A népszerű keresztnév napja eredendően Árpád-házi Szent Imre herceg (1000 és 1007 között, Székesfehérvár – 1031. szeptember 2., Veszprém közelében /?/) ünnepe; katolikus ünnep. Az utóbb az ifjúság védőszentjévé vált herceg ünnepe a hagyománytól eltérően nem halála időpontja, hanem szentté avatásának napja. Imre herceget 1083-ban atyjával, István királlyal és Gellért püspökkel együtt Szent László király az ország főpapjai és világi nagyjai jelenlétében emeltette oltárra, azaz avatta szentté – a kor szokásainak megfelelően.
Szent István király és Szent Imre herceg egészalakos képmása; falfülke előtt trónon ül a király, feje fölé két angyal tart koronát. A trón jobb oldalán a gyermekként ábrázolt Imre herceg ül, kezében liliommal; rézmetszet. – In: Mausoleum potentissimorum ac gloriosissimorum Regni apostolici regum et primorum militantis Ungariae ducum ..., 1664 (Régi Nyomtatványok Tára – Digitális Képkönyvtár)
„Imre első királyunknak, Szent Istvánnak és Boldog Gizellának fia, akit német nagybátyja, a később szintén szentté avatott Henrik császár nevére kereszteltek. A magyar Imre név a német Henrik átvétele. Szent Imre legendáját az Érdy-kódexben olvassuk. Jámborságával már gyermekkorában kitűnik. Királyi atyjával egyszer Szent Márton hegyére ment a bencés monostorba, ahol a szerzetesek illő tisztelettel fogadták őket. »Imre miért Szentlélekkel teljes, kinek mind megismervén érdemes voltát, mindent azonképpen meg apolgata (megcsókolta). Nekit csak egyször, nekit háromszor, nekit ötször és egyet végre hétszer. Annak kedég vala fráter Maurus neve. Mikoron az szent mise megáldatott volna, az szent királ titkon kérdé meg az ő fiát, miokáért tette volna. És megjelenté az ő atyjának, hogy mindeniknek annyi esztendei volna, Hogy tisztaságus életöt fogadtanak volna. Az utolsó kedég fráter Marus szeplőtelen szűz volna.«
Imre máskor szolgájával Veszprémbe ment. Itt a Szent György-kápolnában égi szózatot hallott, hogy testi-lelki szüzességben töltse életét. Később mégis megházasítják, jegyese azonban hajlandó a József-házasságra.
A fiatal Imrét vadászaton érte utol a halál.”
Bálint Sándor: November 5., részlet – Uő.: Ünnepi kalendárium – Magyar Elektronikus Könyvtár
–––
„Magasztaló szent versekkel
Dicsőitsük az eget,
És üdvezlő énekekkel
Szüz szent Imre herczeget:
Nemzetünknek buzgó népe
(Most érkezik kincsetek,
A herczegek példás képe:)
Zöld ágokat hintsetek.
Szent Imre jön, ki éltében
Eskütt szüz és angyal vólt,
Házassága kötelében
Szüz társával szüzen hólt.”
Faludi Ferenc: Szent Imre herczegrül, részlet – In.: Uő.: Faludi Ferenc összes költeménye – Magyar Elektronikus Könyvtár
Petrus Rucholle: Szent Imre herceg allegóriája, rézkarc, 1633 – Imre herceg dombtetőn áll, magyar viseletben. Lába alatt virágok és tövisek. Jobbjában lángoló szív, fején virágkoszorú. Imre mellett angyal, aki egyik kezében fáklyát, a másikban edényt tart. Az edénybe vér folyik az Imre által tartott szívből. Az égen szárnyas szív és Madonna a gyermekkel zenélő angyalok között. (Régi Nyomtatványok Tára – Digitális Képkönyvtár)
„Imre tisztelete – tudomásunk szerint – megmaradt az egyházi év és templomi ábrázolások világában, a szakrális népélet televényében nem vert gyökeret. Barokk templomi képeinken Imre úri magyar viseletben, csizmásan jelenik meg. Ezért választották veszprémi, érsekújvári, aradi, és szegedi csizmadiák céhpatrónusuknak. […]
Szent Imre nevéhez és napjához fűződő hiedelmekről és hagyományokról nem tudunk. Keresztnévként mégis igen népszerű, sőt családnév gyanánt is: Imre, Imreh, Imrő, Emre, Ümre, Imbre” Bálint Sándor: November 5., részlet h – Uő.: Ünnepi kalendárium – Magyar Elektronikus Könyvtár
Szent Imre herceg tisztelete újra megerősödött a XX. század első felében, amikor tudatosan állították őt, mint a tisztaság erényének megtestesítőjét az iskolai ifjúság elé példaképként. Ennek a folyamatnak egyik kifejezője Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész 1930-ban felavatott szoborcsoportja is a mai Móricz Zsigmond körtéren, Budapesten. A szoborcsoporttal szemközti útvonal 1929 óta a Szent Imre herceg útja nevet viselte. Az 1930-ban törvényes keretek között létrehozott XI. kerület hivatalos neve 1934-től 1950-ig Szent Imre város volt, 2007-től a kerület egy része újra felvette a Szentimreváros nevet.
„Az erények mértéke teszi teljessé a királyok koronáját, és a parancsok közt a tizedik. Mert az erények ura a királyok királya, miként égi serege áll kereken tíz karból, úgy életed vitele kerekedjék ki tíz parancsból. Kell hogy a királyt kegyesség s irgalmasság díszítse, de a többi erény is hassa át és ékesítse. Mert ha a királyt istentelenség és kegyetlenség szennyezi, hiába tart igényt a király névre, zsarnoknak kell nevezni. Ennek okából hát, szerelmetes fiam, szívem édessége, sarjam jövő reménysége, kérlek, megparancsolom, hogy mindenütt és mindenekben a szeretetre támaszkodva ne csak atyafiságodhoz és a rokonságodhoz, vagy a főemberekhez, avagy a gazdagokhoz, a szomszédhoz és az itt lakóhoz légy kegyes, hanem még a külföldiekhez is, sőt mindenkihez, aki hozzád járul. Mert a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz.”
X. rész. A kegyességről és az irgalmasságról, valamint a többi erényről, részlet, – In.: István király intelmei Imre herceghez, fordította Kurcz Ágnes – Magyar Elektronikus Könyvtár
Roskovics Ignácz festményei a budai Királyi Palota Szent István-terme számára, Zelesny Károly fényképei után.– In: Vasárnapi Ujság, 47. évf. 16. sz., 1900. április 22. – Digitális Képarchívum
Régi jámbor herceg, ki valál a vad
hullám szennyes hátán szelíd fehér hab,
kiben tükröt lelt a Tenger Csillaga,
nézz mennyekből, megcsúfolt rokonságodra,
mert ma is, levágva orrunk és fülünk,
koldulunk és árván kárveszékelünk,
mint ama gyászhírű balga magyarok
s bosszuszóval átkozzuk vesszős Nyugatot,
holott István atyád, első szent király
nem átkot, nem bosszut rendelt és kivánt,
hanem bölcs alázat hűvös fürdejét,
mosni a kudarcbatört magyar láz fejét.
Babits Mihály: Imre herceg, részlet – In: Uő.: Összegyűjtött versei – Magyar Elektronikus Könyvtár
–s–
