Irodalmi és kultúrtörténeti programsorozatunk, a Könyvtárlat idén a Testes Évad jegyében zajlik, következő állomása, „testrésze” a HAJ.

A hajat, ezen belül a magyar paraszti haj- és fejviselet módosulásait és jelentését fogjuk elemezni Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató, az MTA-BTK Néprajztudományi Intézet munkatársának segítségével február 16-án.

Mi a haj? Szaruképződmény, mely mechanikailag védi a fejet? Státuszszimbólum? Egyéniségünk kifejezőeszköze? Bizonyára az egyik legellentmondásosabb testrész, amelyhez számos hiedelem, legenda, rögeszme és közmondás kapcsolódik. Identitásunk meghatározója feltehetően embervoltunk kezdete óta. Fennmaradt források alapján tudjuk, hogy már az ókortól kezdve ápoltuk, festettük, vágtuk, növesztettük, göndörítettük, egyenesítettük, jelentést adtunk a hajszínnek és a hajat díszítő kiegészítőknek. 

Tátrai Zsuzsannával egy gyors hajszárításnyi idejű interjút készítettünk.

Miért húzta az ősember a hajánál fogva a párját/csaját/feleségét? Vagy ez csak egy téves ábrázolás?
A gyűjtögető, vadászó életmód nem rendelte a nőket alárendelt helyzetbe, ez csak a földművelő társadalmakban alakult át.

Miért nő gyorsabban a nők haja?
Genetikai oka van a haj gyorsabb vagy lassúbb növekedésének, akár nőkről, akár férfiakról van szó. Nincs arra bizonyíték, hogy a nőknek gyorsabban nőne a haja. Évezredeken át mindkét nem egyformán hosszú hajat viselt.

Milyen feladata van a hajnak?
A haj védi a fejet, fontos jelző szerepe van és volt a viselőjének a korára, társadalmi helyzetére vonatkozóan.

Mikor alakult az első fodrászat? Mikor jöttünk rá, hogy szakemberre van szükség a hajunk rendben tartására?
Már az ókorban voltak fodrászok, miután egyre bonyolultabb frizurákat találtak ki. Természetesen ezt az előkelő, gazdagabb réteg tudta csak megengedni magának.

Minden testrészhez rengeteg sztereotípia kapcsolódik, a hajjal többet foglalkozunk vagy kevesebbet?
A hajjal foglalkozunk évezredek óta a legtöbbet – nők, férfiak egyaránt! Fontos szerepe volt évezredeken keresztül az egyén neme, kora, családi-, és a társadalmi helyzete meghatározásában, pl. a lányok hajadonfővel, esetleg pártában, az asszonyok főkötőben jártak.

A kopasz férfiak mit veszítenek a hajukkal?
Talán azt gondolják, amit Sámson óta „tudunk”, hogy a férfiak ereje a hajukban rejlik.

Az állandóan festett hajat lehet-e hajnak nevezni?
Természetesen, mert ez már évezredek óta szokás főként a nőknél, de gyakran a férfiak is festették a hajukat!

Melyik a legfurcsább legenda a hajról?
A legáltalánosabb, mégis a legfurcsább, hogy, mint az ember szerves része alkalmas rontásra, gyógyításra, ezért óvni kell, nehogy illetéktelen kezébe jusson. Ezért vagy elégették, vagy összegyűjtötték a kihullott hajat, esetleg a levágott hajat. Pl. a magyar parasztlányok a legényt „megétették” a saját hajszálukkal, amit pogácsába sütve adtak a legénynek, hogy magukhoz kössék.

Tátrai Zsuzsanna: Hajunk, nyakunk és tekervényei

A KönyvTÁRlaton a több mint 500 éves, Jacobus de Voragine: Legenda Aurea (Arany legenda) című kötetről Bíró Csilla, a Régi Nyomtatványok Tárának munkatársa beszél majd. A különleges kivitelezésű, kézzel kifestett fametszeteket tartalmazó vaskos kötet, amely saját korában nagy népszerűségnek örvendett, számos mártír és szent életét adja közre.

Tóth Péter