Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Čolaković a magyar irodalom fordítása és a horvát közönség felé közvetítése terén végzett főműve minden bizonnyal A magyar költészet aranykönyve című antológiája. E céljának megvalósítása érdekében nagy igénnyel járt el és hasonló igényességet várt el a magyarországi hasonló kiadói vállalkozásoktól is. A szerbhorvát irodalom kistükre a kezdetektől 1945-ig (szerk.: Csuka, Zoltán et al. Budapest: Európa, 1969.) című magyar nyelvű antológiáról írt kritikájában Čolaković koncepciós hiányosságot fedez fel: „Vajon létezik-e valóban szerbhorvát (horvátszerb) irodalom szerves esztétikai, szellemi egységként folyamatosan a történelemben? Szabad-e a pravoszláv szerb szentek, pópák és uralkodók az ószláv nyelv szlaveno-szerb változatában írt középkori szerb életrajzaival egybevetni a korabeli »horvát« irodalmat? Van-e pl. a szerb népi epika koszovói ciklusának bármilyen kapcsolata a horvát népköltészettel vagy a bosznia-hercegovinai muzulmánok epikájával, akiknek a hősei a másik, akkor ellenséges oldalon harcoltak? Szintén nehezen tulajdoníthatjuk a »szerbhorvát« nyelv használatát a horvát glagolita papoknak, ahogyan a vele egykorú, vagy a nála korábbi szerb irodalomhoz képest valóban teljesen más szellemi és kultúrkörbe tartozó barokk és reneszánsz irodalom korának sem, hiszen Vuk Stefanović Karadžič és Gaj illír mozgalma egyaránt későbbi keletkezésűek. […] A horvát és szerb irodalom (nem csak nyelvi) rokonságáról csak sokkal később beszélhetünk…” (Razmjeri jednog zrcala. Antologija naših književnosti na madžarskom jeziku. [Egy tükör arányai. Irodalmaink magyar nyelvű antológiája. A szerbhorvát irodalom kistükre a kezdetektől 1945-ig]. Telegram, 12, 1970, január 23.)

Mann Jolán: Enver Čolaković – a többszörös identitású elhallgatott író és műfordító. In: Az identitás forrásai. Hangok, szövegek, gyűjtemények. Szerk. Boka László, Földesi Ferenc, Mikusi Balázs, OSZK – Gondolat Kiadó, Bp., 2012, Bibliotheca Scientiae et Artis 3., 162–178. o.) – Törzsgyűjtemény