Volt, amikor azt hittük, a digitalizációval, avagy a hozzáférés forradalmával elérkezett az információs Kánaán: az emberi ismeretek, a tudomány és kultúra eredményei egyszerre mindenki számára elérhetővé váltak, és a lehetőségeknek csak a tárhelyek mérete, a hálózati sebesség szabhat határt. Ekkor azonban megjelentek a tudás szigorú őrei, és ilyen-olyan ürüggyel elzárták az utat, amely a mindent megismerés esélyével kecsegtetett… Igazából csak az történt, hogy kiderült: a jogi szabályozás sem a szerzői jogok, sem a személyiségi jogok területén nem képes, vagy csak igen nehezen tud lépést tartani a technológia fejlődésével, illetve annak következményeivel.
A hozzáférés forradalma és a szerzői jog
Ami a megoldáskeresést illeti, a könyvtárak ott toporogtak az élen. Csakúgy a fiatal, lánglelkű kutatók és információs szakemberek. És volt, aki – túlzás nélkül – belehalt az ádázzá váló küzdelembe. Gondoljunk Aaron Swartzra! Az ő bűne az volt, hogy tömegével töltött le tudományos cikkeket a JSTOR adatbázisából azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy azokat egy szerverre feltöltve mások számára is elérhetővé tegye. A 35 évnyi várható börtönbüntetés helyett Swartz az öngyilkosságot választotta.
Aaron Swartz
A könyvtárak, illetve könyvtárosok tehát különböző modellekben kezdtek el gondolkodni a helyzet orvoslására, míg a jogalkotók sem maradtak restek: próbálták kiötölni, hogyan könnyíthetik meg az örökségvédelmi intézmények dolgát, ami a gyűjteményeik jogtiszta módon történő digitalizálását és hozzáférhetővé tételét illeti. A gyűjtemények fenntartóit ugyanakkor – a szerzői jogi problémákon túl – egyéb gondok is emésztették: miből finanszírozzák a gyűjteményeik digitalizálását? Vagy: milyen úton-módon válasszák ki azokat a kiadványokat, amelyek digitális elérésére valódi igény mutatkozik? A két kérdésre egyszerre kívánt választ adni a 2006 októberében indult E-könyvek igény szerint (eBooks on Demand) kezdeményezés, amely a közkincsnek minősülő régi könyvek digitális hozzáférhetővé tételére dolgozott ki – a mai napig hatékonyan működő – szolgáltatási modellt. A projekt keretében kifejlesztettek egy a könyvtárak nemzetközi hálózatára épülő megrendelési rendszert, amelyen keresztül a felhasználók online igényelhetik egyes művek digitalizálását és elérhetővé tételét. A rendszer standard minőséget garantál. Az elképzelés szerint a digitalizálás során keletkező ún. mesterfájlok a könyvtárnál maradnak, a digitalizált művek pedig a későbbiekben ingyen hozzáférhetővé válnak a széles publikum számára. Az igénylőnek mindezek fejében a digitalizálás összköltségei helyett csupán az EOD-szolgáltatás járulékos költségeit kell megtérítenie. A szolgáltatás felhasználói köre szerencsésen tovább bővült, így a rendszer idővel önfenntartóvá vált. Mára 13 ország 38 könyvtára csatlakozott a hálózathoz.
E-od logó
A sikeren felbuzdulva az EOD konzorciumot vezető innsbrucki kollégák tíz év elteltével egy újabb projekt szervezésébe kezdtek. A projektcélok ezúttal is igen ambiciózusak voltak, és a kezdeményezésbe – ezúttal is – bevonták az Országos Széchényi Könyvtárat.
A célok közül a legfontosabbak:
- A 20-21. században keletkezett, digitálisan rejtve maradt irodalmi művek digitalizálása és elérhetővé tétele a széles értelemben vett európai közönség számára.
- A közösségek bevonása a digitalizálandó tartalmak kiválasztásába; jogtisztázás a jelenlegi szerzői jogi rezsim teljes tiszteletben tartásával; a kiválasztott tartalmak digitalizálása; közös portál létrehozása a projekteredmények bemutatására.
- A digitális objektumok elérhetővé tétele a korlátozott hozzáférési lehetőségekkel bírók (pl. látássérültek, vakok) számára, ezzel összefüggésben: tényleges alternatív formátumok szolgáltatása a vakok és látássérültek, illetve a mobilhasználók számára.
- A könyvtárosok és a kulturális szektor munkatársainak felvértezése olyan tudással, kompetenciákkal és know-how-kkal, amelyek szükségesek a 20-21. századi irodalmi műveknek a szerzői jogi rezsim teljes tiszteletben tartásával való digitális szolgáltatásához; a jogtisztázási tevékenység megfelelő dokumentálását lehetővé tevő műszaki infrastruktúra fejlesztése.
Az EODOPEN és az OSZK közös logója
Az EODOPEN névre keresztelt projektben 11 ország képviseletében 15 intézmény vesz részt, közöttük az OSZK, amely a WG6 munkacsoport vezetőjeként vállalta egy jogtisztázási dokumentációs eszköz tervezését és létrehozását. Jól illeszkedik ehhez az elképzeléshez, hogy az EOD hálózatában a jövőben a közkincsnek számító kiadványokon túl jogvédett művek szolgáltatására is sor kerül. Jóllehet a szerzői jogi oltalom alatt már nem álló régi könyvek sokféle – például kutatói – igény kielégítésére alkalmasak, nem tagadható el, hogy az olvasóközönség jelentősebb része frissebb megjelenésű – 21. századi – olvasmányokra áhítozik, ezek hozzáférhetővé tételéhez elengedhetetlen a (legtöbb esetben) többlépcsős jogtisztázás lefolytatása, az eredmények, az esetleges szerződéses megállapodások stb. dokumentálása. Az EOD profilbővülése – az EODOPEN projekt révén – magával hozta tehát, automatikusan felvetette egy ilyen nyilvántartó rendszer felállításának igényét. Az OSZK ehhez kapcsolódóan az első mérföldkövet (követelményspecifikáció), és a további munkacsoportokban vállalt eddigi feladatait már sikeresen teljesítette. A projekt befejezésééig, 2024 tavaszáig, további eredményekről is hírt adunk majd.
A szerző előadást tart a 6. EODOPEN projekttalálkozón 2022. május 12-én Lisszabonban, a Portugál Nemzeti Könyvtárban
További írások az EOD és EODOPEN projektekről kollégáink tollából:
- Dancs Szabolcs: EOD: Elektronikus könyvek igény szerint – egy európai együttműködésen alapuló digitalizálási szolgáltatás. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 56(11–12). 2009, 561–563. Online elérhetőség
- Radó Rita – Dancs Szabolcs: Designing a Rights Clearance Documentation Tool (RCDT) in the framework of EODOPEN project. In: Knižnica, 21(1). 2021, 6–13. Online elérhetőség
- Radó Rita– Dancs Szabolcs: One rights clearance documentation tool to all. In: ITlib, 2021(3–4), 43–47. Online elérhetőség
- Dancs Szabolcs – Radó Rita: EODOPEN: nemzetközi projekt a jogtisztázás támogatására. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 68(5). 2021, 295–303. Online elérhetőség
Dancs Szabolcs
(Könyvtári Intézet Könyvtári Szabványosítási Iroda)