A könyvtáralapító Klimo György ex librisei a PTE Egyetemi Könyvtár gyűjteményében

2024. április 16. 06:00 - nemzetikonyvtar

A Pécsi Püspöki Könyvtár alapításának 250. évfordulója

Klimo György (1710–1777) pécsi püspök, könyvgyűjtő, mecénás könyvgyűjteményével 250 éve, 1774. március végén vagy április elején nyitotta meg hazánk első nyilvános könyvtárát, a Pécsi Püspöki Könyvtárat. Az évforduló alkalmából 2024. április 11-én a Magyar Tudományos Akadémia Művelődéstörténeti Osztályközi Állandó Bizottságának Könyvtörténeti Munkabizottsága a Pécsi Egyházmegyei Könyvtárban tartotta tavaszi ülését. A bizottság tagjaként ez alkalomból több kollégámmal én is ellátogatottam a könyvtárnak eredetileg helyet adó Püspöki Palotába. A bibliotéka alapításának pontos dátumára, a megnyitás körülményeire egyelőre a levéltári források sem adnak egyértelmű választ, de az bizonyos, hogy maga a terv már Klimo György püspöki kinevezését követően folyamatosan formálódott. Ezt támasztja alá, hogy a püspöki palota és a délnyugati torony közötti üres telken már az 1770-es évek első felében felépült a könyvgyűjteménynek otthont adó épületszárny, amely egy ötablakos, nagy könyvtártermet és két kisebb, szolgálati és olvasói helyiséget foglalt magában. 2024. április 11-én az egykori könyvtárterem (manapság konferenciaterem) szolgált az emléktáblaavatás helyszínéül. A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár igazgatója, dr. Schmelczer-Pohánka Éva által szervezett ünnepségen a munkabizottság elnöke, dr. Monok István és az egyházmegye részéről Felföldi László megyéspüspök mondott beszédet.

Az MTA Könyvtörténeti Munkabizottságának tagjai a Klimo-emléktáblánál. A kép forrása: A Pécsi Egyházmegye honlapja

Az emléktábla szövegében is hirdeti, hogy „ebben a teremben nyitotta meg 1774-ben Klimo György pécsi püspök Magyarország első nagy nyilvános könyvtárát.”

A 2024. április 11-én felavatott Klimo-emléktábla. A kép forrása: A Pécsi Egyházmegye honlapja

A bizottsági ülésnek helyet adó Pécsi Egyházmegyei Könyvtár, majd a Püspöki Palota és Püspöki Kincstár megtekintése gazdag programot jelentett, a könyvtár munkatársainak szakavatott idegenvezetésével. Ottlétemet a régi és modern ex librisek kutatójaként kiegészítettem egy egyéni kutatással. Az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tára Klimo György két ex librisével rendelkezik. A többi – a szakirodalmakban emlegetett összesen ötféle könyvjegy – felkutatásához meglátogattam a püspök eredeti gyűjteményét. Napjainkban a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont az őrzője a Klimo püspök által alapított bibliotékának, a Szepesy Ignác utca 3.-ban. A hajdani püspöki bibliotékát 1832-ben a második alapítóként tisztelt báró Négyesi Szepesy Ignác (1828–1838) püspök olvasótermi helyhiány miatt költöztette át a Piatsek József pécsi építész által tervezett klasszicista épületbe.

Pécs, Egyetemi Könyvtár. Képeslap 1945 előtt. Jelzet: P 856 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Klimo-könyvtár tehát a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya legnagyobb, lezárt állományú különgyűjteménye, de a püspöki bibliotéka állománya és berendezése mind a mai napig a pécsi megyéspüspök tulajdonát képezi. A védett muzeális anyag nem kölcsönözhető.
Itt jártamkor nagy segítségemre voltak a könyvtár munkatársai* és kiadványai. Az Egyetemi Könyvtár 2001-ben Móró Mária Anna szerkesztésében jelentette meg a Klimo-könyvtár szerzői betűrendes katalógusát, mely irányt mutat a könyvekben található possessorbejegyzések és ex librisek tanulmányozásához is. Ezen alapul Csóka-Jaksa Helga a Klimo-könyvtár ex libriseiről 2004-ben megjelentetett tanulmánya, mely szerint a kötetekben összesen 4349 db beragasztott, nyomtatott ex libris található, a legtöbb Klimo Györgyé. Schmelczer-Pohánka Éva a pécsi püspöki könyvtár történetét taglaló könyvében 2012-ben 3675 darab Klimo-tulajdonosjegyet említ a kötetekben, hozzátéve, hogy ez a műveket számolva kevesebb lehet, hiszen egy-egy műben több ex libris vagy bejegyzés is előfordul, a kötetek számát tekintve pedig jóval több, ha figyelembe vesszük a sorozatban vagy több kötetben megjelent nyomtatványokat. Klimo György jórészt beragasztatta ex librisét az általa beszerzett könyvekbe – ezzel is jelezve tulajdonosi minőségét –, de sajnos nem mindbe, így csak részben válogatható le a bibliotéka alapállománya, mely a szakirodalomban meggyökeresedett 15 ezer kötet helyett kb. 8500 kötetes lehetett 1774-ben.

