1848. március 15. A dátum magáért beszél. Magyarországon mindenki tudja mit jelent e dátum, és miért fontos a nemzet számára az a tizennyolc hónap, ami ezután következett. Máig identitásunk alapköve e tavaszi ünnep, amely örökre része a nemzeti mitológiának. Mindannyian soroljuk a 163 évvel ezelőtti események fontosabb fordulópontjait: Táncsics kiszabadítását, a tizenkét pontot, Batthyány kormányát, az új országgyűlést, a Függetlenségi Nyilatkozatot, és persze a dicsőséges tavasz vezetőit, a márciusi ifjakat.
De vajon valóban így van? Amikor a márciusi ifjakról beszélünk, kik is jutnak eszünkbe: természetesen és elsőként Petőfi, aztán rögvest a jó barát, Jókai, esetleg Vasvári Pál.


PETŐFI SÁNDOR: NEMZETI DAL (kézirat)

A lista azonban ennél jóval hosszabb és igazságtalanok volnánk, ha nem sorolnánk fel mindegyikük nevét, mindazokét, akiknek szent volt e név: magyar.

A listát a hölgyekkel kezdjük, ábécérendben és nem fontossági sorrendben nyújtjuk át, így emlékezünk. Azokra is, akikről nem szokás beszélni:

Bulyovszky Lilla (1833-1909)
Laborfalvi Róza /eredeti neve: Laborfalvi Benke Judit/ (1817-1886)
Szendrey Júlia (1828-1868)

Báró Nyáry Albert (1828-1886)
Bérczy Károly /eredeti neve: Stand Károly/(1821-1867)
Birányi Ákos /eredeti neve: Schultz Ágost/(1816-1853)
Bozzai Pál (1829-1852)
Bulyovszky Gyula (1827-1883)
Degré Alajos (1819-1896)
Dobsa Lajos (1824-1902)
Egressy Béni /eredeti neve: Galambos Benjámin/ (1814-1851)
Egressy Gábor (1808-1866) - vélhetően ő szavalta a Nemzeti dalt a Múzeumnál, a Nemzeti Színházban bizonyosan
Garay János (1812-1853)
Hamary Dániel (1826-1892)
Irányi Dániel /eredeti neve: Halbschuh Dániel/ (1822-1892)
Irínyi József (1822-1859) - a 12 pont javaslója
Jókai Mór (1825-1904)
Kléh István (1825-1913)
Korányi Frigyes (1828-1913)
Lauka Gusztáv (1818-1902)
Lisznyai (Damó) Kálmán (1823-1863)
Oroszhegyi József (1822-1870)
Pállfy Albert (1820-1897)
Petőfi Sándor (1823-1849) a harcokban esett el
Sükei Károly (1823-1854)
Vajda János (1827-1897)
Vas Gereben /eredeti neve: Radákovits József) (1823-1868)
Vasvári Pál (1826-1849) a harcokban esett el
Vidacs (Vidats) János (1826-1873)

A fentebb felsoroltak mindegyike ott ült a Pilvax Kávéház „közvélemény asztalánál”, valamennyien radikális értelmiségiek, többségük tagja volt az Ellenzéki Körnek is. A kávéházat ez időben Fillinger János bérelte.

Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeménye 1848 március 15-én, a forradalom kezdetén született, de már a szabadságharcra buzdító költemény, amely rendhagyó módon, röplapként látott napvilágot Landerer és Heckenast pesti nyomdájában. A röplapon Petőfi Sándor kézirásával a következő szöveg olvasható: „Az 1848^diki marczius 15^kén kivívott sajtószabadság után legelőször nyomatott példány, s így a magyar szabadság első lélekzete. Petőfi Sándor” - Autográf kézirat - Fond VII 8 f. 17r - Nyomtattvány, Landerer és Heckenast, 1848. március 15. - Fond VII 52.