Minden reggel a korai órákban egy adott napra szóló OSZK-s emléket olvashatnak Facebook-oldalunk követői. A #napom hashtag-gel jelzett rovatunkban a mai napon egy 97 évvel ezelőtti eseményre emlékeztünk.
A corvinákat Zsupán Ediina mutatja be:
Cod. Lat. 346. Chrysostomus, Iohannes: Homiliae in epistolas S. Pauli 1485-1490 között. Firenze, Pergamen
A díszkódex a firenzei kódexművészet remeke, a 15. század nyolcvanas éveiben készült. Aranyszájú Szent János görög egyházatya Szent Pál leveleihez írt homíliáit tartalmazza latin fordításban. Könyvfestészeti díszítését a korszak egyik legjelesebb firenzei miniatúrafestője, Attavante degli Attavanti készítette. Érdekessége, hogy a kódexet kifejezetten Hunyadi Mátyás könyvtára számára szánták. Erről tanúskodik a címlap alján található királyi címer, valamint a keretdíszítésben felbukkanó ún. Mátyás-emblémák (kaptár, hordó, ékköves gyűrű és a magyar koronához tartozó országok címerei.
Cod. Lat. 346.
A modenai történet fontos mozzanata, hogy az 1847-ben útnak indított kódexeket Bécsben a forradalmi zavargások miatt foglalták le, és nem engedték tovább. Csontosi János, az OSZK Kézirattárának első őre – egyébként az első olyan corvinakutató, aki hivatalból kutatta ezt a témát – járt utána, hogy hol is lehetnek, ő jött rá, hogy Bécsben vannak, és járta ki, hogy Magyarország megkaphassa őket.
De miért éppen Buda, a magyar király udvara volt az a hely, ahol az Italián kívüli világban először jött létre nagy humanista uralkodói könyvtár? Vajon pusztán a hatalom fitogtatása, üres pompaszeretet, utánzási vágy volt a király indítéka? Esetlegességnek, egyetlen személy akaratának, szeszélyének eredménye a budai könyvtár? Tartalmilag meglehetősen közömbös, inkább csak külső pompájukkal lenyűgöző és ezért kincseket érő kódexeknek, mintegy műtárgyaknak féltve őrzött gyűjteménye, amely szinte a semmiből lett, és rövid csillogás után, érezhető hatás nélkül ismét semmivé lett? Esetleg a Nápolyból jött királyné hatására az itáliai minták szerint formált királyi udvar kötelező tartozéka? – A történelmi tények mást mondanak, a Corvina Könyvtár szervesen beletartozik a magyar művelődés fejlődéstörténetébe, a magyarországi könyv- és könyvtártörténetbe. Az előzmények és adottságok logikai vonalán nyomon követhetők az okok és indítékok, s kiderül az is, hogy a Bibliotheca Corviniana egyáltalán nem valami könyvmúzeum volt, hanem az emberi szellem nagy alkotásainak összegyűjtésére törekvő, tartalmi értékek kedvéért létrehozott könyvtár, amelynek hatása lemérhető a közép-európai humanizmus fejlődésén. A fény és pompa, a kódexek gazdag köntösben való megjelenése csak az értékes tartalom méltó keretéül szolgált.
Csapodi Csaba: Bibliotheca Corviniana, Budapest, 1992. – Törzsgyűjtemény
Cod. Lat. 347. Hieronymus: Commentarii in epistolas S. Pauli 1488 körül. Firenze, Pergamen
A kódex Szent Jeromos Szent Pál leveleihez írt kommentárjait tartalmazza. Pompás díszítése a firenzei miniátor-testvérpár, Gherardo és Monte di Giovanni keze munkáját dicséri az 1480-as évek végéről. A gazdagon aranyozott címlap jól mutatja, hogy a kódex kifejezetten Hunyadi Mátyás számára készült. A címlap alján a király címere helyezkedik el, a széldíszek közepén magának Mátyásnak és feleségének, Beatrix királynénak aranyozott éremportréja néz szembe egymással, a címer két oldalán pedig két, arany medaillonként megjelenített Mátyás-embléma, a kút, valamint a kova és tapló együttese látható.
Cod. Lat. 347.
