„Mesekönyvként indult, de fokozatosan útikönyvvé, várostörténeti olvasókönyvvé alakult.”

2025. április 02. 12:05 - nemzetikonyvtar

Andersen születésnapja, a meseírás napja, a gyermekkönyvek nemzetközi napja

Andersen születésnapján, a meseírás napján és a gyermekkönyvek nemzetközi napján Tittel Kinga Mesélő Budapest című sorozatát mutatjuk be.

04_02_a_meseiras_napja_1_a.JPGTittel Kinga, Fitz József könyvdíjas Mesélő Budapest című műve nyolc magyar nyelvű és három angol nyelvű kiadást ért meg. A kép forrása: Válogatás Tittel Kinga műveiből

Emlékszem, általános iskolás koromban – szüleim nagy bánatára – nagyon nem szerettem olvasni. Legfeljebb képregényeket. Azokat is csak azért, mert nem volt akkor még videónk, amely által az akkoriban divatos – a vasfüggöny résein át beszivárgó, egy hang által szinkronizált és erősen kásás képminőségű – aktuális nyugati filmek nézésével ronthattam volna a szemem. Azonban valamikor ’89 késő tavaszán – nyárra és a vakáció közeledtére hangolt lélekkel – az utcán sétálva megakadt a szemem egy könyvárus bódé kirakatában két egymás mellé helyezett könyv borítóján. Mindkettőn egy-egy meseszerű festmény (akkor még a fantasy műfajról nem hallottam) díszelgett (az egyiken egy hosszúszakállú varázslóféle egy kristálygömbből gomolygó füst közepette egy sárkányt varázsolt elő, a másikon egy sötét barlangban, iszappal és csontokkal telt kőmedencében egy zöld sárkányszerű lény dagonyázott). A két könyv az Ian Livingstone és Steve Jackson angol szerzőpáros által írt A Tűzhegy varázslója és a csak Livingstone szerzőségéhez köthető Halállabirintus volt. Akkor még nem tudtam, hogy ezek a könyvek az úgynevezett lapozgatós Kaland-játék könyvek, mellyel a két szerző egy új műfajt teremtett meg 1979-ben, amikor az előbbi megjelent Nagy Britanniában. Ezt követően az ilyen típusú könyvek sorozatban jelentek meg hazánkban (más szerzők által is) és nagy népszerűségre tettek szert. Minden olvasó élvezte, hogy a (fantasy, vagy sci-fi világban kalandozó) főhős bőrébe bújhat, és a könyv történetének menete is aszerint alakul, hogy az olvasó melyik más-más szálon futó fejezetpontra lapoz. Teljesen újszerűen ezek a könyvek végződhettek a karakter bukásával, sőt halálával is. Mármint, ha nem a megfelelő fejezetpontokon keresztül haladtunk benne. A fantáziadús sokszínűség jellemzi ezeket a könyveket mind a téma, mind a szerkezeti felépítés szempontjából. Azonban a legnagyobb érdemük, véleményem szerint, mégsem ez, hanem, hogy sokakat – így engem is – nemhogy rászoktattak a rendszeres könyvolvasásra, de egy életre meg is szeretették velem az emberiség e hatalmas ajándékát.
Talán joggal teheti fel a kérdést a kedves Olvasó, hogy miért kezdtem ezt a blogbejegyzést a lapozgatós kaland-játék könyvek megemlítésével. A válaszom elég egyszerű. Azért, mert úgy gondolom, talán ezen könyvek stílusteremtő újszerűségéhez tudnám hasonlítani azt a művet, vagy fogalmazzunk úgy, műsorozatot, melyről cikkem szól. Egy sokszínű mesélőtehetséggel megáldott, de emellett hatalmas lexikális tudással rendelkező idegenvezető, Tittel Kinga fantáziadús munkájának köszönhetően 2016-ban megjelent a – 2017-ben Fitz József Könyvdíjat kapott – Mesélő Budapest című könyv, melynek hét további (ebből három bővített, átdolgozott) magyar nyelvű és három angol nyelvű kiadása, valamint három folytatása (A várnegyed titka; A Duna kincsei; Kilátók és miniszobrok) látott napvilágot napjainkig.

