„Szépen született száján a szó.”
Fejes Endre: Kék tiszta szerelem. In: Uő: Vidám cimborák, Budapest, Magvető, 1966. 39. – Törzsgyűjtemény
Fejes Endre portréja. In: Uő.: Rozsdatemető, Budapest, Magvető, 1974. Hátsó borító – Törzsgyűjtemény
Fejes Endre Kossuth- és József Attila-díjas író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja 1923. szeptember 15-én született Budapesten, a nyolcadik kerületi Tisza Kálmán (jelenleg II. János Pál pápa) téren. Négy polgári osztály elvégzése után kezdetben szabóinas, később vasesztergályos-tanuló lett. 1944-ben besorozták katonának, de megszökött, Budapesten bujkált, majd 1945-től végigcsavarogta Nyugat-Európát. Bejárta a romba dőlt Németországot. Franciaországból kiutasították, Belgiumban szénbágyásznak állt. 1949-ben hazatért, vasesztergályosként helyezkedett el Angyalföldön. Nemsokára ismét útra akart kelni, Párizsban megismert szerelmét, Yvonne-t akarta követni, akit kiutasítottak Magyarországról. 1951-ben tiltott határátlépés kísérlete miatt elfogták. Nyolc hónapot töltött Kistarcsán, az internáló táborban. Szabadulása után először segédmunkás volt, majd újra dolgozhatott vasesztergályosként.
32 évesen fogott az írásba. Nappal keményen dolgozott a gyárban, esténként „az ezerszer áldott nyolcadik kerület” lakóinak történeteit vetette papírra.
1958-ban adták ki első novelláskötetét A hazudós címmel.
Viharos sikert arató regénye, a Rozsdatemető, amely 1962-ben jelent meg a téli könyvvásárra, hamar elfogyott, majd a gyors egymásutánban következő két kiadás is. Azóta számtalan kiadást ért meg magyarul. Rövid időn belül közel harminc nyelvre fordították le. Az olasz nyelvű kiadás 1967-ben jelent meg Iványi Norbert fordításában.
Endre Fejes: Il cimitero della ruggine. Romanzo, trad. di Norbert Iványi, Milano, Longanesi, 1967. – Törzsgyűjtemény
A mű megjelenését követő évben a Thália Színház bemutatta színpadi változatát, majd a darabot a vidéki nagyvárosokban is sorra műsorra tűzték. Budapesten a József Attila Színház mutatta be újra, 1980-ban.
Fejes Endre: Rozsdatemető. Rendező: Berényi Gábor. Szemes Mari mint Pék Mária és Horváth Sándor mint id. Hábetler János. Közeli jelenetkép. József Attila Színház, 1980. március 25. In: A József Attila Színház fényképalbuma: 1979. október – 1982. április – Színháztörténeti és Zeneműtár
Legutóbb a Katona József Színház állította színpadra. Tasnádi István dolgozta át, illetve gondolta tovább a történetet Rozsdatemető 2.0 címmel.
Az 1960-as, ’70-es években sorra születtek az újabb Fejes Endre darabok, a Mocorgó, a Vonó Ignác és a Cserepes Margit házassága, illetve műveinek rádió- és tévéjáték feldolgozásai.
„A Rozsdatemető fergeteges sikere nagyon – megviselte… »Nem tudom überelni« – mondogatta. »De megvan az új regényem utolsó mondata: És akkor a párttitkár elővette szolgálati fegyverét, és lelőtte…« – elfelejtettem, hogy magát-e vagy valaki mást.”
Farkas László: A szigorú Fejes Endre. In. Budapest, 63. 5. sz. (2020), 11. – Törzsgyűjtemény
1962-ben – Rozsdatemető című regénye megjelenésének évében – egy fülledt júliusi éjszakán, a Normafa közelében egy férfi borotvával átvágta 25 éves szerelme torkát, majd levágta fejét. A bűntényről a Népszabadság szokatlan részletességgel számolt be. A gyilkosságot egy 22 éves gyári munkás követte el.
A fiúról köztudott volt, hogy mindenkinek kitalált történeteket ad elő. A szebbik nemet mint görög diplomata szédítette. A lányok – és szüleik – hittek, hinni akartak neki egy jobb élet reményében. A fiú ártatlan, ám költséges szórakozása torkollott véres tragédiába.
Nem meglepő, hogy a fizetésnap után néhány napig más, érdekes életet hazudó munkásfiú története megihlette A hazudós című novella íróját. Fejes Endre valós esemény alapján írta meg Jó estét nyár, jó estét szerelem című regényét, amely 1969-ben jelent meg.
A népszerű regényt két sikeres feldolgozás követte. 1972-ben a Szőnyi G. Sándor által rendezett filmet Harsányi Gábor alakítása tette feledhetetlenné. 1977-ben a Vígszínház mutatta be a mű musicalváltozatát, amelynek zenéjét Presser Gábor szerezte. A darabot máig időről időre műsorra tűzik a hazai színházak.
Jó estét nyár, jó estét szerelem. Rend.: Szőnyi G. Sándor, 1972. Harsányi Gábor és Tordai Teri. Jelenet a filmből. In: Film Színház Muzsika, 16. 8. sz. (1972. február 19.), 26. – Törzsgyűjtemény
Noha sokan egykönyves írónak tartják Fejes Endrét és a Rozsdatemető sikérét valóban nem sikerült megismételni, de a húsz évvel később, 1982-ben megjelent regénye, A fiú, akinek angyalarca volt – jóllehet nem aratott zajos sikert – szintén jelentős mű. Az 1980-as évek Magyarországa – azon belül is Budapest – hiteles ábrázolása. Hűen adja vissza a város és lakói hangulatát. Szereplőit az olvasók személyes ismerőseiknek érezhették, és nemcsak azért, mert közülük néhánnyal valóban találkoztak már Fejes Endre korábbi novelláiban. A mű érdekessége, hogy a cselekmény egy nyári hétvégén, illetve az azt követő két napon, péntek estétől kedd délelőttig bonyolódik.
A regény megjelenését tízévnyi hallgatás követte. Az 1990-es évek elején jelentkezett még két kötettel, amelyek új novellákat, illetve esszéket tartalmaztak.
Az író életének 92. évében, 2015. augusztus 25-én hunyt el. Maroknyi megemlékező előtt hamvait egy hajóról a Dunába szórták.
Fejes Endre szikár, egyéni stílusa, a lét és a szerelemben lét fájdalmát megörökítő művei becses darabjai a magyar irodalomnak.
„Érthetetlen, bonyolult az élet. Fejtse már meg valaki!”
Fejes Endre: A fiú, akinek angyalarca volt, Budapest, Magvető, 1982, 101. – Törzsgyűjtemény
Szűcs Márta (Olvasószolgálati és Tájékoztatási Főosztály)
