Jégtörő Mátyás

2013. február 24. 09:11 - nemzetikonyvtar

Február 24. eredendően Szent Mátyás apostol ünnepe. Mátyást sorshúzással választották az apostolok közé, Júdás helyébe, hogy velük együtt „tanúskodjék Krisztus föltámadásáról” – olvashatjuk az Apostolok Cselekedetei első fejezetében.  

Szent Mátyás apostol kultuszának az Árpád-korban még nincs nyoma hazánkban. A névnek Magyarországon Mátyás király adott tekintélyt, aki az ünnep vigíliáján született.

„Mátyás napjához országszerte inkább csak időjárási regulák fűződnek. Mátyás ront, ha talál (= megolvasztja, megtöri a jeget), ha nem talál, csinál (= ha már nem talál jeget, akkor faggyal köszönt be). Pontosan ez a hercegszántai sokác rigmus értelme is: Sveti Matija led razbija. Kad ga nema, on ga sprema. Hajósi és baranyai németek ajkán: Mathias bricht Eis, hat er keins, so macht er eins.
[…]
Mátyás apostol vértanúságának eszköze és így ikonográfiai jelvénye a szekerce. A nép képzelete a szent ünnepe és a közeledő tavasz között kapcsolatot teremtett: mintegy az apostol szekercéje töri meg a tél hatalmát. Így tartja Apátfalva népe is. Csíkszentmártonban az a tréfás hiedelem járja, ha nem indul meg a jégzajlás, akkor Mátyás a jégtörő csákányát pár hétre még éleztetni adta. Dugonics András jeles mondásai között olvassuk: Tapogatva jár, mint Mátyás után a róka a jégen.” Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium

Hunyadi Mátyás mellképe (címlap részlete). A miniátor Hunyadi Mátyás portréjának elkészítéséhez egy felsőolasz-lombard éremvéső által készített, több példányban fennmaradt érmet használt fel.  

In: Philostratus, Flavius: Heroica, – De vitis sophistarum. – Epistolae; Philostratus, Lemnius: Imagines, Lat. trad., cum praefatione ad Matthiam regem Hungariae ab Antonio de Bonfinis (Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár)

További Mátyás-ábrázolások könyvtárunk a Reneszánsz Év tiszteletére készült honlapján.

„Hogy ki is volt Mátyás király? Ezt minden, a magyar kultúrához tartozó felnőtt és gyerek tudja. A népmesék bölcs és igazságos uralkodója könyvek lapjairól, rajz- és játékfilmekből lép elénk kisgyermek korunk óta. És ott van a Himnusz hódító Mátyás királya. Szinte majd mindenki eljut a budai várba, vagy iskolai kirándulással a visegrádi palotába. Szobrok, iskolák, éttermek és szállodák viselik a Hunyadi Mátyás vagy a Mátyás király nevet. Még kutyatenyésztés is választotta ezt kennelje nevének! […] Különböző felmérésekből (a Medián és a Felvételi Információs Szolgálat végzett ilyen típusú közvélemény kutatásokat) arra lehet következtetni, hogy ő ma Magyarországon a legnépszerűbb történelmi személyiség. És emellett azon kevés magyar uralkodók közé tartozik, aki (apjával együtt) a szomszéd szláv és román népek körében is népszerű volt, a folklórjukba is bekerült. Azaz a közvélekedés szerint Hunyadi MÁTYÁS a KIRÁLY.” 

Gelniczky György írása a Mesék Mátyás királyról című szolgáltatásunkban olvasható.

Hunyadi Mátyás tudósai körében (könyvoldal). A Hunyadi Mátyás 1486. évi törvénykönyvét díszítő fametszet trónon ülve, tudósai körében ábrázolja az uralkodót. A német metsző Mátyás király arcvonásainak ábrázolásánál nem törekedett hitelességre.

In: Constitutiones incliti regni ungariae. [Leipzig, 1490. július 31. előtt] (Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára)

További Mátyás-ábrázolások könyvtárunk a Reneszánsz Év tiszteletére készült honlapján.  

Jókai Mór A magyar nép élce című munkájában Mátyás királyról is olvashatunk anekdotákat a MEK szolgáltatásában:

„Igazságos Mátyás idejében történt az, hogy egy bánáti gazdag örmény juhaira, amikor a mezőn legeltek, rajtütöttek a török portyázók, s elhajtották valamennyit, maga a juhász is alig menekült meg hat komondorával.
De az örménynek nem volt az vigasztalás, hogy a juhász megmenekült, ha a juhokat elvették, kárpótlásul ő meg elvette a juhász házikóját, kinek aztán egyebe sem maradt, mint a hat kutyája. Mit tegyen mármost szegény ember? sem testének, sem lelkének nem volt hova lenni. Ő biz azt gondolta, hogy felviszi kutyáit Budára, ott azokat eladja a királynak, soha náluknál jobban meg nem őrzi a király házát senki; maga meg majd felcsap katonának.” Egyszer volt Budán kutyavásár

 Az Országos Széchényi Könyvtár Mátyás mesék prózamondó versenyének egyik kategóriájának első helyezettje Szabó András volt.

(az alkalmazás bal szélére kattintva indul a mese)

A döntőben elhangzott összes mese meghallgatható a versenyen készült felvételek között. 

Hunyadi Mátyás trónon ülő alakja (könyvoldal részlete). A Hunyadi Mátyásról készült portré nem tekinthető hitelesnek. A metszet augsburgi metsző munkája 1488-ból. A színezés feltehetően Budán készült.

In: Thuróczy János: Chronica Hungarorum. – Augsburg, 1488. (Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára)

További Mátyás-ábrázolások könyvtárunk a Reneszánsz Év tiszteletére készült honlapján.

Mesék és mondák Mátyás királyról címmel a Kríza Ildikó által válogatott és gondozott kötet is olvasható a MEK oldalain:

„Hát, tudják kegyelmetek, hogy Mátyás király, akit úgy hívtak, hogy "Mátyás, az igazságos", sokszor megfordult a nép között, s ilyenkor aztán megkérdezte a szegény emberektől, hogy hát hogy is megy dolguk. Miből élnek? Aztán meg azt is megkérdezte, mit csinál a falu bírája meg a nótárius. De aztán jaj is volt ám annak a bírónak vagy nótáriusnak, akit hamisságon ért, mert azt tüstént elcsapta!
Hát egyszer, amint így járt kint a nép között, hogy hol, hol nem, én bizony magam sem tudom, mert még akkor talán a világon sem voltam, hanem hát elég az ahhoz, hogy beténfergett egy vén cigányasszonyhoz, aki éppen kártyát vetett a kuckóban. Beköszön Mátyás király:
– Isten jó nap, szüle! Mit csinál kend?
– Fogadj Isten, szép ifjú uracskám! Én bizony nézegetem az emberek sorsát. Hát mi járatban van? (Azért nevezte a cigányasszony csak ifjú uracskának a királyt, mert mikor az a nép között járt, sokszor olyan kopott gúnyába volt öltözve, akár csak egy patrizáló diák. Aztán meg ha kérdezték, hogy hogy hívják, mindenkinek más-más nevet mondott, hogy csak rá ne ismerjenek, hogy ő a király.)
– Hát biz én csak azért jöttem, szüle, messze földről – mondja a király –, mert azt hallottam, hogy kend nagyon jól tud jövendölni. Hát én is szeretném tudni, hogy mi jó szerencse vagy milyen veszedelem vár rám.” Mátyás király lopni megy

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr635098213

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása