2014-ben a Magyar Elektronikus Könyvtár újabb hét, könyvtárunk Kézirattárában őrzött magyar nyelvemléket tett közzé digitálisan. A nyelvemlékek html és pdf formátumban tekinthetők meg. E nyelvemlékek között van a llegkorábbi összefüggő magyar nyelvűszövegemlékünket, a Halotti Beszédet tartalmazó – MNy 1 jelzetű – Pray-kódex (1192–1195), mely több különálló részből még a 13. század folyamán egybekötött kézirat. Tartalma középkori művelődéstörténetünknek szinte valamennyi ágát érinti. Legterjedelmesebb része liturgikus tartalmú, a legkorábbi magyarországi használatra szerkesztett sacramentarium (azaz a miséző pap könyörgéseit tartalmazó szerkönyv). Ehhez kapcsolódnak olyan misén kívüli szertartások szövegei, mint az esketés, a templom alapkövének letétele és a temetés. A magyar nyelvű Halotti beszéd a temetési szertatás végén olvasható, egy bővebb, latin nyelvű temetési beszéd kíséretében.
Toldy Ferenc irodalomtörténész Pray György jezsuita történészről nevezte el a kódexet, aki 1770-ben először adott hírt róla. A pozsonyi káptalan 1813-ban a Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának adományozta.
Halotti beszéd és könyörgés. (1195 körül). Pray-kódex, f. 136r – Kézirattár, MNy 1 – Magyar Elektronikus Könyvtár
A hét nyelvemlékkódexünk közül három – a Gömöry-kódex, (MNy 5), a Domonkos-kódex (MNy 6) és a Horvát-kódex (MNy 7) – a Nyulak szigeti, Domonkos-rendi apácák kolostorában készült. A Gömöry-kódex (1516) imádságoskönyv, amely egy Krisztina nevű, feltehetően Nyulak szigeti domonkos apáca megrendelésére készült. A kézirat tizenegy kéz munkája. A kódexet a szigetről az apácák a török elől való meneküléskor magukkal vitték. Útjuk Nagyszombaton keresztül Pozsonyba vezetett. A kéziratot a pozsonyi klarisszák tovább használták. A 19. század elején az evangélikus vallású pesti patikárius, Gömöry Károly birtokolta a kódexet, aki 1821. ápr. 30-án a magyar nemzeti könyvtárnak ajándékozta; ezért viseli ma az ő nevét.
A Szent Domonkosról és rendje életének kezdeti szakaszáról szóló Domonkos-kódex (1517) 130 hosszabb-rövidebb legendát és példát tartalmaz. A kódex másolója a magyar középkor híres domonkos rendi nővére, Ráskay Lea, aki maga jegyezte be kézirata végére a befejezés időpontját. A Gömöry-kódexhez hasonlóan a 17. század elején ez a könyv is a pozsonyi klarisszákhoz került. A kódexet végül a besztercebányai káptalan ajándékozta 1815-ben a Nemzeti Múzeum Könyvtárának.
A Horvát-kódex (1522) 137 levél terjedelmű magyar nyelvű kézirat, másolója szintén Ráskay Lea volt. A kódexet Toldy Ferenc nevezte el Horvát Istvánról. A kódex a Jankovich-gyűjtemény megvételével került a magyar nemzeti könyvtár tulajdonába.
Gömöry-kódex. (1516), 95. p. – Kézirattár, MNy 5 – Magyar Elektronikus Könyvtár
A Vitkovics-kódex (1525) 54 levél terjedelmű, magyar nyelvű kézirat. Eredetileg összetartozott a Miskolci töredékkel (6 levél), amely a Vitkovics-kódex 72. és 73. lapjai közül hiányzó ívfüzet maradványa. Ferences apácák, talán az óbudai klarisszák számára másolta egy kéz. A Vitkovics-kódex Bonaventura Regula novitiorum c. művének fordítását, breviáriumi hórákra beosztott passióelmélkedést és Krisztus utolsó szavairól szóló imádságot tartalmaz. A kódex végén Szent Brigitta 15 imájának fordításából csak a bevezető sorok maradtak meg. A kódexet 1803-ban Vitkovics Mihály fedezte fel Egerben, 1836-ban Jankovich Miklós birtokából került a magyar nemzeti könyvtárba.
Vitkovics-kódex (1525), 54. p. – Kézirattár, MNy 10 – Magyar Elektronikus Könyvtár
A Peer-kódex, (16. század első negyede) Szent Elek és Remete Szent Pál legendáin kívül vegyes imádságokat, énekeket tartalmaz. Eredetileg egy ember személyes használatára, nem pedig kolostori célokra készült kilenc kéz munkájaként, ám nem egy időben és nem egy helyt. Valószínűleg, de nem egyértelműen bizonyíthatóan a nagyvázsonyi pálosok készítették. Nevét Peer Jakab piarista tanárról, egykori tulajdonosáról kapta, akihez a szerzetesrendek feloszlatása után, könyvtáraik felszámolásakor juthatott valamilyen módon, akinek hagyatékából került Jankovich Miklós birtokába, majd onnan 1852-ben a magyar nemzeti könyvtárba.
Peer-kódex, 49v, részlet Remete Szent Pál legendájából – Kézirattár, MNy 12 – Magyar Elektronikus Könyvtár
A hetedik digitalizált nyelvemlék, a Simor-kódex (16. század eleje) 7 levélnyi töredék, amely a Szent Ferenc-legenda részleteit tartalmazza magyarul. Az óbudai klarisszák számára készülhetett, ugyanaz a kéz írta, amelyik a Nádor- és a Nagyszombati kódexet és a Debreceni kódex egy részét. Szövege néhány szó eltéréssel azonos a Virginia-kódex szövegével. Simor János esztergomi érsek adományozta az Országos Széchényi Könyvtárnak.
2014-ben a Bajor Állami Könyvtár, München (Bayerischen Staatsbibliothek) digitalizálta és a Müncheni Digitális Könyvtárban közkinccsé tette az 1466-ban elkészült Müncheni kódexet is (Cod. Hung. 1).
Készült Haader Lea, Komlóssy Gyöngyi, Madas Edit, Oszkó Beatrix és Vekerdi Lilla szócikkeinek felhasználásával a Magyar Nyelvemlékek című tematikus tartalomszolgáltatás alapján.