04_02_a_meseiras_napja_2_a.JPGMesekönyvként indult, de fokozatosan útikönyvvé, várostörténeti olvasókönyvvé alakult”. A kép forrása: Válogatás Tittel Kinga műveiből

Ezen mű (műsorozat) megszületésének, majd kibontakozásának körülményeiről annak szerzője a következőképpen emlékezik vissza:

„Ezt a könyvet eredetileg a gyerekeimnek kezdtem el írni évekkel ezelőtt. Az idő telt, ők egyre nagyobbak lettek, és velük együtt változott a mesélő Budapest tartalma és szemlélete is. Mesekönyvként indult, de fokozatosan útikönyvvé, várostörténeti olvasókönyvvé alakult, olyan írássá, amely igyekszik választ adni a fiaimban felmerülő kérdésekre, és kielégíteni bennem – mint idegenvezetőben – lévő kíváncsiságot és tudásvágyat.
Ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, aki szeretné megismerni ezt a csodálatos várost, és szívesen továbbörökítené a gyermekeinek, unokáinak Budapest iránti szeretetét.”

Tittel Kinga: Mesélő Budapest, Budapest, Kolibri, 2016, 5. – Törzsgyűjtemény

A kedves Olvasóban persze joggal merülhet fel a kérdés: na jó, de mitől olyan különleges ez a könyvsorozat? Hiszen Budapestet bemutató ismeretterjesztő könyvek, fotóalbumok, útleírások, turistáknak készült kalauzok olyan kavalkádjával lehet találkozni a könyvpiacon, hogy azokkal a Mesélő zsebkönyvek második részében bemutatott, kincsekkel telt Dunát is el lehetne rekeszteni. Ezen művek közül sok nagyon magasra tette a lécet, például egyik személyes kedvencem, a Lettner Krisztina mesterfotóit bemutató, Száraz György által írt kísérőszöveggel ellátott Budapest című fotóalbum. De mesekönyvek is bőven születtek Budapestről, például hadd említsem gyermekkorom nagy kedvencét, a Mosonyi Alíz által írt, nemrég harmadik kiadásban is megjelent, Mesék Budapestről című könyvet, melynek Háy Ágnes által készített rajzai tökéletesen közvetítették és érthetővé tették számomra – a vidéki gyerek számára is – Budapest elkophatatlan varázsát.

04_02_a_meseiras_napja_3.JPGVálogatás Tittel Kinga műveiből. A szerző sajátságos egyvelegét teremtette meg az ismeretterjesztés, az érdekes útleírás, az interaktív játékkönyv stílusirányzatoknak

