Az EMMI jóváhagyása mellett Tüske László, az OSZK főigazgatója 2017. május elsejétől öt évre Fehér Miklóst nevezte ki a Könyvtári Intézet igazgatójának. Megújul a közgyűjteményi rendszer teljesítését mutató statisztikai rendszer, újabb képzéseket indít a KI-nek rövidített intézet, és nagyobb reputációra vágyik az új vezető. 2022-ig tartó programjáról kérdeztük a nemzeti könyvtár legújabb igazgatóját.

Nem volt eredményes a Könyvtári Intézet vezetői pályázata a tavasz folyamán, ezért pályázat nélkül, a minisztérium jóváhagyásával nevezett ki téged az OSZK főigazgatója. Volt előtte egyeztetés vagy egyszerűen csak vállalnod kellett a feladatot?

Fehér Miklós: A Könyvtári Intézet az Országos Széchényi Könyvtár részjogkörű belső szervezeti egysége, amelynek élén igazgató áll – mondja ki a 6/2000-es NKÖM rendelet 1. §. 1) bekezdése. Ugyanezen rendelet 2. § 1) bekezdése szerint az Intézet igazgatóját az OSZK főigazgatója a miniszter egyetértésével bízza meg. Az idézett jogszabály lényegében kimondja, hogy a kinevezés egyeztetési folyamat révén valósulhat meg. Természetesen ez ebben az esetben sem történt másképpen. Az egyeztetés értelemszerűen kiterjedt az Intézet főosztályvezetői besorolású osztályvezetőire is.

 Készítesz igazgatói programot, stratégiát?

Fehér Miklós: Nem. Terveim szerint nem igazgatói, hanem intézeti stratégiát fogunk készíteni. Ez 3–5 éves időkeretben (2017–2020 vagy 2017–2022) fogja rögzíteni stratégiai céljainkat, az általunk preferált, a célok megvalósítását elősegítő, támogató folyamatokat.

Majdnem húsz évet foglalkoztál a kutatásokkal és szervezetfejlesztéssel, nem okozott gondot a terület átadása?

Fehér Miklós: Nagyon jó kérdés, amire rövid válasz adható, nem, nem okozott gondot. De nem azért, mert alapvetően egy rutin feladat átadásáról lenne szó, erről szó sincs, hanem azért, mert készülhettem, pontosabban kollégáimmal készülhettünk a feladatra. A Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztály, melynek élén álltam, 2016 januárjában felkérést kapott ugyanis arra, hogy egy várható EFOP-os [Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program] uniós program konzorciális megvalósításában vegyen részt. 2016. szeptember 16-án a projekt el is indult, én pedig ebben az OSZK projektcsapatának szakmai vezetője lettem. Szakmai vezetői kinevezésem együtt járt azzal, hogy a projekt időtartamára felmentést kaptam az osztályvezetői feladatok alól. Tehát nem az igazgatói kinevezésem kapcsán kellett átadnom a területet, hanem már korábban, a jelzett projekt szakmai vezetőjévé való kinevezésem miatt. Az átadásra fél éven át készülhettünk (2016 januártól szeptemberig). Ez az időszak lehetőséget adott arra, hogy érdemben bevonjam a feladatokba azt a munkatársat, aki majd a projekt időtartamában osztályvezetőként funkcionál

Fehér Miklós. Forrás: Magyar Könyvtárosok Egyesülete

Az OSZK vezetésének vagy a minisztériumnak kell megfelelni?

Fehér Miklós: A kérdésben részben benne van a válasz, csak a „vagy” kötőszót kicserélném „és”-re. Természetesen meg kell felelnünk az OSZK-ban megfogalmazódó elvárásoknak éppen úgy, mint a minisztérium általi elvárásoknak. Hogy kinek inkább, ebben az esetben nem verseny kérdése. Az elvárások nem is konkurálnak egymással. Ami elvárás az EMMI-részéről, az az OSZK számára is fontos, és ez fordítva sincs másképpen. Talán még annyit tennék hozzá, hogy az elvárások egészen konkrétan jogszabályokban is megjelennek, azaz a KI esetében jóval többről kell beszélnünk, mint csupán az OSZK vagy az EMMI elvárásairól. Jogszabályi és szakmai elvárásokról!

Mennyire lehetnek saját elképzeléseid? Oda tudsz hatni a jogszabályok átalakítására, akár a kötelespéldányi változások szakmai képviseletével összefüggésben?

Fehér Miklós: Bizonyosan rendelkezem személyes tekintéllyel is, azaz az „odahatás képességével”, de azt gondolom, hogy itt nem erről van szó. A Könyvtári Intézet viszont rendelkezik azzal a tekintéllyel, amire a döntéshozók odafigyelnek, reagálnak. Ugyanakkor a vélemény megfogalmazása, artikulálása még nem jelent automatikus garanciát arra, hogy a döntéshozatal folyamatában minden úgy lesz, ahogy azt a KI észrevételezi. Erre nincs is szükség és nem is lenne jó, ha ez így történne. Mi egy szereplője vagyunk a könyvtári rendszernek. Bízom benne, hogy meghatározó, de nem kizárólagos szereplője.

Tisztázzuk a Könyvtári Intézet feladatait. Mivel a minisztériumban nincs könyvtári főosztály, ezért sok feladatot átadtak az Intézetnek. Hol látszódik ez leglátványosabban?

Fehér Miklós: A minisztériumban könyvtári főosztály valóban nincs, de van Közgyűjteményi Főosztály és Könyvtári és Levéltári Osztály. A KI feladatai pedig pontosan tisztázva vannak. Ezeket tartalmazzák az 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 60. §. (3) bekezdés a–h pontjai,

• a) könyvtári szakemberek továbbképzése és iskolarendszeren kívüli képzése,
  b) könyvtári és információs szolgáltatás fenntartása a könyvtári és információszolgáltatási tevékenység szakterületén,
  c) a könyvtárak állománygyarapítását segítő, a hazai dokumentumokról adott rendszeres tájékoztatás támogatása,
  d) az országos könyvtári rendszer működésével, a könyvtárhasználattal kapcsolatos kutatás, fejlesztés,
  e) a könyvtári és rokon területi módszerekre vonatkozó szabványok, szabályzatok elkészítésének kezdeményezése és kidolgozása,
  f) a könyvtári tevékenységre vonatkozó irányelvek, normatívák kidolgozása, módszertani tevékenység,
  g) a könyvtárak és a társadalom közötti kapcsolat fejlesztése,
  h) az országos könyvtári statisztikai adatok összesítése, elemzése és szolgáltatása,

és a 30/2014. (IV. 10.) EMMI rendelet (8. §. (3) bekezdésben feltüntetett a–g pontok.

• a) elemzéseket, kutatásokat végez a könyvtárak működése, használata, története, a könyvtári rendszer működése, az országos szakkönyvtári feladatok, valamint az olvasási kultúra fejlesztése vonatkozásában,
  b) a könyvtárakat átfogóan érintő projekteket tervez, szervez, bonyolít le, továbbá pályázati tanácsokat ad a könyvtárak számára,
  c) országos könyvtári portált és országos könyvtári program- és rendezvénykereső szolgáltatást működtet,
  d) szakképzési és továbbképzési tanfolyamokat akkreditáltat és szervez, továbbá ellátja a vizsgaszervezési feladatokat,
  e) koordinálja a könyvtárosképző helyek együttműködését,
  f) szakmai támogatást nyújt a határon túli magyar könyvtárosok anyanyelvű képzéséhez, továbbképzéséhez, valamint
  g) szakmai irányelvek, normatívák és módszertani ajánlások kidolgozását szervezi és végzi.

Mindezen feladatokat még kiegészíti a CXL. törvény Parlament által elfogadott legfrissebb módosítása, mely szerint a KI feladatai bővülnek a könyvtári minőségügy területén.

Képzések, a kulturális statisztika és az Intézet reputációjának a megerősítése a fő céljaid. Mennyi képzést tart a KI, és hány fő kap évente szakképesítést?

Fehér Miklós: Fő célunk több is van, de ha ki kell emelnem aktuális, azonnali beavatkozást, cselekvést igénylő területeket, akkor ezt a hármat mindenképpen említeném.

Szakképesítést az OKJ-s segédkönyvtáros képzésben résztvevők kaphatnak, mert ez minősül szakképzésnek. A többi tanfolyamunk akkreditált továbbképzésnek minősül, amelyen évente 250–400 fő vesz átlagosan részt.

2017-es képzési tervünkben összesen 15 különböző 30, 60, 90 és 120 órás akkreditált továbbképzési programot hirdettünk meg, az első félévben ezek közül hatot valósítottunk meg – a résztvevők ezeket intézményük finanszírozásával vagy önköltségesen végezték el. A második félévben egy nemsokára érkező minisztériumi támogatásnak köszönhetően új képzéseket akkreditáltatunk, már meghirdetett képzéseinken pedig ingyenes részvételi lehetőséget biztosítunk. OKJ-s segédkönyvtáros képzésünkön az idei évben 25 fő végez; partnereinknél – idén a BME OMIKK-ban, a miskolci, a nyíregyházi és a szegedi megyei könyvtárban –, ahol a mi képzési programunk alapján tanítanak, és mi végezzük a vizsgaszervezési feladatokat, hasonló létszámú csoportok fejezték be vagy fejezik be az év végéig a képzést.

