Csehországban és Szlovákiában július 5-én ünneplik Szent Cirillt és Szent Metódot, a szlávok apostolait, akiket II. János Pál pápa Egregiae virtutis kezdetű apostoli levelében 1980-ban Európa társvédőszentjeivé nyilvánított – noha ünnepük a római egyházban február 14-én van.
Szent Cirillnek és Szent Metódnak, a szlávok apostolainak ünnepét 1880-ban vették föl a római katolikus naptárba, július 5-re, Szent Péter és Szent Pál oktávájába. 1897-ben, amikor e napon Szent Zaccharia M. Antalt kezdték ünnepelni, először július 7-re, majd 1969-ben február 14-re, Cirill halála napjára helyezték át.
Az ortodox egyházak Oroszországban, Ukrajnában, Szerbiában, Montenegróban, Észak-Macedóniában és Bulgáriában a Gergely-naptár szerint május 11-én, a Julián-naptár szerint május 24-én tartják ünnepüket arra a napra emlékezve, amikor 863-ban a hagyomány szerint a testvérpár a moráviai szlávok megtérítésére indult. Ezekben az országokban ez a nap nemcsak egyházi, hanem állami ünnep is, a szláv írásbeliség és kultúra napja, akárcsak Csehországban és Szlovákiában, ahol viszont megmaradt a korábbi július 5-i dátum.
Jan Matejko: Szent Cirill és Szent Metód, 1885. Forrás: Wikipédia
Szent Metód, eredeti nevén Mihály 810/815 körül született Thesszalonikiben, testvére, Konstantin, aki később a Cirill szerzetesi nevet vette fel, ugyanebben a városban látta meg a napvilágot 826/7 táján. Igen előkelő családból származtak, édesapjuk, Leó a császári udvar tisztviselője volt. Mihály jogi tanulmányokat folytatott, majd Macedóniát kormányozta. A provincia lakossága szláv nyelvet beszélt, és a testvérpár valószínűleg már a családi környezetből is ismerte ezt a nyelvet. Konstantin együtt nevelkedett III. Mihály császárral Konstantinápolyban, ahol a „filozófus” megtisztelő néven ismerték. Tanulmányai befejeztével egyházi pályára lépett, diakónussá szentelték és a pátriárkai könyvtárban dolgozott, majd később az akkori pátriárka, Ignác (847–858; 867–877) titkára lett. 855-ben a számukra kedvezőtlen politikai fordulat miatt a testvérek visszavonultak a közélettől az Olümposz hegyi kolostorba. Ekkor vette fel Mihály a Metód szerzetesi nevet.
860-ban azonban a császár parancsának engedelmeskedve missziós útra indultak a Fekete-tenger partján élő zsidó vallású kazárok közé. A fejedelem környezetében is prédikáltak, sokan megtértek, és a testvérek népszerűségüket kihasználva elérték, hogy a kazár fejedelem szabadon bocsátotta a bizánci foglyokat. Szent Cirill ószláv nyelvű, úgynevezett pannóniai legendája szerint itt találkoztak az akkoriban a Kazár Birodalomban élő magyarokkal, akik megtámadták őket, de mikor meghallották imájukat, sértetlenül útjára engedték. Hazai történetírásunk ennek kapcsán vizsgálta, hogy kapcsolatba kerülhetett-e Szent Cirill a magyarokkal, és lehetséges-e, hogy közöttük is térített. A hagyomány szerint Konstantin a kazár misszió idején találta meg a mai Krím-félszigeten található Herszónban Szent Kelemen pápa ereklyéit. Mára már valószínűsíthető, hogy nem Szent Kelemennek, hanem egy másik vértanúnak az ereklyéire bukkantak.
863 körül Rasztiszláv morva fejedelem Bizáncból kért hittérítőket. Moráviában korábban a hittérítés latin nyelven folyt a nyugati hagyományoknak megfelelően. A két testvér azonban a prédikációikban és a liturgiában is a szlávok nyelvét használta. Konstantin szláv nyelvre fordította a Bibliát és több más liturgikus könyvet, emellett a görög ábécé alapján megalkotta a hagyományos szláv írásmódot, a glagolita írást, melynek segítségével a szláv nyelvterületeken egészen a 12. századig jegyezték le a liturgikus szövegeket. A glagolita írás elnevezése horvát területről származik a 16. századból. Itt alakult ki akkorra a glagolita írás úgynevezett szögletes vagy horvát fajtája is. A glagolita írás ugyan a horvát területeken maradt fenn a legtovább – használatára még a 19. századból is találunk példát –, azonban már a 16. század elejétől ott is fokozatosan kiszorította a latin betűs írásmód.
