Szentségtörés a csúnya könyv – Kner Imre stílusgyakorlatai

2015. február 03. 08:33 - nemzetikonyvtar

„…a nyomdász tulajdonképpen mindent mástól, készen kap. Mástól kapja a szöveget, a papírost, a betűt, a festéket, a gépeket. Amit ő ad a könyvhöz, az a betűk közötti fehér sík, az üres tér, a spácium.” (Kner Imre)

kner06.pngKner Imre portréja és Major Henrik karikatúrája. In. Grafikai Szemle, 19. évf., 1909. májusi szám. 8. előzéklap. – Törzsgyűjtemény  

Kner Imre 125 évvel ezelőtt, 1890. február 3-án született Gyomán, Kner Izidor (1860–1935) első gyermekeként. Tipográfus-nyomdász pályája nagyon korán elkezdődött. Mindössze 12 éves volt, amikor gimnáziumi tanulmányait megszakítva, édesapja műhelyében nyomdászinasként kellett szakmát tanulnia. Kner Izidor hamis szembetegség diagnózisa miatt – közeli megvakulást feltételeztek nála , késedelem nélkül át akarta adni szakmai tudását fiának. Imre 1904-től, amint életkora megengedte, a lipcsei Technikum für Buchdrucker szakiskola növendéke lett. 

kner01.png

Kner Imre 1905-ben, lipcsei nyomdásziskolájában készített szecessziós könyvterve – Kézirattár, Analekta 12.283

Hazatérése után, mindössze 17 évesen a nyomda műszaki vezetőjeként dolgozott.
Az önálló könyvkiadás lehetőségét csak gazdaságosan és folyamatosan előállított termékek nyomtatásával lehetett megteremteni. Kner Izidor mindezt az ünnepi és közigazgatási nyomtatványok, báli meghívók, propaganda- és reklámanyagok nyomtatásával tette lehetővé. Ajánlataikat szép kiállítású, rendszeresen megjelenő termékbemutató kiadványokban, katalógusokban mutatták be helyi és megyei megrendelőiknek. Kner Imre első munkái egyike egy ilyen reklámanyag, a Röpke Lapok című folyóirat borítójának tervezése volt. A lipcsei szecessziós művészeti stílus időszaka volt ez, melynek hatása, annak is inkább geometrikus formavilága érződik korai munkáin.

A nyomdásztársadalom előtt a Könyvnyomtatók Évkönyvében megjelent szakmai cikkével mutatkozott be (Művészet és nyomdászat, 1907), melyet számtalan további publikáció követett.

1916-tól bekapcsolódott a Vasárnapi Körbe, ahol fiatal magyar írókkal kötött ismeretséget, köztük Mannheim Károllyal, Balázs Bélával, Lesznai Annával és Lukács Györggyel. Tevan Andorhoz, későbbi barátjához és nyomdásztársához hasonlóan ő is több ismeretlen fiatal szerzőnek segítette indulását anyagi érdek nélkül, például Balázs Bélának, verseskötete kiadásával.

kner02.png

Csoportkép Kner Imrével és Tevan Andorral. In. Gécs Béla: A Tevan nyomda emlékezete, Békéscsaba, M. Miniatűr és Bibliofil Könyvészek Társ., 2003. p.74-75. – Törzsgyűjtemény 

A világháború után virágzó együttműködés indult Kozma Lajos grafikusművésszel, aki a Kner-nyomda könyvdíszeit, nyomdászjelvényeit készítette. Az ő munkáját dicséri a jól ismert, hátán tékában könyveket cipelő deák figurája, amely a Kner-nyomda védjegye lett.

kner05.png

Könyvárus deák figurája, a Kner-nyomda védjegye. Kozma Lajos munkája.

Forrás: Révész Béla: Ady Endre életéről, verseiről, jelleméről. Gyoma, Kner, 1922. Számozatlan utolsó oldalon. – Törzsgyűjtemény 

A fiatal Kner Imre első irodalmi kiadványainak kiválasztásával és azok külsejével hamar felhívta a figyelmet tehetségére. Nemzetközi könyvkiállításokon vett részt alkotásaival, munkáinak átlagon felüli színvonalát megismerték és elismerték a világban. 1923-ban a göteborgi nyomdászkongresszuson tartott előadásával a szakma legismertebb képviselőinek figyelmét hívta fel magára. 1927-ben, az első lipcsei nemzetközi könyvművészeti kiállítás (IBA) magyar bizottságának egyik rendező tagja volt, és még abban az évben a német könyvművészek egyesületének (Deutsche Buchküstler) tagjává választották, valamint 1928-ban meghívták a kölni PRESSA sajtókiállítás könyvművészeti szekciójának díszelnökségébe is.

Tizennyolc skandináv író magyarul. Gyoma, Kner, 1929–1931. Könyvborító. – Törzsgyűjtemény 

Könyvművészeti tevékenysége három stíluskorszakra bontható: a kezdeti szecessziós ízlést népies barokk formavilág követte, míg a különböző korok könyvstílusainak tanulmányozása után, Giambattista Bodoni (1740–1813) betűformáit – melyet Kner Imre alkalmazott először Magyarországon – tartotta a legharmonikusabb arányokkal rendelkező típusnak. Ezután készültek legszebb, klasszicista felfogásban alkotott könyvtervei.

Kitartóan hitt abban, hogy a tömegkönyveknek is meg lehet találni az igazi művészeti megjelenési formáját, és hogy a nyomdászok igazi hivatása nem a kis példányszámú luxuskiadások előállítása, hanem a legszélesebb olvasói rétegek kezébe jutó könyveket a „mesterség nemes eszközeivel, a technika természetes és becsületes lehetőségeivel széppé, művészivé tegyük.”

A kapcsolattartás útja – akár napi szinten is – Kner Imrénél a levelezés volt. Életszükséglet. Leveleit gondosan rendezte, íróik szerint csoportosította, nyomdai dolgozószobájában több polcfolyóméternyi leveles anyagot őrzött. A gyomai vállalat messze esett a fővárosi zajos élettől, a nyomdász, nem utolsósorban üzleti érdekből, gyakori levélváltásban állt a hazai irodalmi élet szereplőivel.

A Kner-nyomdavállalat legfőbb tevékenysége a közigazgatási nyomtatványok előállítása volt. Kner Imre egy községi jegyzőt megszégyenítő módon ismerte a közigazgatás működési rendjét, minden fortélyát, s azonnal hozzáigazította a szükséges nyomtatványokat, melyeket hasonló igényességgel készített, mint a Kner-nyomda többi termékét, és kiadványjegyzékben tett közzé. A korszak azonban, melyet ezeknek a gondosan készített nyomtatványoknak is ki kellett szolgálniuk, nem nézte a tehetséget, őt is eltiporta. 

„Nem kísérletezünk kivándorlással… arra a meggyőződésre jutottunk, hogy nem lehet csinálni semmit, de nem akarunk elmenni innen. Mi itt élünk… nem tudnánk élni másutt… Ha úgynevezett zsidó cégnek fogunk minősülni, s elveszítjük ezt a forradalmat, innen mást csinálni nem tudunk… Lehetetlen, hogy azért amit végeztem és létrehoztam halálos ítélet legyen jutalmam.”

Részlet Kner Imre Miklós barátjának, Móricz Zsigmond öccsének írt leveléből (1939. január 3.)

Kner Imre hetvenegy évvel ezelőtt, 1944. május 12-én, a mauthauseni koncentrációs táborban halt meg a holocaust áldozataként.

Somogyi Etelka

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr247111263

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.