Az 1920. június 4-én, a Trianon palotában aláírt békeszerződés tartalma és következményei közismertek, s a törvénybe iktatott szöveg mindenki számára elérhető az 1000 év törvényei online adatbázisban.
A Magyar Törvénytárba becikkelyezett törvényszöveg első oldala, 1921 – Törzsgyűjtemény, szabadpolcos állomány
De vajon a kor embere hogy viszonyult valójában a szerződés aláírásához? A kérdés megválaszolásához érdekes adalékot nyújtanak a korabeli újságok. A Nemzeti Összetartozás napjára írt bejegyzésünkben három korabeli napilapot vizsgáltunk meg. A Pesti Hírlap június 4-én tudósított a magyar megbízottak Versailles-ba érkezéséről, egyúttal a román, a csehszlovák és a szerb sürgetésről a békeszerződés aláírásával kapcsolatban.
Pesti Hírlap, 1920. június 4., XLII. évf., 133. szám – Törzsgyűjtemény
A címlapon egy további tárca is olvasható, melynek szerzője reményét fejezte ki a határok későbbi felülvizsgálatával kapcsolatban, ugyanakkor felhívta a figyelmet a békeszerződés aláírásának fontosságára, mivel enélkül nem kezdődhet meg a békés termelő munka. Június 5-én a címlapon tárca jelent meg a nemzeti egység fontosságáról. Egyúttal tudósítottak a békeszerződés aláírásával párhuzamosan zajló budapesti demonstrációkról. A lap 6-án címlapi tárcájában a kormány statáriumáról számolt be, és felhívta az olvasók figyelmét a közrend megtartásának fontosságára. Mellette címlapon tudósítottak a békeszerződés aláírásának rövid, tíz perces aktusáról.
Népszava, 1920. június 4., XLVIII. évf., 133. szám – Törzsgyűjtemény
A Népszava június 4-én a békeszerződés elleni tiltakozó akciókról számolt be. 5-én tovább folytatták a tűntetések leírását, s felhívták a figyelmet az életbe lépő statáriumra. Leszögezték ugyanakkor, hogy „a békeszerződés igazságtalanságait mindenki átérzi, ellenük lélekben mindenki tiltakozik, mindenkiben él a vágy és akarat ezek megváltoztatására, de itt előbb életet kell teremteni, a hosszú háború romjait el kell takarítani, a népnek nyugalmat, életkedvet, életlehetőséget kell biztosítani.” 6-án 2. oldalas cikkben tudósítottak a rövid aláírási ceremóniáról.
Az Est, 1920. június 4., XI. évf., 133. szám – Törzsgyűjtemény
Az Est 4-i híreit szintén a budapesti demonstrációk leírásával kezdte. Közölték ők is a románok, a szerbek és a csehszlovákok tiltakozását, hangsúlyozva, hogy politikailag nagyobb felelősséggel rendelkező megbízottnak kellene aláírnia a szerződést, mert félő, hogy a magyar törvényhozás enélkül nem ratifikálja majd a szerződést. A június 5-ei írások mély megrendültségről tettek tanúbizonyságot, majd 6-án nagyobb hangsúlyú, címlapon megjelentetett cikket közöltek az aláírási ceremóniáról.
Miről tanúskodik a három napilap? Egyrészt arról, hogy a kortársak csakugyan mélyen megrendültek a szerződés aláírásától. 4-én folyamatos demonstrációk zajlottak Budapesten, s a kormány kénytelen volt statáriumot meghirdetni a rend fenntartása érdekében. Bíztak ugyanakkor a határok revíziójában, mivel úgy gondolták, az antant (ahogy akkoriban írták: entente) képviselői is látják a határvonalak meghúzásának igazságtalan voltát. Végül a megkönnyebbülés is kiolvasható a sorok közül. A szerződés minden szigorúsága és korlátozása ellenére a békét hozta el, mely lehetővé tette a kilépést a nemzetközi elszigeteltségből, valamint a lehetőséget a háborús pusztulás helyreállításának megindítására.