A Klimo-könyvtár termei. A kép forrása: A hazának hű őre és oszlopa – Szepesy Ignác emlékezete 3. In: A Pécsi Egyházmegye honlapja

Klimo könyvtára köteteiben többféle, a családi címerrel, valamint a főpapi jelvényekkel díszített rézmetszetű könyvjegye lelhető fel. Az egyházi heraldika, a vallási felekezetek és egyházi szervezetek által használt címertani formák és előírások összessége nemzetközi jelleggel bír, főként ami a katolikus egyházat illeti. Az egyházi címerek az okiratok pecséttel történő hitelesítése miatt terjedtek el, mivel a középkori analfabetizmus szükségessé tette, hogy a könnyebb felismerhetőség céljából a pecséteken a tulajdonos személyes jelképe is szerepeljen. A főpapok számára kötelező volt a pecsét, illetve a rajta megjelenő címer készíttetése. Az egyházi heraldikában kezdetben nem volt éles szabályozás, majd elterjedt, hogy a széles karimájú papi kalap oldalain lenyúló zsinórokon meghatározott számú és színű bojtot helyeztek el az egyházi méltóságok rangjának megfelelően, melyet azonban sokáig nem használtak egységes módon. Emellett a címereken rangjelölő eszközként szerepeltek a tiara, kulcsok, hercegi korona (1969-ig), mitra, infula, pallium, kereszt és a pásztorbot.
A könyvek, régi történeti írások iránti érdeklődés olthatatlan vágyát Klimo Györgybe már kanonok korában beleplántálták mecénásai. 1740-re pozsonyi kanonok, egy évre rá gróf Esterházy Imre hercegprímás oldalkanonokja volt Esztergomban. 1741. februártól esztergomi kanonokká és nyitrai főesperessé nevezték ki, novemberben sasvári főesperesi címet kapott. Már ekkor elkezdte a könyvgyűjtést, és könyveit megjelölte ex librisszel. Első, kanonoki-esperesi ex librisének példányai 1741-től kerültek a tulajdonába jutó munkákba, a könyvjegy felirata megszerzett rangjaira utal: „Georgius Klimo Archi-Diaco: Sasváriensis E. M. S: nec non Celsiss: ac Reverendiss: S. R. I. P: Archi-Eppi Strig: â Lat: Cano: Protho-Not: Apostolicus” [Georgius Klimo Archi-Diaconus Sasváriensis Ecclesiae Metropolitanae Strigoniensis nec non Celsissimus ac Reverendissimus Sacri Romani Imperii Princeps Archi-Episcopi Strigoniensis â Latere Canonicus Protho-Notarius Apostolicus].
Esztergomi időszakának köteteiről megbízható, pontos lista nem maradt fenn, az ex librisek alapján kb. 40 mű (44 kötetben) azonosítható. Ezek közül az egyik Marcus Junianus Justinus alábbi műve.

A hordozókötet címlapja és Klimo első ex librise. A kötet adatai: Marcus Junianus Justinus: Justini Historiae Philippicae ex recensione Joannis Georgii Graevii, cum ejusdem castigationibus. Notae Jacobi Bongarsii, Francisci Modii, Matthiae Bemecceri, Isaaci Vossii, Tanaquilli Fabri, Joannis Vorstii, Joannis Schefferi. Wratislaviae Silesiorum 1688. – Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya, Klimo Könyvtár. Jelzet: S.VIII.19

