Földesi Ferenc, a Kézirattár osztályvezetője nyitotta meg A királyi könyvtár – 35 corvina titkai hasonmások, képek, szövegek és filmek tükrében című kiállításunkat 2015. június 5-én.
Négy részben a közöljük a megnyitón elhangzott beszédet.
A kiállítás kurátora, Zsupán Edina, olyan átfogóan és olyan mélységben fogalmazta meg a tudható dolgokat a Corvina Könyvtárról, a saját kutatásai mellett természetesen a tudós elődök és kortársak, mindenekelőtt Mikó Árpád eredményeit elénk tárva, hogy fölmentett engem a nem könnyű feladat alól: a Corvina Könyvtárról beszélni.
Így szabadon csaponghatok, ennél jobb dolgot alig lehet elképzelni, de azért igyekszem a tárgy közelében maradni.
Kezdjük rögtön az I. EXKURZUSsal:
Tíz évvel ezelőtt nagyon kerestem egy korvinát. Nem itt, a Kézirattár raktárában, nem a gyűjteménykezelők visszatérő rémálma realizálódott, hogy hol lehet, múltkor még megvolt; nem, a marosvásárhelyi korvinát, vagy legalábbis a marosvásárhelyi corvina nyomait kerestem a Teleki Tékában. Teleki Sámuel a könyvtárkatalógus első kötetében, ahol a klassszikus görög-latin szerzők munkáit vette számba, Catullusnál is, Tibullusnál is hozta a két szerző, valamint Propertius verseit tartalmazó kötetet, expressis verbis leírva, hogy 15. századi kézirat, Mátyás király könyvtárából. Több okból is zavarba ejtő tétel, leginkább azért, mert nem ismerik a modern bibliográfiák, de már a 19. század végén sem látta az ott kutató Csontosi János, sőt a század elején Erdélyben utazó Kazinczy sem, noha mindkettőjüknek megmutatták a Téka középkori kincseit. Fölvetődött bennem az is, hogy Teleki elnézte a dolgot; de ez lehetetlen, hiszen már ifjúkori tanulmányútja kezdetén látott korvinákat a bécsi udvari könyvtárban, később pedig, már nagy gyűjtőként hosszan vadászott a Tacitus-korvinára, végül meg is szerezte.
Kiállításunkon a 35 corvina hiteles másolatai és a kódexekből származó pompás fotóanyag alapján a látogató képet alkothat a teljes egykori Corvina Könyvtárról, a részletes kísérőszövegek pedig feltárják előtte a Corvina történetét, nyitott kérdéseit, és bevezetik az egyes kódexek gazdag, titkokat rejtő világába.
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, 1014 Budapest, Budavári Palota F épület, V. emeleti Ereklyetér
Mikor: Szeptember 27-ig, keddtől vasárnapig 10–18 óra között.
A belépés ingyenes!
Szóval, tanácstalanul álltam, mígnem aztán egy következő ott-tartózkodásom alkalmával gondoltam egy merészet – egy könyvtárban mi más merészebb dologra gondolhatnánk? – megnéztem a cédulakatalógust. És ott volt, fehéren-feketén, jelzettel, úgyhogy át sem tekintettem a cédulát, azonnal kikértem, és 10 perc múlva a kezemben volt egy kicsi, díszítetlen, jelentéktelen 18. századi erdélyi kézirat, annak a Catullus-Tibullus-Propertius korvinának a másolata, amit ekkor már évtizedek óta Bécsben őriztek. és soha nem volt Teleki tulajdonában. A másolat elején, a tudós Kovásznai Sándor ajánlóverse Teleki Sámuelnek, amiben elmondja, hogy ez a korvina egykor Mátyás tulajdonában volt, majd következik a /translatio studiorum/ elkoptatott frázisa, ahogy a Múzsák egykor elmenekültek Görögországból a barbárság elől, úgy menekültek Budáról is a nagy király halála után, de itt a Maros partján otthonra találtak, Teleki személyében legalább annyira méltó őrzőjükre, mint egykor Mátyás volt.
A kéziratot a Téka tiszteletére Codex Agropolitanusnak neveztem el.
Holnap két megszállott literátorról olvashatnak.
Földesi Ferenc
A kiállítás megrendezését a Corvina Alapítvány támogatta. Az Alapítvány 1990-ben alakult az Országos Széchényi Könyvtár könyvtári programjainak anyagi támogatására. Adományaikat szívesen fogadjuk a K & H Bank Zrt. 10200823-22215673-00000000 számlaszámán!
