel ezelőtt írt egy rövid cikket a Magyar Könyvszemlébe egy feltételezett 1483-as magyar krónikáról.
A nagyszombati egyetem könyvtárának 1690-es katalógusában, amit Szentiványi Márton jezsuita példamutatóan vezetett azokban az időkben, egy érdekes bejegyzés olvasható: "Hungarorum Cronica, Typo Veteri, quarto, Venetiis. 1483, membrana scripta, 1632".
www.academia.edu/5420029/Magyarorsz%C3%A1gi_jezsuita_k%C3%B6nyvt%C3%A1rak_1711-ig._II._Nagyszombat_1632-1690._Jesuits_Libraries_in_Hungary_till_1711_
A katalógus a fenti linken olvasható, a bejegyzés pedig megtalálható a 249. oldalon.
Tehát Szentiványi szerint 1483-ban megjelent egy magyar krónika Velencében, negyedrét formában, kódextöredékbe kötve, amit Némethi Jakab 1632-ben írt össze a nagyszombati jezsuita kollégium bibliotékájában. Vértesy is megkockáztatja, hogy talán mégis lehetett egy újabb kiadása a Hess-féle magyar krónikának, amit egy évtizeddel később már a megszűnt budai nyomda helyett az itáliai Velencében adtak ki.
Ez akár még igaz is lehet, hiszen, a Chronica Hungarorum 1473-as kiadás elérhetetlenné vált az 1480-as évekre Európában, s ennek is (no meg a szép metszeteknek) köszönheti Thuróczy János történelmi munkája a sikerét (három hónap alatt kétszer is megjelent: Brünnben és Augsburgban 1488-ban.
Érdekes, hogy a Némethi-féle 1632-es és az utána jövő bejegyzésekben sem lelhetjük nyomát az 1690-ben hirtelen felbukkant (valószínűleg latin nyelvű) 1483-as magyar krónikának, amire az lehet talán a magyarázat, hogy egy hagyatékból kerülhetett a jezsuiták tulajdonába 1632-ben, s a bibliotéka mélyén lapult Szentiványi 1690-es könyvtárrendezéséig. Szentiványi olvashatta Némethi jellegzetes bejegyzését a könyv első lapján, de a katalogizálás tényét már ő vezette be abba a nagyszombati katalógusba, amit a jezsuiták egészen a rend feloszlatásáig használtak.
Pray György jezsuita történész - rézmetszet. A magyarok krónikája. Szerkesztette: Glatz Ferenc.
Officina Nova, Budapest, 1995, 330. oldal
Ha valóban létezett ez az 1483-as krónika, akkor feltételezhetően elpusztult még az Egyetemi Könyvtár Budára, majd Pestre való költöztetése (1786) előtt, hiszen Pray György, a tudós jezsuita biztosan megemlítette volna ezt a példányt nevezetes művében (Index rariorum librorum bibliothecae Universitatis regiae Budensis).
Összefoglalva: még az is megtörténhet, hogy a másik jezsuita, Kaprinai István nem is tévedett az 1483-as évszámot illetően.
