A 215 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 23-án és 24-én. A konferencia szekcióinak programja nyilvános és ingyenes.
Csütörtökön Arany János életművéről, kortársaihoz fűződő kapcsolatáról, kultuszáról, a színházi, zenei és képzőművészeti életben is érzékelhető hatásáról hallhat a közönség, november 24-én, pénteken a könyvtáralapító gróf Széchényi Ferenc kortársaihoz való viszonya, mecénási működése és gyűjteményei különböző szempontú vizsgálatai kerülnek az előadások középpontjába.

„A Nyugat szerzői és szerkesztői megosztottak voltak Arany János hatását és irodalomtörténeti besorolását tekintve. Ady, aki (önmagát nem csupán költészettörténeti korszakos jelentőség szerint, de erős szerepkánoniságban, a Harold Bloom-i fogalmakkal élve is 'strong' szerzőként pozícionálta) elsődlegesen Petőfihez hasonló lánglelkűnek és vátesznek hagyta magát elfogadtatni a már életében kialakuló kultikus recepció által, nyíltan hadakozott az Arany-epigonok egész hadával. Sokan éppen vele (és a Petőfi óta hangoztatott cselekvő, társadalmi szerepe(ke)t is vállaló költői ideállal) ellentétben hangsúlyozták ugyanakkor az apolitikus, visszahúzódó, ámde komoly és mély bölcselő Arany megkerülhetetlen hagyatékát. Arany gazdag életművének hangsúlyai is változtak ugyanakkor a centenáriumi évig, hiszen Babits, Kosztolányi és részben Juhász Gyula is elsődlegesen a lírikus Aranyt fedezte fel újra. Az előadás a fiatal Babits és Kosztolányi 100 évvel ezelőtti Arany-értékelését kívánja bemutatni: előbbi már igen korán komolyabb Arany-stúdiumokat folytatott, utóbbi rajongása szintén ismert volt, nem véletlen, hogy 1917 márciusában őt kérték fel a (háborús idők miatt nem Nagyszalontán, hanem) Nagyváradon tartott díszünnepség főelőadójának.”