Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Míg a Mozart életének utolsó évtizedében komponált operák ma is rendszeresen megszólalnak a világ operaszínpadain, a korábbi színpadi művek előadásai inkább csak kuriózumszámba mennek. E mellőzés oka korántsem egyszerűen a tizenéves komponista zenéjének viszonylagos „éretlensége”, hanem legalább annyira a megzenésítések alapjául szolgáló librettóknak a mai dramaturgiai elvárásokkal való összeférhetetlensége is. Az 1775-ben Münchenben bemutatott La finta giardiniera című opera budapesti bemutatója különösen világosan tükrözi a recepció e kettősségét: az 1912 és 1914 között az Operaház főrendezőjeként működő Hevesi Sándor 1924-ben (immár a Nemzeti Színház igazgatójaként) azzal a szokatlan megoldással próbálta Mozart zenéjét „megmenteni” a budapesti közönség számára, hogy azt az eredeti librettó helyett egy Carlo Goldoni A fogadósnő című vígjátékán alapuló – s így az eredeti cselekvényre csak nyomokban emlékeztető – új magyar szöveggel adta elő. Az előadás ezt a radikális „fordítást” elemzi, különös tekintettel a sajátos dramaturgiai kísérlet korabeli fogadtatására.

Mikusi Balázs zenetörténész, az OSZK Zeneműtárának vezetője. Egykori Fulbright- és DAAD-ösztöndíjas; az OSZK Széchényi-emlékérmének (2014) és az MTA Bolyai-plakettjének (2015) kitüntetettje; 2016 tavasza óta az International Association of Music Libraries alelnöke és a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság elnöke. Történészként szakterülete lassacskán minden, amit a Zeneműtár gyűjteményének gondozása megkíván: Haydntól és Mozarttól a 19. század magyar zenetörténetén át egészen Farkas Ferencig és Ligeti Györgyig.