Az egyik legrégebbi horvát nyelvemlék, a Baskai kőtábla (horvátul Bašćanska ploča), 1100 körül. Glagolita írással lejegyzett óegyházi szláv elemekkel kevert horvát nyelvű birtokadományozási szöveg. Lelőhely: a Krk szigetén található Baška település Szent Lúcia-templomának közelében (Jurandvor). A táblát 1851-ben találták meg. Forrás: Wikipédia
Sem Cirill, sem Metód nem volt felszentelt pap, ezért és a szláv istentiszteleti nyelv miatt a német hittérítők eretnekséggel vádolták őket, amiért I. Miklós pápa Rómába rendelte őket. A Rómába érkező testvérek ünnepélyesen fogadásában szerepe lehetett annak, hogy Szent Kelemen ereklyéit magukkal vitték. II. Hadrián pápa, miután meggyőződött róla, hogy a testvérek tanításában nincs semmi vitatható, 868-ban, Gloria in excelsis Deo kezdetű bullájában jóváhagyta és megáldotta a szláv missziót. Konstantin Rómában kolostorba vonult, felvette a Cirill szerzetesi nevet, majd rövidesen, 869. február 14-én, negyvennégy éves korában meghalt. Testét a Szent Kelemen-bazilikában helyezték el, és rögtön szentként kezdték tisztelni.
Szent Cirill és Metód bevonulása Rómába. A római Szent Kelemen-bazilika freskórészlete. Forrás: Wikipédia
Metód pápai jóváhagyással visszatért Moráviába, később pedig Kocel fejedelem hívására a Balaton környékére. A bajorok elfogták, elhurcolták és bebörtönözték. Két évet töltött fogságban, fedetlen cellában, és csak VIII. János pápa (872–882) határozott fellépésére szabadult ki. Szabadulása után Metód visszatért Moráviába. A hagyomány szerint ekkor (874 körül) keresztelte meg Bořivojt, a csehek fejedelmét és annak családját: feleségét, Szent Ludmillát és gyermekeiket. Szent Metód pannóniai legendája beszámol arról, hogy ekkortájt találkozott Metód a „magyar királlyal”. Nem tudjuk biztosan, kit nevezett a legenda szerzője magyar királynak, egy magyar előkelőt, esetleg magát a fejedelmet, vagy egy másik népet azonosított tévesen a magyarokkal.
Közben Moráviában a szláv liturgiát támogató Rasztiszláv fejedelem trónját unokaöccse, Szvatopluk szerezte meg, akinek politikájában erősebb német befolyás érvényesült. Metód rendszeresen összetűzésbe került a Szvatopluk által támogatott német papokkal, ami miatt újra arra kényszerült, hogy Rómába utazzon, és a pápa előtt tisztázza magát az őt ért vádak alól. Végül a pápa 880-ban, Industriae tuae kezdetű levelében, melyet Szvatoplukhoz címzett, megerősítette Metódot minden tisztségében.
Szvatopluk fejedelem képe Juraj Papának. In. Georgius Fándly: Compendiata historia gentis Slavae, Tyrnaviae, 1793. – Törzsgyűjtemény
Metód 885-ben halt meg, halála után tanítványait elűzték Moráviából. Régészeti kutatások Zalaváron (Mosaburg) 2008-ban egy olyan 9. századi kerámiatöredéket tártak fel, melyen két glagolita írásjel fedezhető fel.
A zalavári glagolita kerámialelet. Forrás: Zala megyei hírportál
Szent Cirill és Szent Metód liturgikus tisztelete haláluk után szinte rögtön megjelent, és a mai napig megvan a keleti és a nyugati egyházban is. Magyarországon a 17. század közepétől kezdett elterjedni, elsősorban cseh hatásra. Mária Terézia 1777-ben arra kérte VI. Piusz pápát, hogy jelöljön ki egy napot Szent Cirill és Szent Metód hivatalos ünnepének. A pápa 1777. július 21-én jelölte ki ezt a napot, március 14-ét. A hivatalos esztergomi breviáriumba és kalendáriumba 1822-ben iktatta be ünnepüket Rudnay Sándor esztergomi érsek. Ezzel tiszteletük egész Magyarországon hivatalossá vált.
1980. december 31-én II. János Pál pápa Egregiae virtutis kezdetű apostoli levelében Szent Cirillt és Szent Metódot Európa társvédőszentjeivé nyilvánította.
Kovács Eszter, Mann Jolán
