Arany János születésének 200. évfordulója tiszteletére könyvtárunk, valamint a Magyartanárok Egyesülete és a Magyar Olvasástársaság „Te aranyok Aranya!” – Arany János-szavalóversenyt hirdet magyarországi és határon túli magyar felső tagozatos (algimnázium) és középiskolás (főgimnázium és szakiskolák) diákok számára.

Az iskolák által nevezett diákok területi döntőkön mérkőznek meg egymással – várhatóan 2017. október 14. és november 17. között. A területi döntőkből 3-3 diák kerülhet az országos döntőbe, melyet 2017. november 25-én tartunk az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében Budán, a Várban. A verseny fővédnöke Kányádi Sándor költő. További részletek a versenyről. 

Arany János Családi Nap

Sorozatunkban két és fél héten keresztül a középiskolai korosztály számára megadott kötelezően választható versekkel – A lejtőn, A tölgyek alatt, A vigasztaló, A világ, Emlények, Kozmopolita költészet, Névnapi gondolatok, Tamburás öregúr, Válasz Petőfinek, Visszatekintés – foglalkozunk.

A Kozmopolita költészet című vers kézirata a Kapcsos könyvben. Őszikék, virtuális kiállítás – Magyar Elektronikus Könyvtár 

A verset 1877. augusztus 8-án fejezte be Arany. Az első fogalmazás első címe Csak itthon volt; ezt áthúzta Arany, de nem tartotta meg a második változatot sem, a Világköltészetet. A Kapcsos könyvben már a végleges címmel szerepel. A „kozmopolita” jelzőt nem használta gyakran, a szó akkoriban honosodott meg a magyar nyelvben. A versnek sok előzménye van Arany költészetében és prózai írásaiban egyaránt. A költő hazája (1851) című, jóval korábbi versében is a művész, a költő és hazája kapcsolatát foglamazta meg. „Azt hiszem, a költészet nemzetiessége mellett kötelesség s legillőbb felszólalni nekem, ki még ez irány utolsó mohikánjakép a földön járok.” – írta Vadnai Károlynak, a Fővárosi Lapok szerkesztőjének Arany, közlésre átadott verséhez magyarázatképpen.

Az első versszak ötödik sorában a »„két világ” csodája« kifejezés a francia Revue des Deux Mondes folyóirat címére utal, mely 1860. szeptemberi számában, tizenhét évvel a vers keletkezése előtt, elmarasztaló ismertetést közölt a Toldiról és a Murány ostromáról, nem ismerve fel ezek értékét. Máig ható kérdés, mérvadó-e a bennünket nem ismerők rólunk alkotott elhamarkodott ítélete, mint az is, hogy ezeknek az ismereteknek a hiányáért egyedül magunkat okolhatjuk-e: „Kis-szerű az oly elsőség, / Amit a szomszéd se sejt?” Ahogyan éppen korunkban a kiválasztottaknak országhatárokon át szabad mozgást biztosító lehetőségek visszája is fölcsillan a vers szövegében: „Nem férünk a kontinensen, /Albion is kéne még?...”

A vers keletkezése idején következett be a magyar irodalom újabb korszakváltása, amely azonban nem volt konfliktusmentes. Arany ugyan nem volt ellenséges az újonnan fellépő, nem ellene, hanem a népnemzeti iskola epigonjai ellen harcot hirdető költőkkel – akik között Reviczky Gyula kivételével igazán tehetséges kevés volt –, de elszigetelődött az újabb irodalmi jelenségektől, melyeket a Gyulai Pál vezette, őt körülvevő akadémiai kör elutasított. (A Nyugat költői fellépésére még harminc évet várni kell.) A vers keletkezése idején Arany már alig tudott olvasni, felolvastak neki, erősen megválogatva a neki szánt információkat és műveket.

„Hogy itt valóban a népnemzeti irodalompolitika csatájáról volt szó, bizonyítja: Reviczky válaszcikkét csak az ellenzéki Szegedi Naplóban tudta közölni, Arany Jánosnak c. válaszverse pedig csupán 1902-ben jelenhetett meg, abban az évben, amikor Gyulai visszavonult a budapesti egyetem irodalomtörténeti katedrájáról. A kozmopolitizmus-vitával megkezdődött (ahogyan a Nyugat költői nevezték) a „kettészakadt irodalom” kora. Az egész magyar kultúra kárára...” – írta Kerényi Ferenc a vers utóéletéről.

Egy lépéssel közelebb az értékek megosztásához

Országos Széchényi Könyvtár
Adószám: 15309123-2-41

A személyi jövedelemadó 1%-áról való
rendelkezés határideje egységesen 2017. május 22.
Köszönjük szépen :)