Nagyszombat a csöndes gyász napja, Jézus sírban pihenésének ideje. Jézus nagypénteken bekövetkezett halála után az összeverődött kíváncsi tömeg mellét verve szétoszlott, Jézus ismerősei pedig, köztük az asszonyok is, akik Galileából kísérték, távolabbról látták a…

 Nagypéntek Jézus Krisztus szenvedésének, megfeszítésének, halálának és temetésének napja. „Maga vitte keresztjét, míg oda nem ért az úgynevezett Koponyák helyére, amelyet héberül Golgotának hívnak. Ott keresztre feszítették, s két másikat is vele, jobb és bal…

Nagycsütörtök az utolsó vacsora, az Oltáriszentség alapításának ünnepe, valamint Jézus elárultatásának és elfogatásának estéje; a katolikusok ún. húsvéti szent három napjának első napja.  „Amint elérkezett az óra, asztalhoz telepedett a tizenkét apostollal…

A színházi világnap estéjén folytatjuk Jászai Mari történetét. Jászai – amint erről naplója is tanúskodik – szüntelen önreflexióval, nagy tudatossággal és sok gyötrelem között készült szerepeire. A Médea kapcsán ezt olvashatjuk egy 1906-os bejegyzésében:…

E napon szerte a világon – az előfüggöny fölgördülte, az előadáskezdet előtt – elhangzik a világnapi üzenet, amit ez évben, az 51. világnapra a Nobel-díjas olasz író-rendező, Dario Fo fogalmazott meg. Szkeptikus sorai a színház társadalmi elfogadottságára, szerepére…

A húsvét előtti vasárnap többféle elnevezése – virágvasárnap, pálmák vasárnapja, szenvedés vasárnapja – a nagyhetet nyitó nap történetére, Jézus szamáron való jeruzsálemi bevonulására és az ünnep szimbólumaira utal. A IV. századból van adat arra, hogy ezen a napon a…

A Weöres Sándor Tavaszhívogató című híres versében is szereplő, meleget hozó Benedek-nap, eredendően Nursiai Szent Benedeknek (Nursia, 480 körül – Monte Cassino, 547. március 21.), a nyugati szerzetesség megalapítójának halála és temetése napja, „égi születésnapja”.…

A Dávid házából és nemzetségéből származó Szent József názáreti ácsmester, Szűz Mária jegyese, a gyermek Jézus gondviselője volt. József, mielőtt Máriával egybekelt volna, áldott állapotban találta jegyesét. Igaz emberként nem akarta a nyilvánosság előtt…

1848. március 15. a forradalmat elindító nap – jelkép; a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. Az 1860-as évek – a Bach-rendszert (1850–1859) fölváltó politikai enyhülés – óta a magyarság nemzeti ünnepének tekinti ezt…

„Isten szolgáinak szolgája”: így nevezte magát Nagy Szent Gergely pápa, a korai keresztény egyház egyik legkiemelkedőbb személyisége, aki – Szent Ambrus, Szent Jeromos és Szent Ágoston mellett – az ún. négy nagy nyugati egyházatya egyike, s akinek halála napja (604. március…