Ugye, ismerős az a sztereotípia, hogy egész nap csak olvasnak a könyvtárosok? No, ez nem teljesen igaz, mert még arra is volt időnk A magyar költészet napján, hogy verseket is mondjunk! Huszonnégy verset a könyvtár izgalmas tereiben szavaltak egész nap kollégáink.
József Attila 113. születésnapján folyamatosan töltöttük fel az intézmény közösségi oldalaira a munkatársaink által erre az alkalomra választott verseket, versrészleteket. Egészen este tíz óráig követhették a versfolyamot a felhasználók. Eddig mintegy húszezren néztek meg minket a közösségi térben. (Instagram, Youtube, Facebook)
Most megmutatjuk az összes verset egyben:
Berta Bernadett, a Kurrens Feldolgozó Osztály munkatársa
Vörösmarty Mihály: Szózat (részlet)
Boka László, irodalomtörténész, tudományos igazgató
Radnóti Miklós: Hetedik ecloga (részlet)
Dr. Deák László, Tájékoztató Osztály
Áprily Lajos: Ének a Küküllőhöz (részlet)
A költő a verset szülőfalujában, Parajdon írta 1941-ben.
Dede Franciska, tudományos titkár
Heltai Jenő: Szabadság (részlet)
Dobó Kocsis Zoltán, a Plakát - és Kisnyomtatványtár munkatársa
Vörösmarty Mihály: A vén cigány (részletek)
Tíz éves koromban hallottam először Bessenyei Ferenc előadásában a tévében. Másnap megtanultam. Harmadnap elmondtam az iskolai szavalóversenyen. Negyednap megírtam az első versem.
Elbe István, OSZK, tájékoztatási igazgató
Dsida Jenő: Tükör előtt (részlet)
Elbéné Mester Magdolna, a Plakát- és Kisnyomtatványtár munkatársa
Reményik Sándor: Kegyelem
Reményik Sándor (1890-1941) a két világháború közötti líra egyik kiemelkedő alakja, sokak számára mégis a közelmúltig ismeretlen maradt. Ennek oka, hogy dacára az elnyert díjaknak, politikai szempontból a rendszerváltásig nem kívánatos személy volt a magyar irodalomban. Magyarsága és a keresztény hite határozta meg életét és természetes hangú költészetét. Szilárdan hitte, hogy a költő a lelkek építésze. A felvételen a Kegyelem című versének második része hallható. Érdemes az egészet egyben is elolvasni, mert az oldódás csak az első sorok mély reménytelensége után tud igazi katarzissá fokozódni.
Hegedüs Krisztina, a Hírlaptár vezetője
Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén (részlet)
Kaposváriné Dányi Éva, a Gyarapítási és Állomány-nyilvántartó Osztály vezetője
Faludy György: 1980. Részlet. A század vallomásai : válogatott versek 1933-2003 c. kötetből (Budapest, Villon Kiadó, 2003.)
A példány, amiből felolvastam, a Mikes Kelemen Program révén érkezett haza Észak-Amerikából.
Kápolnai Péter, a Humánpolitikai Osztály vezetője
Radnóti Miklós: Nem bírta hát... (részlet)
Kelemen Erzsébet, EPA, könyvtáros
Radnóti Miklós: Bájoló
Kopcsay Ágnes, a Plakát- és Kisnyomtatványtár vezetője
Fabiny Tamás: Egy-korintus-tizenhárom (részlet)
Lendvay Miklós, e-szolgáltatási igazgató
Rudyard Kipling: Ha… (ford.: Kosztolányi Dezső)
Lipthay Endre, a Kézirattár vezetője
Pilinszky János: Majd elnézem
Mann Jolán irodalmi szerkesztő, Webtartalom Koordinációs Osztály
Ady Endre: Az elveszett családok (részlet)
Az idézet Ady Endre Az elveszett családok című versének két utolsó sora. Ez a kevésbé ismert mű Ady olyan nagy veszteségversei mellett említhető, mint a Kocsi-út az éjszakában vagy a Valaki útravált belőlünk. Ez a vers nemcsak a családtalanságról, a családalapítás elveszett lehetőségéről szól, hanem az emberi közösségek fájó hiányáról is abban a pillanatban, amikor még képesek vagyunk érezni a veszteséget az éppen csak kihűlt tűzhely hamuja mellett.
Miksó Péter a Tájékozató Osztály munkatársa
Janus Pannonius: Barátnőjéhez (ford.: Csorba Győző)
Dr. Sirató Ildikó színház- és irodalomtörténész, Színháztörténeti Tár
Arany János: Domokos napra (részlet)
Sudár Annamária, irodalmi szerkesztő, Webtartalom Koordinációs Osztály
Pilinszky János: Kegyelem
Szegedi-Szabó Béla, a Gyarapítási Osztály munkatársa, író, költő
Hölderlin emlékére
Munkatársunk saját versével a világirodalom egyik legnagyobb alakjára, Hölderlinre emlékezik. A költemény az Örmény ének (2013) című kötetben jelent meg.
Szegedi-Szabó Béla, a Gyarapítási Osztály munkatársa, író, költő
Szent Szír Izsák
A költemény az Örmény ének (2013) című kötetben jelent meg. Látásmód, ami áttör a dolgok és az emberek külső burkán. Nem a haszonszerzés és nem is a birtoklási vágy vezeti, hanem – Szíriai Szent Izsák (VI. sz.) gyönyörű szavaival – „a dolgok lángját szemléli.”
Szűts-Novák Rita, Tájékoztató Osztály
Illyés Gyula: Mert szemben ülsz velem... (részlet)
A vers Illyés Gyula feleségéhez, Kozmutza Flórához írott kései hitvesi verse. A szépsége abban (is) rejlik, hogy több évtizedes házasság után született, nem ismeretségük elején, az udvarlási szakaszban – ahogy a szerelmes versek általában. Ez a romantikus elem megragadott 2015-ben is, amikor a Mert szemben ülsz velem... címet adtam az Illyés Gyulánéról szóló, első könyvtári kiállításomnak.
Tóth Péter, tartalomrakodó, a Webtartalom Koordinációs Osztály munkatársa
Kányádi Sándor: Vannak vidékek
Nagyapám megölte a felesleges kutyakölyköket. De még mielőtt a szemük ki nem nyílt volna.
