Az esztergomi születésű Árpád-házi Boldog Jolán egyike azoknak a magyar szenteknek, akinek életét sokkal jobban ismerik és számon tartják Lengyelországban, mint nálunk: magyar királylány, lengyel hercegnő, klarissza szerzetesnő, a lengyel családok védőszentje.
Árpád-házi Boldog Jolán ábrázolása a kőbányai templomban – In: Piotr Stefanek Árpád-házi Boldog Jolán. METEM, Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, 2011
A legújabb – 2011-ben megjelent, Piotr Stefaniak által jegyzett magyar és lengyel nyelvű, levéltári kutatásokra is támaszkodó – összefoglalás Árpád-házi Boldog Jolán születési évét a korábbi 1235 vagy 1239 helyett 1244-re módosítja, halálozási évét pedig 1304-re teszi.
„A nagy ferences szerzetescsalád kezdeteinél Assisi Szent Ferenc (1182–1226) mellett ott volt az olasz arisztokrata Favarone Offreducio családból származó Szt. Klára (1194–1253) is. A lengyelországi ferencesek történetében eleinte nem találkozunk karizmatikus ferences testvérekkel, annál kiválóbb klarissza személyiségekkel: Boldog Szalóméval, Szt. Kingával és Boldog Jolánnal. Az első lengyel klarissza, Boldog Szalómé (1212–1268), Fehér Leszek nagylengyel fejedelem lánya, mielőtt belépett a kolostorba, II. András magyar király fiának, Kálmánnak volt a felesége. A magyar Árpád-házi Szent Kingát (1234–1292) és Boldog Jolánt (1244–1304) viszont IV. Béla király lengyel fejedelmekhez: az idősebb Kingát a krakkó-szandomiri Szemérmes Boleszlóhoz [Boleszláv, szerk.], az ifjabb Jolánt pedig a kalisz-gieznói Jámbor Boleszló[Boleszláv, szerk.], fejedelmekhez adta feleségül. Mindhárman tehát személyükkel és életükkel kapcsolták össze a magyar és lengyel nemzetet, azok keresztény hagyományait, és a XIII. században Európa-szerte terjedő ferences karizma iránti szeretetet.”
Részlet az Adam M. Kalinowski minorita tartományfőnök (Szent Maximilan Kolbéról nevezett rendtartomány) előszavából – In: Piotr Stefanek Árpád-házi Boldog Jolán. (fordította: Rostetter Szilveszter) METEM, Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, 2011, 7. o
Boldog Jolánt ábrázoló metszet az ószandeci klarissza kolostor levéltárából – In: Piotr Stefanek Árpád-házi Boldog Jolán. METEM, Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, 2011
Boldog Jolán IV. Béla király (1235–1270) és Laszkarisz Mária bizánci hercegnő kilencedik gyermeke, nyolcadik leánya volt – a szintén szentként tisztelt – Margit és Kinga testvére. Még gyermekkorában került Krakkóba, ahol nővére, Kinga – Szemérmes Boleszláv lengyel király felesége – gondjaira bízták. Jolánnak Kinga a példaképévé vált; 1256-ban ment feleségül a kaliszi és gnieznói herceghez, Jámbor Boleszlávhoz. A krakkói székesegyházban tartott esküvő után a pár a férj hazájába, Nyugat-Lengyelországba költözött, ahol Jolán 23 évet élt példás keresztény házasságban; napjai három gyermekük, Hedvig, Anna és Erzsébet nevelése mellett állandó imádságban, vezeklésben és jó cselekedetekben teltek. Segített a templomokban, kórházakban, saját kezűleg gondozta a betegeket, árvákat, szegényeket, miként nagynénje, Árpád-házi Szent Erzsébet.
Árpád-házi Boldog Jolán szobra az Esztergomi Bazilika egyik oltárán – In: Magyar Szentek tisztelete és ereklyéi. Kiállítás a Keresztény Múzeumban, Keresztény Múzeum, Esztergom, 2000
Férje, Boleszláv halála (1279) után Jolán fölosztotta vagyonát az egyház és a rokonai között, majd visszatért a krakkói udvarba, Kingához. Mikor Kinga is megözvegyült, akkor az ószandeci klarissza kolostorba vonultak vissza, ahol Istennek szentelt életet éltek. Kinga halála (1292) után, Jolán átköltözött a férje által alapított gnieznói kolostorba, ahol apátnővé választották. Itt élt alázatban mindenki szolgálójaként. 1304-ben bekövetkezett halála után a kolostor kápolnájában temették el.
A gnieznói ferences rendi kolostor épülete napjainkban. In: Piotr Stefanek Árpád-házi Boldog Jolán. METEM, Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, 2011
„A jól felkészült Jolán Nagy Lengyelország uralkodónőjeként kiválóan látta el […] feladatát. A történelem során kevés hozzá hasonló személyiséget lehet találni Nagy-Lengyelországban. Az udvari életben játszott aktív szerepe miatt, jelentős befolyást gyakorolt annak kultúrájára és szokásaira. […] Természetesen a vallásgyakorlás módjában is meghatározó szerepet játszott. A későbbiek folyamán pedig édesanyaként úgy nevelte lányait, hogy kiváló uralkodónő váljon belőlük. […] Mindig emlékezett arra, hogy ő volt a záloga a Nagy-Lengyelországot, Kis-Lengyelországot, Halicsot és a Magyar Királyságot összekapcsoló szimbolikus erős uniónak, mely hosszú évekig tartó és jólétet teremtő (igaz, két mongol invázió által megszakított) békét eredményezett. Másrészről […] a klarissza habitus felvétele után, Jolán inkább aszkézisre hajló, kontemplatív oldalát mutatta meg.”
[Jolán szerepének értékelése], részlet a Befejezésből – In: Piotr Stefanek Árpád-házi Boldog Jolán. METEM, Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, 2011 59. o.
Jolán tisztelete halála után azonnal megindult, sírját zarándokok látogatták, és sokan nyertek itt rendkívüli kegyelmeket. Jolán boldoggá avatását 1631-ben indították el. XII. Leó pápa 1827-ben engedélyezte ünnepét a ferencesek számára, majd kiterjesztette azt egész Lengyelországra.
-s-