Az Országos Széchényi Könyvtár könyvjegygyűjteményében ez az exlibris RNYT 255 jelzettel szerepel.
Klimo 1744. július 19-én novii címzetes püspök lett, és ebben a minőségében 1747-ben Mária Terézia kinevezte a magyar ügyek referensévé a bécsi Királyi Magyar Kancelláriához. 1746. október 6-tól a magyar királyi kancellária egyházi tanácsosaként működött, időközben az esztergom-mezei apáti címet is megkapta. Papi pályafutásának csúcsaként, 1751. július 31-én Mária Terézia püspöki méltósággal ruházta fel, így került a pécsi egyházmegye élére. A beiktatási ünnepség 1751 decemberében zajlott le, püspökké szentelése pedig 1752. március 5-én Pesten történt meg.
Püspökként új plébániákat szervezett, templomokat építtetett, bővítette a papi szemináriumot, és szándékában állt Nagy Lajos király 1367-beli alapításának példáját követve egyetemet létrehozni Pécsett. Ehhez megteremtette a feltételeket, papírmalmot és nyomdát létesített, emellett jól képzett, tudományos felkészültséggel bíró papokat hívott meg az egyházmegyébe. A könyvek gyűjtését tervszerűen, a leendő egyetem minden fakultásának igényeire gondolva végeztette. Püspök elődjének és a káptalannak a könyvtárát fejlesztette tovább Koller József történetíró segítségével. A könyvtár alapját Berényi Zsigmond (1736–1748 között pécsi püspök) javarészt teológiai, liturgiai, jogi és történeti munkákból álló háromezernyi kötete képezte, amit a székeskáptalan ezer kötetnyi hasonló tartalmú könyvével együtt Klimo megvásárolt.
Könyvtárában a széles körű ismeretszerzést szolgálva az egyetemes tudás, az általános műveltség, valamint a tanítandó tudományágak korabeli és korábbi kötetei is helyet kaptak: így a vallástudomány mellett a jog-, az orvos-, a természet-, valamint a bölcsészettudomány nyomtatott és kéziratos munkái.
1754-től datálható a püspöki ex librisek felbukkanása. Ekkoriban három normál és egy gála – azaz nagy méretű, igen szép kivitelű – ex librist készíttetett magának. A normál ex librisek közül az egyik legszebb és leggyakrabban használt, valószínűleg legkorábbi Thomas Bohacz (1707–1764) cseh származású bécsi „egyetemi rézmetsző” munkája, mely Klimo főpapi jelvényekkel díszített címerét mutatja be, a papi kalap oldalain hat-hat bojttal. Emellett megjelenik a püspöksüveg és a pásztorbot ábrázolása. A keresztet eleinte jórészt csak az érsekek használták, majd a püspökök címerében is elterjedt, többnyire cölöpösen a címerpajzs mögé állított hosszú nyelű, egyszerű körmeneti kereszt (Vortragskreuz) alakjában. A Bohacz-féle ex libris felirata: „Georgius Klimo Episcopus Quinque Ecclesiensis 1754”. Ez szerepel például S. Caecilius Cyprianus Operum divi Caecilii Cypriani episcopi Carthaginensis ex recognitione Erasmi Roterodami (1522) című művén a címlap belső oldalán, illetve Juan de Ulloa Dialectica seu logica minor tribus disputationibus circumscripta (1711) című munkájában. Utóbbi annyiban is különleges, hogy a címlapon Klimo diákkori kéziratos bejegyzése is olvasható 1728-ból, a budai jezsuita Széchenyi kollégiumi időszakából: „Ex libris Georgy Klimo Collegy Szécséniani Alumnus 1728”. E kötet Klimo filozófia-logika-dialektika tankönyve volt. Könyvtárában jelenleg ez a legkorábbi saját kötete.

A hordozókötet címlapja és Klimo Bohacz-féle ex librise (1754). A kötet adatai: Juan de Ulloa: Dialectica seu logica minor tribus disputationibus circumscripta. Romae 1711. – Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya, Klimo Könyvtár. Jelzet: II.IV.8

Klimo egy másik ex librise is 1754-es dátummal szerepel, mely feliratában és ábrájában az előző variánsa. A könyvjegyen a következő rövidített szövegváltozat olvasható: „Georg. Klimo Eppus Quinque Ecclesien 1754”, a készítő nincs megjelölve. Ikonográfiája nem tartalmazza a keresztmotívumot, a püspöksüveg pedig középről átkerül balra, a kereszt helyére. Az előző ex libristől némileg eltérve a pajzsot jobbról és balról dús ornamentikájú lombdísz öleli át, melyet középen fenn koronás-szárnyas sisak fog össze – utóbbi már a Bohacz-féle ex librisen is fellelhető. Az Országos Széchényi Könyvtár könyvjegygyűjteményében ez az ex libris RNYT 254 jelzettel szerepel, ennek leírása olvasható a Nyireő Gyula által szerkesztett Régi magyar ex librisek 1521–1900 (1970) című, a régi magyar könyvjegyeket az OSZK-ban bemutató tárlat anyagából összeállított katalógusban is. A Klimo-könyvtár kötetei közül a velencei Prospero Alpino alábbi, orvoslással kapcsolatos művét hozom példának, mely tartalmazza ezt a könyvjegyet.

