Zsolnay Vilmos. In: Vasárnapi Ujság, 47. évf. 13. sz. (1900. április 1.), 193. – Elektronikus Periodika Archívum. A kép forrása. Digitális Képarchívum Család Zsolnay Vilmos, vagy, ahogy az utókor emlékezetében él, az ’agyag mestere’ régi kereskedő családból származik. 1828. április 19-én született…

Torsch Leó: Karacs Teréz, Pest, 1830 körül – Színháztörténeti és Zeneműtár. Grafikai gyűjtemény KD 294 Kiemelkedő pedagógusi tevékenységének alapját a szülői házban szerezte. Apja, Karacs Ferenc térképész, rézmetsző volt, aki nemcsak vállalta, hogy tehetségét a szerényebb megélhetés ellenére is…

Szerémi György és kora címmel 2023. április 17-én a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott OTKA-projekt részeként könyvtárunk tudományos tanácskozást rendezett. A konferencia célja a 16. század történetírásának egyedülálló, de ellentmondásos megítélésű, egyben…

Az OSZK negyedik podcastjában a nemzeti könyvtár első állandó kiállításáról, az Esszenciáról beszélgetünk. Gazdag Mária építésszel és Elbe Istvánnal, a Gyűjteményszervezési Főosztály könyvtárosával, a kiállítás egyik kurátorával beszélget Tóth Péter kulturális menedzser, a könyvtár…

A cím a zirci apátsági könyvtár ex librisére utal, amit 1795-ben alkottak meg. A gyűjtemény 70 éve, 1953 óta működik az Országos Széchényi Könyvtár kezelésében. Az évforduló tiszteletére indítottuk azt a sorozatot, amelyben minden hónapban bemutatunk egy-egy értékes dokumentumot az intézmény…

Munkatársunk, Deák-Sárosi László Herczeg Ferenc-díjban részesült. Ebből az alkalomból készített vele interjút László Tamás, a XV. kerület: Újpalota, Rákospalota, Pestújhely 2023. évi Kalendáriumának felelős szerkesztője. Az alábbiakban az interjút teljes terjedelmében közöljük. Deák-Sárosi…

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó…

„Húsvéthétfő, egyes vidékeken vízbevetőhétfő, másként húsvét másnapja már a profán emberi örömnek, elsősorban a fiatalságnak ünnepe. […] Az erdélyi Nyárád mentén a múlt század végén minden valamirevaló székely legény kötelességének tartotta, hogy húsvét napjára virradóra kedvesének kapujára vagy más…

Húsvétvasárnap a föltámadás vasárnapja, a liturgikus év legnagyobb és legrégibb ünnepe. Az egész keresztény világ a föltámadt Krisztust, az élet diadalát ünnepli. „Mikor pedig elmult a szombat, Mária Magdaléna, és Mária a Jakab anyja, és Salomé, drága keneteket vásárlának, hogy elmenvén,…

Nagyszombat a csöndes gyász napja, Jézus sírban pihenésének ideje. Jézus nagypénteken bekövetkezett halála után az összeverődött kíváncsi tömeg mellét verve szétoszlott, Jézus ismerősei pedig, köztük az asszonyok is, akik Galileából kísérték, távolabbról látták a történéseket.Jézus halálának évében…