A felsőoktatási képzési helyekkel milyen az együttműködés?

Fehér Miklós: Az együttműködés – különösen a szakmai gyakorlatra érkezők fogadása terén létezik, de mindenképpen fejlesztendő.

A KI feladatává tette a minisztérium a teljes kulturális terület statisztikáinak a kezelését. Milyen változások várhatók a könyvtári statisztikákban? Lesznek új mérőszámok?

Fehér Miklós: A feladat az OSZK-é és a KI-é közösen. A KULTSTAT [Kulturális Statisztikai Rendszer] OSZK-ba történő átvétele során nem csak a könyvtári szakterület, hanem a KULTSTAT-ban érintett teljes intézményi kör statisztikai adatlapjai újragondolásra kerülnek. Azt szeretnénk, hogy mostantól az adatlap változtatása könnyebb legyen, így – amennyiben a szakma változtatást igényel – az egyszerűbben átvezethető lesz a rendszeren.

Miért fontos a reputáció emelése? Mi lenne könnyebb, ha megbecsültebb lenne a KI?

Fehér Miklós:  A Könyvtári Intézet erőforrás. Az OSZK és a könyvtári rendszer, de az egész társadalom erőforrása is. Azt gondolom, hogy minden erőforrás természetes működési velejárója, hogy törekszik saját értékének, megbecsültségének legalább szinten tartására, ha lehet, emelésére. Az OSZK jelentős fejlesztés előtt áll. Indokolt, hogy a KI a fejlesztési folyamatból megerősödve jöjjön ki, mert ez a szerepünk hatékonyabb ellátását segíti.

Ne felejtkezzünk el a szakkönyvtárról se. Ez az egyetlen olyan hely az OSZK-ban, ahonnan haza lehet vinni a könyveket. A könyvtári szakirodalmat is elérte már a digitalizáció? Van léte a szakkönyvtárnak 2017-ben?

Fehér Miklós: A szakkönyvtár munkáját nem szabad kizárólag az olvasók helybeni kiszolgálásának mutatóival mérni. A szakkönyvtár tevékenységének túlnyomó részét a könyvtári rendszernek nyújtott szolgáltatások (szakfolyóirat, bibliográfia, referálás stb.) teszik ki. A könyvtár létét és szükségességét ezek feltételezik.

A dokumentumok kölcsönözhetősége – a rekordoknak a MOKKA-ODR rendszerben való megjelenésével együtt – nagy fegyvertény. A digitalizáció pedig már réges-rég ideért, a nyomtatott dokumentumok közül legutóbb például egy rangos könyvtári folyóirat, a Könyvtári Szemle két évfolyamát digitalizálta számunkra az OSZK Digitalizáló Osztálya. Ezek, és a Könyvtári Figyelő eddig hiányzó évfolyamai bekerültek az EPA-ba, az E-könyvtári Szolgáltatások Osztály munkatársaival való együttműködés révén. Legújabb beszerzéseink között pedig már kizárólag digitálisan megjelenő könyv is szerepel. (Ennek kissé bonyolult kezelésével még küzdünk.) A jelentős magyar és külföldi szakkönyvek nagy része ma is nyomtatva jelenik meg (vagy nyomtatva is), használóink jelentős része pedig ezt a formát preferálja. Egyelőre a megőrzés szempontjából is előnyösebbnek tűnik. Nem feledkezünk meg azonban a digitális könyvek rajongóiról sem, terveink között szerepel az e-dokumentumok használatát könnyítő táblagépek rendszeresítése is. A hiteles információk elérése manapság kulcskérdés. A Könyvtártudományi Szakkönyvtárban magasan képzett szakemberek dolgoznak, akik ezek elérésében segítik a használókat – sok egyéb szolgáltatás mellett.

Mennyire tartod sikeresnek a könyvtári uniós pályázatokat?

Fehér Miklós: A pályázati célok izgalmasak és támogatásra érdemesek. A sikerességet ma azonban még nem tudjuk mérni, hiszen a megvalósítás elején tartunk.

2022-ig kaptál megbízást, két mondatban össze tudnád foglalni, mivel lennél elégedett 5 év múlva?

Fehér Miklós: Elégedettnek lenni veszélyes, mert ellustulást jelent(het). Azzal lennék elégedett, ha a KI-nek 5 év múlva is lenne ereje és figyelme az elégedetlenségre, a megújulásra, a kezdeményezésekre, s ezekből minél többet tudnánk felsorolni.

Tóth Péter