Ebben a sokszínűségben nem könnyű valami újat, valami mást létrehozni. Azonban meg kell állapítanom, Tittel Kingának ez mégiscsak sikerült. Ő ugyanis az ismeretterjesztés, az érdekes útleírás, az interaktív játékkönyv sajátságos egyvelegét teremtette meg, amire korábbi példa nem közismert. Hogy miért tartom ezt lényegesnek? Általában, ha egy útikönyvet a kezembe veszek, az sokszor úgy néz ki, hogy a benne bemutatott látványosság, például természeti csodák, épületek, kulturális programok, meg egyebek mindegyikéről apróbetűs, Móricz Zsigmond-novellának megfelelő terjedelmű leírás ölel körül egy, jobb esetben több apró képet, melyek nagyítóval nézve sem igazán mutatják be azt, amiről az útikönyv tájékoztatni kívánná az olvasót. Az apróbetűs leírások pedig olyanok, mintha a szerző egy doktori disszertáció kételkedő elbírálóit akarná elkápráztatni. Az információk tengere olyan tudományosan összeszedett és szerteágazó, lényegre egyáltalán nem törekvő, hogy bizony előfordul, hogy már azelőtt leteszem a könyvet, hogy egy sornyit olvastam volna belőle. Ezek után nem csodálom, ha sok szülő és tanár úgy gondolja, nem lehet gyerek kezébe adni egy ismeretterjesztő útikönyvet, mert még ő sem tud vele mit kezdeni sokszor. Ezzel szemben a Mesélő Budapest és a Mesélő zsebkönyvek által bemutatott, fővárosunkhoz köthető történelmi, művészettörténeti, egyháztörténeti, természettudományos ismeretek nemcsak, hogy gyermekek számára érthető és fogyasztható módon kerülnek terítékre, de egy tudásszomjas felnőtt is biztos talál benne általa nem ismert információkat. Budapest utcáit, tereit, parkjait járva pedig külön örömöt okozhat gyereknek, felnőttnek egyaránt, ha magukhoz véve valamelyik könyvet, felfedezhetik a világ egyik legszebb városát. Ez egyébként a gyakorlatban nem is jelent akkora gondot, hiszen a gerincméret a Mesélő Budapestnél mindössze 21 cm, a Zsebkönyveknek pedig még kabátzsebben sem okoz különösebb gondot a szállításuk, hiszen a maguk 17 cm alatti gerincméretével inkább mellényzseb, mint zsebkönyv kategóriába sorolhatók.

Mesélő Budapest

04_02_a_meseiras_napja_4.JPGFaboulos Budapest címen jelent meg a könyv angol nyelvű kiadása. Válogatás Tittel Kinga műveiből

„A Mesélő Budapest családi útikönyv, de akár hétköznapi közlekedés, vagy osztálykirándulás alkalmával is élvezettel lapozgatható. Számtalan fotó, érdekességek, különlegességek, fogalomtár és Ki-kicsoda? Teszi a kötetet még színesebbé és izgalmasabbá.”

Tittel Kinga: A Várnegyed titkai. 3. kiadás, Budapest, Kolibri, 2023. Hátsó védőborító – Törzsgyűjtemény

Ahogy a következő műnél említem majd, nem ez volt az első Mesélő könyvem. Amikor A Várnegyed titkai  hátsó borítójáról tájékozódtam róla, hogy létezik egy Nagy könyv is a sorozatból, rögvest megpróbáltam beszerezni. Azonban a régi tördelésű ötödik és a már átdolgozott, bővített hatodik kiadás közötti intermezzo idején történt mindez, így épp nem lehetett kapni egy darabot sem sehol. Nyilván nem véletlenül. Végül magától a szerzőtől kaptam egy példányt az eredeti első kiadásból. Ennek azért is örülök, mert később átlapozva az új formátumú kiadást is, észrevettem, hogy gyakorlatilag mintha majdnem két külön műről lenne szó. Nemcsak a tördelés változott meg jelentősen, de egy bővebb és kurrensebb ismeretanyagot lelhet fel benne a lelkes Budapest-rajongó. Hiszen az eltelt hat év több változást is hozott több városrész – például a középkori királyaink székhelyét jelentő budai vár – küllemében is. Az interaktív jelleg is kidolgozottabb lett, hiszen ahogy olvashatjuk a borítón: „a várost gyerekekkel járók kedvéért a könyvben hat könnyen (közel másfél óra alatt) bejárható »kincskereső« séta is szerepel”. Persze ezeknek a gyerekeknek a korosztálya nincs meghatározva. Így egy játékos kedvű felnőtt is kiélheti ilyen jellegű igényeit. Az eredeti formátumhoz képest új fejezetek is bekerültek, például szó esik a Mesélő könyvek harmadik részében bemutatott miniszobrokról is, mint a Széll Kálmán téri (korábban Moszkva tér) egykor nagyüzemben működő napszámos munkavállalók emberpiacának mestereire utaló Mekk Elek ezermester mesefigurája is. De, aki az eredeti formátumú kiadások valamelyikét olvassa, ugyanúgy kifogyhatatlan élmények tárát tartja kezében, a lebilincselő, könnyed stílusban megírt, de komoly ismeretanyagot reprezentáló mesekönyvnek indult útikönyvben. Hiszen a gyakorlatias módon megszerkesztett, egy-egy alapos városnéző túra célpontjának, vagy fogalmazhatjuk úgy is, útvonalának tematikája alapján felosztott fejezetek árulkodnak arról, hogy a kiváló mesélőkészséggel megáldott, emellett az élet szabta körülményeket maximálisan figyelembe vevő szerző érdekes és egyben praktikus művéről van szó. A Mesélő zsebkönyvekben bemutatott városrészek (Budai Várnegyed, Duna-part, kilátóhelyek) alapvetően itt is bemutatásra kerülnek, bár közel nem oly részletgazdagsággal, mint azokban.

04_02_a_meseiras_napja_5.JPGA művészettörténeti ismeretek mellett a hétköznapi élet gyakorlati ismereteit is számba veszi a könyv. Válogatás Tittel Kinga műveiből

A Várnegyed titkai

04_02_a_meseiras_napja_6.JPGA Mesélő zsebkönyvek első kötete egy budai várnegyedbeli kalandra hívja ifjú és örökifjú olvasóit. Válogatás Tittel Kinga műveiből

„A nagysikerű Mesélő Budapest zsebkönyvsorozatnak első kötete már ismert stílusban kalauzolja végig az olvasót a zegzugos utcákon, a várfal tetején, a királyi palota kertjében. Vágd zsebre A Várnegyed titkait, és csodálkozz rá közös értékeinkre.”

Tittel Kinga: A Duna kincsei. 2. kiadás, Budapest, Kolibri, 2022. Hátsó védőborító – Törzsgyűjtemény

Számomra talán ez a legkedvesebb kötet több szempontból is. Először is, mert ez volt az első darabom a sorozatból, melyet egy ültő helyemben (illetve elalvás előtt fekvő helyemben) elolvastam, szó szerint nem tudva letenni a könyvet. Másrészt, mert a bemutatott Budai vár(negyed) számomra nemcsak életre szóló szerelem, de gyakorlatilag munkahelyi környezet is. Ezért, gondoltam, kabátzsebbe téve nekiindulok és kipróbálom, milyen élmény rendeltetésszerűen használni a könyvet. Vagyis a várfalakon belüli utcákat, tereket keresztül-kasul róva, az ismertetett épületek, kapuk, falszakaszok, bástyák előtt meg-meg állva gondosan szívtam magamba a tenyérnyi méretű zsebkönyvbe írt tudományt és a könyv végén lévő Keresd meg! rejtvényeket igyekeztem megoldani, vagyis a feltűntetett szobrok, domborművek, freskók és egyéb építészeti elemek pontos helyét megtalálni. Az így nyújtott interaktív élmény, bevallom, emlékeztetett a cikk elején említett kaland-játék könyvek hangulatára. Ekkor ébredtem rá, hogy ez a könyv olyan interaktív és egyúttal élő játékélményt nyújthat, minden gyermek, ifjú és természetesen örök ifjú számára, amely felér a misztikus ködbe burkolódzó lovagvárban, vagy sötét tekervényes labirintusban játszódó fantasy kaland-játék könyv nyújtotta kalandokkal. Ráadásul itt a főhős, vagyis az olvasó a könyv használatával a maga alakította kalandban még elbukni sem tud. A kaland helyszíne pedig kiemelkedően izgalmas, hiszen a magyar művészettörténet büszkeségéről van szó, ahol megelevenedik a gazdag múltú történelmünk. Megelevenedik, ha kézbe véve ezt a remek kis kötetet, járjuk a középkori Buda utcáit, tereit, gyönyörködünk a Savanyúleves tornya vagy a Halászbástya nyújtotta panorámában, zsírégető kaptatással másszuk meg a Vízhordó lépcsőt, kávézunk a török kor hangulatát idéző Karakas pasa tornyában, vagy csak egyszerűen ücsörgünk a Mátyás-kút medencéjének káváján.

