1896-ban ünnepelte Magyarország a honfoglalás ezeréves évfordulóját. Az esemény megünneplése az egész történelmi Magyarország területére kiterjedt. Az ünnepségek csúcspontja a Városligetben megrendezett Millenniumi Ezredéves Országos Kiállítás volt. 

Ezt az eseményt kívánja megörökíteni a július 16-ig látható Ezredéves álmok című tárlatunk.

Nyolcrészes sorozatban mutatjuk be a kiállításunk legérdekesebb dokumentumait: 6. rész.

 Az 1896-iki Ezredéves Országos Kiállítás Közleményei című lap 1897. augusztus 20-ai száma szerint – a fél év során 5 823 636 fő látogatta meg a kiállítást.

„A mai nappal vette kezdetét a kiállítás rendes élete. A megnyitás fényes ünnepe után következett az első vasárnap, melyen vagy ötvenezer ember árasztotta el a kiállítás csarnokait, pavillonjait, sétányait.”

Magyarország, 1896. május 5. 3. o. – Törzsgyűjtemény 

Az egyes pavilonokban kizárólag Magyarország területén készült termékeket mutattak be, s az épületek külső megjelenése általában utalt az általa reprezentált témakörre is. A tárlatokat a kiállítók minden esetben igyekeztek érdekessé, egyedivé és interaktívvá is tenni, ezért némely terméket a helyszínen készítettek el (például szappant, szivart, vagy a Kiállítási Ujságot is ott nyomtatták) és árusították is.

„Akik megcsinálták a kiállítást, formát adtak azoknak az épületeknek, a melyekben Magyarország ezeréves múltját és ezer esztendőre jussot adó jelenét a világnak közszemlére kiteszi, az volt a gondolatjuk, hogy beszélő házakat tesznek oda a néző elé. Hadd mondja el minden ház maga minden nyelven érthető beszéddel, hogy mire való, mi lesz benne. Így lett, hogy minden kiállítási épületen, még mielőtt befordulunk a kapuján, már előre meglátjuk, mi a hivatása.”

Magyar Szalon, 1896. március. 1275. o. – Törzsgyűjtemény 

A millenniumi kiállítás madártávlati képe – SZT Album 133-Városliget – Színháztörténeti Tár

A kiállítás megtekintése egy nap alatt. Kalauz az Ezredéves Kiállításban című kiadvány négy sétát ajánlott a közönség számára. Az egyes részlegek a kiállítás tematikáját és a pavilonok által jelképezett időbeli egységeket is jelölik. A látogató, ha követte a brossúra útmutatásait, akár egy nap alatt ízelítőt kaphatott a kiállítás főbb pavilonjaiban bemutatott témák sokszínűségéről. Az első, az I. Főbejárattól induló leghosszabb séta magában foglalta például a hadfelszerelési bemutatót, a Néprajzi Falut, a Budapest fő- és székesfőváros csarnokát. A második, a II. Főbejárattól indult és egyenesen a központi – az Iparcsarnok, a világító szökőkút és a korzó által határolt – területre vezetett. Ezen az útvonalon lehetett eljutni a Vajdahunyad-várához is. A harmadik útvonal által behatárolt területen az emberi életre (egészségügyi, gyermeknevelési stb.) vonatkozó pavilonok mellett főként pezsgős- és bor-csarnokok helyezkedtek el, a negyedik leírást követve pedig a közlekedéssel és a nehéziparral kapcsolatos pavilonokat találhatták az odalátogatók.

Az első séta szektorában bemutatott termékek az akkori jelenben elért eredményeket és állapotokat tükrözték, a második útvonalon pedig a múlt értékeit és a jelen ünnepélyességét és újdonságait lehetett megismerni. A harmadik és negyedik egység pavilonjai a jövőbeli lehetséges fejlődést jelképezték.

A kiállítás megtekintése egy nap alatt. Kalauz az Ezredéves Kiállításban, 1896. – Plakát- és Kisnyomtatványtár 

A kiállítás egész területén sehol nem hiányozhattak az egyes különlegességeket, szenzációnak számító újdonságokat kínáló csarnokok, mint például a Telefon-Hírmondó vagy a Tengeri Aquarium pavilonja. Ugyanígy jelen voltak a gyakorlati célokat szolgáló helyiségek, mint a kisebb-nagyobb vendéglők, italkóstolók, jegyárusító bódék, rendőrkapitányság, tűzoltóság, vagy a ruhatárak. A kiállítás területén belüli közlekedést a tárlat saját villamos vasútja segítette, amely a IV. Főbejárattól az I. Főkapuig haladt a kiállítási körút mentén, majdnem 1,5 km hosszan. A kiállítás területén a fél év során számos időszakos, idényjellegű kiállítást is rendeztek, például állat-, és növénybemutatókat.

„A Telefon-Hírmondó kiállítási pavillonjában tegnap szerelték fel a hangosan beszélő tölcsér-t, a mely a hallgatókat méltán bámulatba ejti. A kiállítási pavillonban – anélkül, hogy a fülhöz tartanánk a kagylót – oly tisztán hallhatók a Kerepesi úti központban tartott hangversenyek, mintha a hangversenyteremben ülnénk. Mindenkinek ajánljuk, hogy ne mulassza el meghallgatni ezt a minden távolságot megszüntető, csodálatos új találmányt.”

Magyarország, 1896. május 21. 10. o. – Törzsgyűjtemény 

A kiállítás bezárása után a résztvevőket díjakkal, oklevelekkel jutalmazták. Ugyanakkor az is nagy megtiszteltetésnek számított, és a későbbiekben is meghatározta az adott iparos vagy kereskedő tevékenységét, ha a király vagy valaki az udvarból meglátogatta a pavilonját, vagy netalán még beszédbe is elegyedett vele. A kiállító ezeket a megtisztelő látogatásokat önmaga reklámozására is fel tudta használni, hiszen ezekről az újságok is gyakran tudósítottak.

Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása (2016. április 20. – július 16.) az 1896-os Millenniumi Ezredéves Országos Kiállítás 120. évfordulója alkalmából.

Helyszín: VII. emelet, Katalógustér

A kiállítás a könyvtár nyitvatartási idejében kedd–szombat 9 és 20 óra között látogatható. Olvasójeggyel nem rendelkező látogatóink az időszaki kiállításokat egységesen 400 Ft-os jegy ellenében látogathatják. A látogatás tervezésekor kérjük, vegyék figyelembe, hogy a pénztár 19 órakor bezár.

Simon Bernadett