2015. augusztus 29-én szimpóziumot rendezünk a mohácsi csata évfordulóján. Vajon a korabeli források új nézőpontú elemzése és a modern tudományok (antropológia, sebészet, igazságügyi orvostan) alkalmazása választ adhat-e arra, hogy mi történhetett II. Lajossal és holttestével?
Az utóbbi évek kutatásai azt bizonyítják, hogy igen, mindig akad valami nóvum, amire rácsodálkozhatunk. Legutóbb felvetődött ismét az a legenda, hogy a magyar királyt megölték a vesztes csata után, és egészen másvalaki holttestét temették el pár héttel később Székesfehérvárott a későbbi magyar király, Szapolyai János jelenlétében.
Az előadók között megtalálható lesz sebész, patológus, antropológus, igazságügyi orvosszakértő, irodalomtörténész, klasszika filológus, történész és könyvtáros. A szimpóziumon való részvétel ingyenes, mindenkit szeretettel várunk!
Blogsorozatunkban bemutatjuk az előadókat és röviden ismertetjük az előadások tartalmát. A részletes programot itt találják.
2015. augusztus 29. OSZK, Díszterem
14.15–14.30 Dr. Magyar Lóránt (Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet) igazságügyi orvosszakértő
A bizonyíthatóság határai II. Lajos király halálával összefüggésben
Az igazságügyi orvosszakértő feladata a meglévő adatok alapján azok értékelése; a lehetőség szerinti objektív véleményalkotás: azaz a bizonyíthatóság vizsgálata. Vajon igazságügyi orvosszakértői szempontból milyen bizonyossággal, és mennyire megalapozott módon lehet megállapításokat tenni II. Lajos király halálát követően a test halál beállta utáni változásáról, illetve a személyazonosságról? Milyen tudományos bizonyítékok alapján lehet cáfolni vagy megerősíteni a korabeli dokumentumok alapján II. Lajos király holttestének személyazonosságát? Mely egyedi személyazonosító jegyek lehetnek alkalmasak az egyedi személyazonosításra a mindennapi orvosszakértői gyakorlatban? Érdemes-e saját korunk tudományos szemüvegén keresztül vizsgálódni, elfogadva a XVI. századi irodalmi források szubjektív igazságát, figyelemmel arra is, hogy a király holttestével kapcsolatosan leírt információk nem a holttest közvetlen vizsgálata (észlelése), hanem hallomás alapján, az adott kor kívánalmaira is figyelemmel kerültek rögzítésre? A „feltételezés” lehet-e kifejező eszköze a véleményalkotásnak?
Dr. Magyar Lóránt
Dr. Magyar Lóránt 1980. április 1-jén született Budapesten. A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán szerezte meg általános orvosi diplomáját 2004-ben, azóta a Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetében dolgozik.
Első szakvizsgáját 2010-ben szerezte meg igazságügyi orvostan szakterületen. Azóta, kizárólag kirendelésre, önállóan végez igazságügyi orvosszakértői tevékenységet. 2004 óta foglalkozik személyazonosítással kiemelt szakterületként, publikációi és előadásai is ezen témakör köré épülnek. 2008 óta az igazságügyi orvostan tárgyfelelőse, így az orvostanhallgatók képzésének koordinálása is a feladatai közé tartozik. Jelenleg PhD-tanulmányaimat folytatja a Semmelweis Egyetem doktori iskolájában, szintén a személyazonosítás területén. Kollégái és a sajtó által rá „ragasztott” Dr. Csont néven próbálja öregbíteni intézete hírnevét.
Szimpózium a mohácsi csata évfordulóján a Budai Várban 2015. augusztus 29. (szombat) 13.00–18.00 Országos Széchényi Könyvtár, Díszterem (VI. emelet)
