Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.
Miksó Péter előadása november 25-én 15 óra 40 perckor kezdődik, a címe: Esemény és poszthumán Kassák Lajos Misilló királysága című művében.
Az előadás rezüméje:
Előadásomban Kassák Lajos regényét kívánom értelmezni a címben említett két fogalom mentén. Vizsgálódásomban ezen fogalmak összjátékát modellezem oly módon, hogy választ keresek arra a kérdésre, hogy az eseménytől miképp jut(hat)unk el a poszthumán állapotig. Milyen hatóerő foglaltatik az esemény megtörténtségében, ami poszthumán státuszt eredményez.
A kérdés sikeres megválaszolásához a regény rekurzív szerkezetét kívánom alapul venni, miszerint Kassák művében a büntetéssel mint ismétlődő eseménnyel van dolgunk. Lavicskáné megbünteti férjét, Misilló nyomorék voltával bünteti anyját, Misillót bünteti Anyica, Anyicát pedig megöli szerelme, Kristóf. Kristófot elviszik a csendőrök, Misilló pedig megbolondul szerelme elvesztése miatt és eltűnik a természetben, ami fantasztikus hangoltságot ad a történetnek. Az említett megformáltságból látható, hogy a regény struktúráját a büntetés és a vele összefüggő trauma alakítja. Ennek jelölője Misilló műlába, amit egy gyermekkori baleset következtében kap. Ez a protézis mint a trauma anyagi reprezentánsa meghatározza Misilló identitását, poszthumán állapotot idézvén elő, ami a regény kezdetétől fogva meghatározza Misilló egzisztenciáját, melynek értelmében quasi marionettként él. A protézis képtelen követni testének változását, ezért elavulása miatt folyamatosan újra kell tervezni.
Mindebből adódóan célom, hogy bemutassam, Kassák regényét a folyamatos újrateremtés, a büntetés és az értékvesztés folyamatos visszatérése, narratívába emelése határozza meg, amitől elidegeníthetetlen az esemény, valamint vonzatának egyidejűsége. Vizsgálódásomban tájékozódási pontokként adódnak Celia Lury, M. Smith& J. Mora, Benkő Krisztián, valamint Reinhart Koselleck szövegei.
A kérdés sikeres megválaszolásához a regény rekurzív szerkezetét kívánom alapul venni, miszerint Kassák művében a büntetéssel mint ismétlődő eseménnyel van dolgunk. Lavicskáné megbünteti férjét, Misilló nyomorék voltával bünteti anyját, Misillót bünteti Anyica, Anyicát pedig megöli szerelme, Kristóf. Kristófot elviszik a csendőrök, Misilló pedig megbolondul szerelme elvesztése miatt és eltűnik a természetben, ami fantasztikus hangoltságot ad a történetnek. Az említett megformáltságból látható, hogy a regény struktúráját a büntetés és a vele összefüggő trauma alakítja. Ennek jelölője Misilló műlába, amit egy gyermekkori baleset következtében kap. Ez a protézis mint a trauma anyagi reprezentánsa meghatározza Misilló identitását, poszthumán állapotot idézvén elő, ami a regény kezdetétől fogva meghatározza Misilló egzisztenciáját, melynek értelmében quasi marionettként él. A protézis képtelen követni testének változását, ezért elavulása miatt folyamatosan újra kell tervezni.
Mindebből adódóan célom, hogy bemutassam, Kassák regényét a folyamatos újrateremtés, a büntetés és az értékvesztés folyamatos visszatérése, narratívába emelése határozza meg, amitől elidegeníthetetlen az esemény, valamint vonzatának egyidejűsége. Vizsgálódásomban tájékozódási pontokként adódnak Celia Lury, M. Smith& J. Mora, Benkő Krisztián, valamint Reinhart Koselleck szövegei.
Kassák Lajos: Misilló királysága, Budapest, 1918 – Törzsgyűjtemény
Miksó Péter a Tájékoztató Osztály munkatársa. Tanulmányait az ELTE BTK irodalom- és kultúratudomány szak, modern magyar irodalom szakirányon (2013–2015 MA) és a PPKE BTK magyar nyelv- és irodalom szak esztétika minor programjában (2008–2012 BA) végezte. Főbb kutatási területe Kassák Lajos és az avantgárd modernség, és a XX. század első felének magyar irodalma. A Mérei Ferenc Szakkollégiumnak és a József Attila Körnek is tagja.
Miksó Péter
