Könyv 550. A Magyar Kultúra Magazin 2023. májusi számának bemutatója a nemzeti könyvtárban
A Magyar Kultúra Magazin – amelynek mottója Kortársak közelről – tematikus lapszámai 2021 júniusa óta jelennek meg havi rendszerességgel a Petőfi Kulturális Ügynökség gondozásában. Idén, a Petőfi 200 emlékév alkalmából minden számban érdekes melléklet is található, amely Petőfivel, illetve a reformkorral foglalkozik.
A magazin Könyv című számának nyilvános bemutatójára az Országos Széchényi Könyvtár VI. emeleti Alapítók terében került sor 2023. június 5-én. Nem véletlen az időpontválasztás. Éppen 550 évvel ezelőtt, ezen a napon, 1473. június 5-én fejezte be Hess András az első magyar nyomtatott könyv, a Budai krónika – Chronica Hungarorum – munkálatait.
Ebből az alkalomból jelentette meg az Országos Széchényi Könyvtár 550 példányban a mű csúcsminőségű fakszimile kiadását, kiegészítve az eredeti latin szöveget magyar, revidiált fordítással, valamint a mű történetéről szóló tanulmánnyal magyar és angol nyelven.
Rózsa Dávid, könyvtárunk főigazgatója köszöntő beszédében hangsúlyozta a mind kivitelét, mind tartalmát tekintve igényes kiadvány értékközvetítő szerepét. Röviden bemutatta a nemzeti könyvtár előtt álló feladatokat, illetve a már megvalósult programokat – többek között a Kölcsey-, Petőfi-, és Babits-hagyaték digitalizálását –, valamint kiemelte a digitális tartalomszolgáltatás jelentőségét. A digitalizált kéziratok elérhetők a Copia adatbázisban.
A könyv, illetve a könyvtárak jövőjével kapcsolatban Rózsa Dávid – hasonlóan, mint a magazinnak adott interjúban – így fogalmazta meg gondolatait:
„Hogy szükség lesz-e könyvtárra? Azt gondolom, igen. Ha nem tudunk elképzelni könyvtárakat nyomtatott könyv nélkül, akkor azt gondoljuk, hogy a könyvtár tulajdonképpen raktár. Annál azonban messze több. Akkor beszélhetünk könyvtárról, ha ott vannak könyvek – mindegy, hogy fizikai vagy digitális formában – vannak szakképzett szakemberek, vagyis könyvtárosok, és vannak olvasók is.”
Farkas Gábor Farkas, az OSZK művelődéstörténészének előadásából kiderült, hogy egy XV. századi könyvkiadónak hasonló gondjai voltak, mint manapság, mindenekelőtt a büdzsé. Hess Andrásnak 100 aranyforintból kellett a Budai krónikát előállítani. Ez az összeg akkoriban egy vízivárosi ház árának felelt meg. Akárcsak ma, a költségvetés felét a papír ára tette ki, 15 aranyforintba került a sajtóprés, 35 aranyforint maradt a többi költségre. Az elkészült könyv ára 1 aranyforint volt, ami akkoriban egy ökör árát tette ki. Arra is fény derült, milyen hatással volt Vitéz János Mátyás-ellenes összeesküvése az első magyar nyomtatott könyv terjedelmére. A Budai krónikáról további részletek olvashatók a Budai krónika honlapon.
Zsupán Edina kodikológus, az OSZK Corvina-program vezetője előadásának középpontjában Vitéz János állt. Hunyadi Mátyás nevelője – bíboros, esztergomi érsek, nagy műveltségű humanista tudós – kulturális koncepciójának az egyetemalapítás mellett része volt a könyvnyomtatás meghonosítása Magyarországon. Az Ő meghívására érkezett Budára 1471-ben – Andreas Hess – Hess András nyomdász.
Egyebek mellett az előadás a tudós főpap életéből is szolgált érdekes részletekkel. Tekintélyes, bár a királyi könyvtárhoz – Bibliotheca Corvina – nem fogható gyűjteményének darabjait telejegyzetelte, illetve belejavított kéziratos könyveibe. Vitéz János, aki Mátyás királyt megismertette az itáliai reneszánsz műveltséggel – annak ellenére, hogy háromszor elindult – sosem jutott el Itáliába.
Szabados Ágnes televíziós műsorvezető, a Nincs időm olvasni kihívás alapítója és a Libertine Könyvesbolt tulajdonosa arról beszélt, mit jelent számára a könyv, illetve az olvasás népszerűsítése. Szerb Antalt idézte, aki szerint nem lehet rossz ember az, aki szereti a könyveket. A mondatot Szerb Antal A világirodalom története című munkájának előszavában írta le. A gondolat semmit nem veszített időszerűségéből az eltelt nyolcvan év alatt:
„... Mert a világnak égető szüksége van egy kis jóságra – és aki a könyveket szereti, rossz ember nem lehet.”