04_02_a_meseiras_napja_7.JPGA Duna kincsei és a Kilátók és miniszobrok borítója. Válogatás Tittel Kinga műveiből

A Duna kincsei

„A Duna kincsei csodálatos körutazásra invitál minket: megismerhetjük a régmúlt Duna-fürdőket, kileshetjük a dunai aranyászok titkát, és megpihenhetünk egy Buchwald-székben a csodálatos, szőke – ám Strauss óta kék – Duna partján, mielőtt tovább folytatnánk egyedülálló felfedezőutunkat.”

Tittel Kinga: Kilátók és miniszobrok. 2. kiadás, Budapest, Kolibri, 2023. Hátsó védőborító – Törzsgyűjtemény

Ezt a zsebkönyvet a szerző maga is valamilyen szinten kakukktojásnak definiálta, hiszen itt nem egy városrészt mutat be. A 30 kilométernyi folyamszakaszt turistaként, mindkét partján bejárni nyilvánvalóan jóval több időt és energiát venne igénybe, mint egy budai várnegyedbeli séta, még ha ez utóbbi alapos módon, a zsebkönyv rendeltetésszerű használata mellett történne is. A könyv témájának apropója, hogy megjelenésének ideje egybe esik az első Dunai gőzhajónk, a Pest-Buda közötti átkelőforgalmat bonyolító Carolina 1820-ban történt üzembehelyezésének kétszázadik évfordulójával. Annak ellenére, hogy ennél a könyvnél el kell felejtenünk a „zsebre tesszük és hajrá, bejárjuk egy szuszra a könyvben bemutatott objektumokat” hozzáállást, mégsem veszett el a többi könyvnél megszokott gyakorlati használhatóság. Emellett ami nekem – mint történelem szakos bölcsésznek – először feltűnt, hogy ennél a műnél nemcsak térben, de időben is sokkal többet kell utaznunk. Vagyis a Strauss óta kék folyamhoz köthető történeti összefoglalókból jóval többet találunk, melyek ismeretanyaga is részletesebb. Persze, ezek az összefoglalók következetesen érdekes témákról szólnak, mint a pusztító árvizek; kikötők és raktárépületek; az ott közlekedő hajótípusok (a termesgőzösöktől és kofajáratoktól kezdve a Budapestet tengeri kikötővé minősítő Duna-tengerjáró hajókon át a vízfelszínen sikló szárnyashajókig) és egyéb közlekedési eszközök (például a Ferenc József híd lábától induló hidroplánok); a pezsgő élettel telt Dunai fürdők; a kék folyamhoz köthető, mára elfelejtett szakmák (mint a jegesek és vízhordók; a vízimolnárok, a tutajosok, a halászok vagy az aranyászok) története. De természetesen nemcsak időbeli, hanem térbeli utazásra is hív minket A Duna kincsei, hiszen a Budapest közigazgatási határain belül lévő hidak és szigetek bemutatása sem marad el. Vélhetőleg a szerző szándéka szerint ezek – a lelkes olvasók által való – bejárása sem. Ehhez pedig az ennek a könyvnek a végén is megtalálható Keresd meg! játék igyekszik kedvet csinálni.

04_02_a_meseiras_napja_8.JPGA Mesélő zsebkönyvek hátsó borítója. Válogatás Tittel Kinga műveiből

Kilátók és miniszobrok

„A Mesélő Zsebkönyvek harmadik kötetében templomokba térünk be, tornyokról és kilátókról tekinthetünk le fővárosunkra. Mindazt pedig, ami odaföntről rejtve maradna – az izgalmas, apró részleteket – a híres gerillaszobrász Kolodko Mihály miniszobrai révén tárja elénk a szerző.”

