Göncz Árpád, Tolkien, Poe, Hemingway, Shelley, Updike, Maugham és még sokan mások. 

Göncz Árpád (Budapest, 1922. február 10. – Budapest, 2015. október 6.) József Attila-díjas magyar író, műfordító és politikus, a Magyar Köztársaság elnöke 1990 és 2000 között.

Göncz Árpád köztársasági elnök a Parlament előtt, 1990. augusztus 3. Fénnyel írott történelem. Magyarország fotókrónikája 1845-2000. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Göncz Árpád kötete a Magyar Elektronikus Könyvtárban:

– Ez az orvos – mondta félhangosan –, ez az orvos valóságos istenáldás - és kenegette közben a kezét. – Hogy hogy is hívják ezt a kenőcsöt? – Kézbe vette a tubust, közel emelte a szeméhez. – Ne-o-gra-nor-mon – betűzgette. És megint csak magában, fejcsóválva: – Ez valóságos istencsodája, hogy Bernát bírja, hogy nem sebesedik ki neki, folyton csak abban. – Rábiccentett. – Abban – mondta nyomatékkal, mintha tagadta volna valaki. Szeme elé emelte a kezét, forgatta. – És kézre is jó. Azóta nem töredezik ki a kezem. – Ösztönös mozdulattal az ingaórára nézett, összehunyorított szemmel. Eltartott egy darabig, amíg észlelte, hogy nem jár. – Ha egyszer nem tudok már fölmászni, hogy fölhúzzam. – S mintha kimondatlan vád ellen védekeznék: – Én ugyan föl nem mászom, csak ezért. Hogy leessem, hogyne. És akkor magával mi lesz? Ki fogja?... – Szeme már az ébresztőórát kereste. – Negyed tíz. Azt írták, tízkor jönnek. Még jó, hogy megnéztem a postaládát...

Ölébe ejtette a kezét, ült. Vonásai megereszkedtek.

A szobát megülte a csönd. Csak a másik szobából hallatszott át a halk, szuszogós-nehéz lélegzetvétel. S egy légy zizegett, röppent ide-oda, ráérősen.

Hazaérkezés. Elbeszélések. [A Sarusok c. kisregény kivételével], Részlet. Budapest, Pátria, 1991. 

GÖNCZ ÁRPÁD MŰFORDÍTÁSAI A MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁRBAN:

Edgar Allan Poe:

• Három vasárnap egyvégtében?; A csupa x bekezdés;  In. Uő.: Rejtelmes történetek, Budapest, Európa, 1967. 
• Hogyan írjunk Blackwood-cikket?;  Mellonta Tauta.  In. Edgar Allan Poe válogatott művei, [vál. Borbás Mária és Kretzoi Miklósné], Budapest, Európa, 1981. 
• Kutyaszorító. In. Uő.: A Morgue utcai gyilkosság, Szentendre, Interpopulart, 1995. (Populart füzetek 58.) 
• Mellonta tauta.  In. Uő.: Mellonta tauta. Science fiction elbeszélések, Szeged, Szukits, 1998. 

Mary Shelley:

• Frankenstein vagy A modern Prométheusz, Szeged, Szukits, 1995. 

Robert Louis Stevenson:

• Öngyilkosok klubja. Három kisregény (A falesai part; Öngyilkosok klubja; A ballantraei örökös), Budapest, Európa, 1970. 

William Makepeace Thackeray:

• Pendennis jó és rossz sorsának, barátainak és legnagyobb ellenségének története, [Budapest], Európa, 1972. (A világirodalom remekei 4.) 

Václav Hável cseh államfő Göncz Árpád és Antall József társaságában Visegrádon, 1991. A magyarok krónikája. Szerkesztette: Glatz Ferenc. Officina Nova, Budapest, 1995 – Magyar Elektronikus Könyvtár

GÖNCZ ÁRPÁD FONTOSABB MŰFORDÍTÁSAI A TÖRZSGYŰJTEMÉNYBEN:

Agatha Christie:

• N vagy M, Budapest, Magvető, 1975. 

Arthur C. Clarke:

• 2001. Űrodisszeia, Budapest, Móra Kiadó, 1973. 

E. L. Doctorow:

• A hang és a téboly / Míg fekszem kiterítve [Fordította Göncz Árpád, Geher István, Budapest, Európa, 1976, cop. 1971. 
• Ragtime, Budapest, Európa, 1979. 
• Világkiállítás, Budapest, Európa, 1988. 

William Faulkner:

• Fiam, Absolon!, Budapest, Európa, 1979. 
• A hang és a téboly, Budapest, Európa, 1970. 
• Példabeszéd, Budapest, Európa, 1977. 
• Sartoris, Bratislava–Budapest, Madách, Európa, 1974. 

William Golding:

• A legyek ura; A piramis; [ford. Déry Tibor, Göncz Árpád, utószó: Göncz Árpád], Budapest, Európa, 1970. 
• Ripacs Martin, Budapest, Magvető, 1968. 
• Az utódok, Budapest–Bratislava, Móra, Madách, 1970. 
• A torony. Regény, Budapest, Európa, [1965]. 
• Beavatás, Budapest, Árkádia, 1983. 
• A piramis, Budapest, Európa, 1998. 

Göncz Árpád a gyulafirátóti harcászati gyakorlaton, 1990. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Ernest Hemingway:

• Vándorünnep, Budapest, Európa, 1966. 
• Szigetek az Áramlatban, Budapest, M. Helikon, Európa, 1973. 
• A folyón át, a fák közé. 2. kiad. Budapest, Európa, 1989. 

D. H. Lawrence:

• Szerelem a kazlak közt, Budapest, M. Helikon, 1968.
• A szűz és a cigány, ford. Göncz Árpád et al., Budapest, Árkádia, 1986. 

W. Somerset Maugham:

• Zsákutca, Budapest, Szépirodalmi, 1973. 

Robert Louis Stevenson:

• Öngyilkosok klubja / A ballantraei örökös / A falesai part, Budapest, Európa, 1970. 

William Makepeace Thackeray

• Pendennis jó és rossz sorsának, barátainak és legnagyobb ellenségének története, Budapest, Európa, 1972. 

J. R. R. Tolkien:

• A Gyűrűk Ura, [az I. rész 1–11 fejezetét, a hozzá tartozó versbetéteket fordította Réz Ádám; a többi verset fordította Tandori Dezső], Budapest, Gondolat, 1981. 
• A sonkádi Egyed gazda, Budapest, Móra, 1988. 

John Updike:

• A kentaur, Budapest, Európa, 1966. 
• Szegényházi vásár, Budapest, Európa 1975. 
• Gyere hozzám feleségül. Románc, Budapest, Európa, 1981. 
• Nyúlháj. Regény, Budapest, Európa, 1984. 
• Nyúlketrec, Budapest, Európa, 1988. 
• Az eastwicki boszorkányok, Budapest, Európa, 1986. 
• Így látja Roger, Budapest, Európa, Újvidék, Fórum, 1989.