Szerb Antal: A világirodalom története, Budapest, Révai, 1941, XI. – Magyar Elektronikus Könyvtár
Juhász Anna irodalmár, a Hadik Irodalmi Szalon, a Várkert Bazár irodalmi sorozatának, a Várkert Irodalomnak alapító-szerkesztője, a Petőfi Kulturális Ügynökség kiemelt programok igazgatója – bensőséges hangvételű előadásában könyvvel, irodalommal kapcsolatos megindító emlékeit osztotta meg a jelenlévőkkel. Majd beszélt az irodalom- és olvasás-népszerűsítő – Irodalmi Karaván – programról, amellyel a Kárpát-medencét járja irodalmi esteket, rendhagyó irodalomórákat tartva. Többek között elmondta, hogy Juhász Ferenc költő lányaként kivételezett helyzete volt a könyvekkel, illetve az irodalommal való találkozásban.
Juhász Anna beszédének legértékesebb, megszívelendő gondolata volt: „a tudás nem fölény”.
Nyáry Krisztián kommunikációs szakember, könyvkiadó, író, a Líra Könyv Zrt. kreatívigazgatója könyvvel kapcsolatos gondolatainak bevezetéseként elmondta, annak ellenére, hogy Várdai István kalocsai érsek 1463-ban megátkozta Gutenberg találmányát, a könyv népszerűsége töretlen. Időről időre felreppennek ugyan hírek, amelyek a Gutenberg Galaxis végét jövendölik, ettől azonban nem kell tartani. Aggasztóbb azonban, hogy Magyarországon – felmérések szerint – a felnőtt lakosság mintegy negyede funkcionális analfabéta, amely adat azonban nemzetközi viszonylatban nem kirívó.
Megemlítette az Amerikai Egyesült Államokban zajló könyvtári háborút, illetve a különböző irányultságú könyvellenes mozgalmakat, amelyek hazánkat is fenyegetik.
Kitért a könyvpiac jelenlegi helyzetére, amellyel összefüggésben kiemelte a hazai, jó állapotú könyvtári hálózat megőrzésének, illetve tovább erősítésének fontosságát.
Bonczidai Éva, a Magyar Kultúra magazin főszerkesztője személyes hangvételű előadásában gyermekkorába engedett bepillantást. Elmesélte első találkozását a könyvvel, amely életre szóló szerelemnek bizonyult. Továbbá beszélt arról, hogy az ember erős vágya, hátrahagyni valamit az utókor számára, különösen olyan esemény után, amilyen az 1831. évi kolera járvány volt, amelynek több mint negyedmillió áldozata volt Magyarországon. A pusztító járvány nagy megrázkódtatás volt a kor emberének, de kétségtelenül új lendületet adott az éppen megkezdődött társadalmi fejlődésnek, amit ma reformkornak nevezünk.
A Petőfi 200 emlékév lehetőséget nyújt arra is, hogy megvizsgáljuk a reformkori eszmék jelenvalóságát. Ezzel összefüggésben beszélt az időkapszulák jelentőségéről. Megemlítette az Amerikai Egyesült Államokban 1940-ben létrehozott Civilizáció kriptáját, amelyben többségében használati tárgyakat helyeztek el a tervezett 8113. évi kinyitásáig.
A főszerkesztőnő hangsúlyozta, hogy az embernek a kultúra által kell nyomot hagynia. Elmondta, hogy a magazin szerkesztésében létrehoznak egy könyvet: a Magyar Kultúra Magazin Petőfi-tricentenáriumi antológiáját és bezárják egy időkapszulába, amelyet száz év múlva, 2123-ban bonthat majd ki a Petőfi Irodalmi Múzeum akkori igazgatója. Az Ő feladata lesz, hogy megjelentesse a kötetet, amelyben Petőfi-versek, mai szövegek, képzőművészeti illusztrációk fogják reprezentálni félelmeinket, örömeinket és jövőbe vetett hitünket.
Heinczinger Mika, a Misztrál együttes tagja megzenésített versekkel színesítette a hangulatos rendezvényt.
Képek a Magyar Kultúra Magazin 2023. májusi számának könyvtárunkban rendezett bemutatójáról. Jobbra: Heinczinger Mika, a Misztrál együttes tagja megzenésített verseket adott elő
A Magyar Kultúra Magazin KÖNYV című számában egyebek mellett Vendégünk az OSZK összefoglaló címmel öt izgalmas írás, illetve beszélgetés található Rózsa Dávid főigazgatóval, Zsupán Edina, Farkas Gábor Farkas és Korondi Ágnes kutatókkal, valamint Horváth Diána restaurátorral.
Fitz József A könyv története című munkája 2. fejezetének ezt a címet adta: „A könyv történetének nincsen kezdete” – szívből reméljük, hogy vége sem lesz, amíg az emberi civilizáció létezik.
„A könyv fejlődése mindig tükre, naplója volt az emberiség fejlődésének; ami találmányt a korok felvetettek, ami természeti erőt az ember irányítani tanult, a könyv mindegyiket igyekezett a maga céljaira hasznosítani. Ki tudja milyen találmányokkal jön a jövő s milyen lesz a jövő könyve? Csak annyi bizonyos, hogy akkor is az ezerarcú élet, az emberiség haladásának tükre lesz.”
Fitz József: A könyv története. Kincsestár – A Magyar Szemle Társaság Kis Könyvtára, Budapest, Magyar Szemle Társaság, 1930, 79. – Magyar Elektronikus Könyvtár
Szűcs Márta (Olvasószolgálati és Tájékoztatási Főosztály)