Tittel Kinga: A Duna kincsei. 2. kiadás, Budapest, Kolibri, 2022. Hátsó védőborító. – Törzsgyűjtemény

Ahogy A Duna kincsei, úgy ez a könyv sem egy szuszra bejárható objektumokat vesz számba. Sőt, az itt bemutatott látványosságok sora még inkább partikuláris jellegű, hiszen az előző könyvben szereplő, egymástól jókora távolságban elhelyezkedő kincseket legalább a Duna összekötötte. Ezzel szemben az itt bemutatott, Budapest határain belül a szélrózsa minden irányában elhelyezkedő turistacélpontok, nélkülöznek bármiféle közös elemet. Emellett mibenlétüket tekintve ezek is – mintegy neobarokk jelleget öltve – két, egymással ellentétes pólus köré rendeződnek. Ezt a rendezőelvet, úgy is mondhatnánk, a madártávlat és a békaperspektíva elvét követik. A teljesség kedvéért azonban hozzá kell tennünk, hogy a mű annak idején a Covid-járvány árnyékában, a sokunk számára emlékezetes karanténvilágban született, amikor nem igazán volt lehetőség komolyabb túrákat tenni. A könyv lapjain tizenhárom Budán és nyolc Pesten lévő kilátópontot találhatunk meg, bár ez utóbbiak közül, a Margitszigeti víztorony tulajdonképpen egyik oldalon sem, az Apostolok tornya és a Kínzótorony pedig egy helyen, a városligeti Vajdahunyadvárban található. Persze, ez utóbbi helyzet kifejezetten kedvező a könyv alapján túrázóknak, még ha nem is teszi lehetővé a mindent egy szuszra bejárást. Szintén enyhít a szétszórtságon, hogy az eddig ismert első magyar (a 15. században élt) bibliafordítónak, Bátori Lászlónak otthont adó budai Hárshegyen két bemutatott kilátó, a Kaán Károlyról és a Makovetz Imréről elnevezett építmény is egyszerre bejárható. De ugyanígy a várban lévő Magdolna-torony és a Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) sincs messze egymástól, sőt, ha ezeket megnéztük – ugyan némi zsírégető kaptatás után – gyalog átsétálhatunk a Gellért-hegyi citadellára is. A könyv másik témája önmaga adja az interaktivitást, hiszen a város különböző pontjain szétszórtan fellelhető miniszobrok közül nem egy mellett észrevétlenül elmentem rendszeresen. Szóval nagyon fel kell kötnie a nadrágját annak, aki ezek felkutatására vállalkozik, de az eredmény megéri a fáradságot, hiszen a könyv segítségével – a már említett Mekk Mesteren kívül – felkutathatjuk például egy sokak által kedvelt nedű névadóját, Dreher Antalt és söröskocsit húzó lovait, a fülbemászó rapszódiáival világot hódító Liszt Ferencet; a nagy szabadulóművészt, Henri Houdinit; Rejtő Jenő tizennégy karátos autóját, Noé bárkáját; vagy egy kevésbé vidám történelmi eseményre, a szovjet megszállásra emlékeztető tankot. Szóval a rajongók polcáról ez a kötet sem hiányozhat!

Összegzésként annyit, hogy egy budapesti családi vakáció, vagy osztálykirándulás nélkülözhetetlen kelléke ez a könyvsorozat és nem csak fővárosiaknak ajánlott! A szerzőtől tudom, hogy készül egy újabb rész is. Feltételezem, nem én vagyok az egyetlen, aki kíváncsian várja ennek megjelenését. 

04_02_a_meseiras_napja_9.JPGA Mesélő Budapest eredeti és a bővített, átdolgozott kiadásának hátlapja. Válogatás Tittel Kinga műveiből

Köszönjük Tittel Kingának a képek közlési engedélyét!

Felhasznált irodalom:

Hamvai-Kovács Gábor
(Olvasószolgálati és Tájékoztatási Főosztály)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr9818831492

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása