A Pesti Vigadó építésze

2016. február 20. 10:09 - nemzetikonyvtar

195 évvel ezelőtt, 1821-ben ezen a napon született Feszl Frigyes (megh. 1884) építész, festő- és grafikusművész, Ybl Miklós mellett a magyar romantikus építészet legjelesebb képviselője, aki európai viszonylatban is e stílus egyik legjelentősebb alkotója volt.

Sterio Károly: Feszl Frigyes portréja, 1847. . In. Haza és haladás. A reformkortól a kiegyezésig (1790–1867), Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület, 2000 (Encyclopaedia Humana Hungarica 7.) – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Müncheni képzőművészeti akadémiai tanulmányok után 1845 táján telepedett le végleg Pesten. Ekkor a pesti Országháza pályázatán újszerű romantikus tervével általános elismerést és első díjat nyert, végül azonban egy későbbi pályázat után a Millennium évére épülhetett fel az Országháza, akkor már Steindl Imre tervei alapján. 1851-től Kauser Lipóttal és Gerster Károllyal társulva építette Budán a vízivárosi volt kapucinus templomot és kolostort, az alagút krisztinavárosi bejáratát, és Pesten a Nádor utcai Oszwald-házat, Pán Józseffel pedig a kiskörúti volt London Szállót. 1855-ben részt vett a bécsi Votivkirche tervpályázatán.

Fő műve a hosszú és küzdelmes tárgyalások után 1859–64 között épített Pesti Vigadó, amely az 1849-ben Hentzi ágyúival elpusztított, Pollack Mihály által készített Redut alapfalaira épült.


Pesti Vigadó a felújítás utáni mai állapotában Digtális Képarchívum

„Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy ez az épület az egész romantikus architektúrának egyik legkiválóbb alkotása. Benne van ugyan ezen építészetnek alaphibája, mely minden feladatot – pályaudvart, bérházat, középületet egyaránt – valami fantasztikus középkori várideál szellemében, nehéz, komoly formákkal oldott meg; de ha ebbe belenyugszunk, s ha ez egyoldalúságot az általános korszellem rovására írjuk, el kell ismernünk, hogy a Vigadó tömegelosztása, formái igazán nagyszabásúak, s hogy erőteljes fantáziájú tervezője a monumentális hatásnak mestere. A magyar romantika szellemében Feszl a magyar stílus megteremtésére törekedett; e tendenciája főleg a díszítő elemekben vehető észre s az épület korjellemző erejét növeli.”

Meller Simon: A magyar művészet kialakulása a XIX. század első felében Részlet a római magyar művészeti kiállítás katalógusából. (Forrás: Művészet, Tizedik évfolyam, 1911. Negyedik szám 174–186. o.). In. Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletétele. Száz szép kép; szerkesztő Laskay Gabriella (Száz szép kép, 17.) – Magyar Elektronikus Könyvtár

M. J. (szerk.)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr568400772

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása