Az évforduló alkalmából Vasné dr. Tóth Kornélia, könyvtárunk tudományos munkatársa a Magyar Grafika 2022/1. számában megjelent „Bodri Ferencre emlékezve. A kecskeméti grafikusművész illusztratív ex librisei” című cikkéből idézünk.
Bodri Ferenc fotója 2008-ból. Fotó: Bahget Iskander. A kép forrása: Wikipédia
Tavaly, 2021 júliusában távozott az élők sorából Bodri Ferenc (1943. február 28. – Kecskemét, 2021. július 25.) Pilinszky-díjas grafikus- és festőművész. A munkásságát övező nagy tiszteletet fejezte ki a még életében elnyert Kecskemét Közművelődéséért Díj (2013), halála után néhány hónappal, 2021 szeptemberében pedig életművét Kecskemét városa beemelte a települési értéktárba a kulturális örökségek közé, kifejezve, hogy alkotótevékenysége a képzőművészetet, az irodalmat szerető művelt nagyközönség számára is maradandó értéket képvisel.
A grafikus 79 éve, 1943. február 28-án született Kecskeméten. Tanárai már általános iskolásként felfigyeltek a tehetségére, a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba irányították, ahol 1961-ben nyomdagrafikus szakon érettségizett. 1961-től 1965-ig a budapesti Pannónia Rajzfilmstúdióban fázisrajzolóként dolgozott. 1971-ben diplomázott Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán, Fónyi Géza növendékeként. Ugyanezen évben visszaköltözött szülővárosába, Kecskemétre, ahol haláláig élt.
Komáromi Attila ex librise. Bodri Ferenc alkotása
Alkotói pályája elején táblaképeket festett, olvasó és fésülködő magányos nőalakokat, anya gyermekével kompozíciókat, csendéleteket. Az 1970-es évek közepétől irodalmi művekhez készített illusztrációival hívta fel magára a figyelmet. A József Attilával és költészetével való belső azonosulás végigkísérte egész pályáján: a Medáliák, a Kertész leszek, a „Költőnk és Kora”, az Eszmélet, a Karóval jöttél című versek, az És ámulok… című töredék témavilága, képisége hosszú ideig foglalkoztatta, az ezek nyomán készült képek a legismertebb, legérettebb alkotásai. Emellett készített illusztrációkat Katona József Bánk bánjához, Csukás István, Nagy László verseihez, és Bodri-illusztrációkkal jelent meg Beregszászi János Tűzből mentett versek (Kecskemét, 1990) című kötete is.
Életútját az állandó önmaga keresésének és megmutatásának vágya jellemezte. Ezt tükrözi több alkotói korszaka is, a grafikai periódus után 1989 körültől elmozdulás volt megfigyelhető a festészet irányába. Mindamellett több kritikusa szerint Bodri fő műfajának a grafika tekinthető, e téren Pintér Lajos egyenesen Reich Károly és Würtz Ádám nagyságához mérte tehetségét.
Pintér Lajos ex librise. Bodri Ferenc alkotása
Grafikai munkásságának eddig kevésbé ismert részét képezik az ex librisek (eredeti funkciójukban könyvjegyek), ezek a kisgrafikai alkotások, amelyeket főként kecskeméti ismerősei, barátai, tisztelői részére készített, köztük Sümegi György művészettörténész; Komáromi Attila tanár; Pintér Lajos költő; Heltai Nándor író, helytörténész, a népzenei találkozók atyja; Fogarasi Zsuzsa, a kecskeméti Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Múzeumának igazgatója számára. Több mint 40 ilyen alkotása maradt fenn, némely személy részére többféle ex librist is alkotott. Ezekből Kövesdi Mária – Bodri Ferenc gyámja és nagy tisztelője – jóvoltából 2021-ben egy-egy eredeti vagy másolati példány került az Országos Széchényi Könyvtár Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárába, a modern kori ex libris gyűjteménybe.
Az ex librisek részletes bemutatása, a képekkel illusztrált teljes cikk itt olvasható.
Vasné dr. Tóth Kornélia (Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)