Szentgyörgyi Albert (1893–1986) így vall a sportról:
„A sport elsősorban szellemi fogalom. Egy sportcsapat a társadalomnak kicsinyített képe, a mérkőzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma. A sport a játék alatt tanítja meg az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az egyén érdek teljes alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, a gyors elhatározásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre, és mindenekelőtt a »fair play«, a nemes küzdelem szabályaira.”
Szentgyörgyi Albert: Az iskolai ifjúság testnevelése. In: Testnevelés. Az Országos Testnevelési Tanács hivatalos szakközlönye, 10. évf., 1937. 12. szám – Törzsgyűjtemény
A Nobel-díjas magyar tudós gyönyörű szavait a sportról ma már nem mindig érezzük aktuálisnak. Sajnos, a pénz hatalma mindenféle formában (bunda és doppingügyek, az üzlet és a sport összefonódása stb.) gyakran aláássa a sportban rejlő pozitív lehetőségeket. Mégis, a sport világszerte hatalmas népszerűségnek örvend, és a szurkolók, ha nem is ismerik a fenti sorokat, ezt várják a sporteseményeken látható versenyektől, versenyzőktől: komolyan vett játékot, tiszta küzdelmet, a munka és a kitartás győzelmét.
Magyarországon mindig is nagyon népszerű volt a sport, elmondhatjuk, hogy sportszerető nemzet vagyunk. Ez vált „hivatalossá” akkor, amikor az Országgyűlés 2000-ben elfogadta a CXLV. törvényt a sportról, melynek 14. paragrafusa így fogalmaz: „A Magyar Sport Napja minden év május 6-a”.
Miért éppen erre a napra esett a választás?
Gróf Esterházy Miksa (1837–1883) kezdeményezésére a kontinens első sportegyesületeként 1875-ben alakult meg a Magyar Athletikai Club. Alapítóként ő volt a klub első elnöke is. Könyvtárunk Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárában megtalálható a MAC első alapszabálya, melyben két fontos dolgot fogalmaznak meg a Club feladataként: „Magyarországon az athletika terjesztése és szervezése”, illetve athletikai viadalok szervezése országszerte. Érdekesség az alapszabályban az alapító tagok névsora is. A név mellett szereplő összeg az az összeg, amelyet az egyes alapító tagok „az egylet czéljaira egyszer s mindenkorra” befizettek.
A MAC 1875. május 6-án rendezte meg első nyilvános, szabadtéri atlétikai sportviadalát, mely első volt a kontinensen is. (Ezt megelőzően Oxfordban tartották 1850-ben az első nyilvános atlétikai versenyt.) A nagyszabású versenyt a lipótvárosi Újépület kaszárnya udvarán rendezték meg, mely a mai Szabadság téren állt. A versenyszámok: sík- és gátfutás, súlylökés, távolugrás és magasugrás, valamint ökölvívás voltak. Ekkor még nem avattak minden számban bajnokot, hanem kijelöltek egy versenyszámot, melynek győztese elnyeri a verseny bajnoki címét. Ezen a versenyen a 2 mérföldes (valamivel több, mint 3 km) futás lett ez a szám. A bajnoki címet Porzsolt Ernő nyerte el 12 perc 36 másodperces eredménnyel. Összehasonlításul: a mai 3000 méteres szabadtéri síkfutás világcsúcsa egy közel 25 éves rekord: 7:20:67, a magyar csúcs pedig 7:47:4, amelyet 1983-ban futott K. Szabó Gábor.
A magyar sport napja minden sportág ünnepe, de mivel egy atlétikai verseny kapcsán választották ki, foglalkozzunk továbbra is az atlétikával. Az 1875-ös versenyt követően a sportág egyre népszerűbb lett Magyarországon. Az évek, évtizedek során folyamatosan alakultak egyesületek, épültek atlétikai pályák és rendeztek számtalan versenyt.
Mi lehet az oka az atlétika népszerűségének? Az atlétika a természetes mozgásformákon alapul: járás, futás, ugrás, dobás – a hétköznapi életünknek is része és minden sportág alapja. Ezeket a mozgásformákat tudjuk a legkönnyebben elvégezni, felszerelés sem nagyon kell hozzá. A futás amatőr szinten is az egyik legnépszerűbb sportnak számít. Az atlétika továbbá azért is népszerű, mert ebben a sportban a legkevesebb a bírói tévedés esélye. Itt nem pontok, hanem másodpercek és centiméterek döntenek, ha valaki előbb ér célba, nagyobbat ugrik vagy dob, egyértelmű az elsősége.
Már az ókori olimpia első versenyszáma is atlétikai verseny volt, a stadionfutás, és az első újkori olimpiától, 1896-tól kezdve minden olimpiai játékon szerepelt az atlétika valamelyik versenyszáma. Érdekes, hogy az első szabadtéri világbajnokságot a sportágban csak 1983-ban rendezték meg Helsinkiben, az első fedettpályás világbajnokságot pedig 1987-ben Indianapolisban. A magyar sportolók atlétikában is nagy sikereket értek el. Az olimpiák során 10 aranyérem született ebben a sportágban, elsősorban dobószámokban. Álljon itt a győztesek névsora: 1900. Párizs – Buer Rudolf diszkoszvetés, 1936. Berlin – Csák Ibolya magasugrás, 1948. London – Németh Imre kalapácsvetés, Gyarmati Olga távolugrás, 1952. Helsinki – Csermák József kalapácsvetés, 1968. Mexikóváros – Zsivotzky Gyula kalapácsvetés, Németh Angéla gerelyhajítás, 1976. Montreál – Német Miklós gerelyhajítás, 1996. Atlanta – Kiss Balázs kalapácsvetés, 2012. London – Pars Krisztián kalapácsvetés. A világbajnokságok során eddig egy magyar elsőség született, 2018-ban a birminghami fedett pályás világbajnokságon lett világbajnok Márton Anita, ő a magyar atlétika első világbajnoka.
Ugorjunk egy nagyot az időben! Ha már az atlétikáról volt szó, nem lehet nem megemlíteni, hogy ebben az évben a szabadtéri atlétikai világbajnokságot, amely az olimpia és a labdarúgó világbajnokság után a harmadik legnagyobb sportesemény a világon, Budapesten rendezik!
Kopcsay Ágnes (Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)