A hordozókötet címlapja és Klimo másik ex librise 1754-ből. A kötet adatai: Prospero Alpino: De praesagienda vita et morte aegrotantium libri septem. In quibus ars tota Hippocratica praedicendi in aegrotis varios morborum eventus, cum ex veterum medicorum dogmatis, tum ex longa accurataque observatione, nova methodo elucescit ~. Cum praef. Hermanni Boerhaave ed. Hieronymus Dávid Gaubius. 2. ed. Lugduni Batavorum 1733. – Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya, Klimo Könyvtár. Jelzet: I.VII.15

A „Georg. Klimo Eppus Quinque Ecclesien 17” felirat félig kiírt, illetve kézzel kiegészített évszámmal szerepel Klimo következő könyvjegyén, a Bohacz-féle ex libris egy másik variánsaként. A grafikus ezen sem jelölődik. A motívumkincsében a püspöksüveg eltűnik, de balról ott a kereszt. Ez a könyvjegy például a Klimo-könyvtár következő genealógiai-heraldikai kézikönyvében lelhető fel, melynek szerzője a német Johann Friedrich Seyfart. A kézzel kiegészített évszám 1769.

A hordozókötet címlapja és Klimo ex librise 1769-ből. A kötet adatai: Johann Friedrich Seyfart: Fortgesetzter Wappen-Calender auf das Jahr 1767 oder jahrliches Handbuch der neuesten Genealogie und Heraldik. Aufs neue durchgesehen, verbessert und vermehrt. Nürnberg 1767. – Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya, Klimo Könyvtár. Jelzet: I.VII.7

Végül Klimo dekoratív gála ex librisét mutatom be. A szépen kidolgozott könyvjegy metszője valószínűleg Binder János Fülöp budai rézmetsző volt, neve a grafikán nincs feltüntetve. A normál ex librist a kisebb könyvekbe, a gálát pedig a nagyobb és reprezentatív célokra szánt, valamint a helyi vonatkozású díszkiadásokba helyeztette el a püspök. Ennek az ex librisnek a mérete jóval meghaladja a többiét, az előzőek 85–100 mm magasságával és 70–80 mm szélességével szemben ez 160x105 mm-es lemezméretet mutat. Érdekessége, hogy ezen a könyvjegyen nincs felirat, azaz „néma”, szöveg nélküli. Motívumkincsében nem szerepel a püspöksüveg, továbbá elmarad a pajzsot jobbról és balról átölelő dús lombdísz. A nagy méretű könyvek közül Guilielmus és Iohannes Blaeu világatlaszának több kötete is rendelkezik ilyen ex librisszel.

A hordozókötet címlapja és Klimo gála ex librise. A kötet adatai: Guilielmus Blaeu – Iohannes Blaeu: Novus Atlas, das ist Weltbeschreibung mit schönen newen aussführlichen Land-Taffeln in Kupffer gestochen und an Tag gegeben durch ~. Amsterdam, 1. Theil. 1649. – Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya, Klimo Könyvtár.
Jelzet: HH.I.3

Így rendeződik egységbe Klimo György könyveiben szereplő saját ex libriseinek teljes sora, mely grafikák a szimbolikus hatalmi reprezentáció egyik eszközeként is szolgáltak, napjainkban pedig hozzásegítenek a püspök alapkönyvtára köteteinek beazonosításához. A Klimo számára készült ex librisek ilyen részletes, képekkel és hordozókötetekkel illusztrált, minden ismert változatra kiterjedő bemutatása kitágítja az eddigi exlibrisológiai kutatásokat. A könyvjegyeket tartalmazó művekre felhozott példák egyúttal szemléltetik azt a széles körű műveltséget, mely Klimót mint könyvgyűjtőt jellemezte.

*E publikációm a Klimo-könyvtárban tett látogatásom nyomán, az intézmény munkatársa, Méreg Martin közreműködése révén születhetett meg, és – szintén az együttműködés eredményeként – Klimo György ex libriseinek teljes sorozata szerepelni fog a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont készülő állandó kiállításán is.

Irodalom: